Csányi Sándor az Eb-rendezésbe is beleszólhat

Csányi Sándor EGYÉB TÁRGY felirat Foglalkozás FOTÓ ÁLTALÁNOS kupa labda sportvezető SZEMÉLY TÁRGY üzletember Genf, 2014. szeptember 19.
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke a labdarúgó Európa-bajnoki trófeával az Európai Labdarúgó Szövetség
Genf, 2014. szeptember 19. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke a labdarúgó Európa-bajnoki trófeával az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) genfi székházában 2014. szeptember 19-én. Az UEFA végrehajtó bizottságának döntése alapján a budapesti Puskás Ferenc Stadion három csoportmérkőzésnek és egy nyolcaddöntőnek adhat majd otthont a 2020-as labdarúgó Európa-bajnokságon.(MTI/EPA/Laurent Gillieron)
Vágólapra másolva!
Jól jöhet Magyarországnak, hogy Csányi Sándort beválasztották az UEFA 17 tagú végrehajtó bizottságába. Az MLSZ-elnök a kéthavonta összeülő bizottság tagjaként – többedmagával – Eb-rendezésekről, BL-döntős helyszínekről, szabálymódosításokról, eurómilliárdok szétosztásáról is dönthet.

Kedden kiderült, hogy Csányi Sándort, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökét beválasztották az UEFA végrehajtó bizottságába. A 17 tagú bizottságban hét tisztségviselő mandátuma járt le, a megüresedett helyekre tizenketten pályáztak, és Csányi a többség támogatásával lett vb-tag, A mandátuma 2019-ig szól.

Az OTP elnök-vezérigazgatója egy valóban fontos szervezet tagja lett, a végrehajtó bizottság (vb) ugyanis az UEFA legfelsőbb végrehajtó szerve. Mivel a tagok megbízatása négy évre szól, és a tagság felső korhatára 70 év, Csányi akár két ciklust is végigvihet, ha újraválasztják.

Miről dönt a vb?

A bizottság jelentőségét talán úgy lehet a legjobban érzékeltetni, ha felidézzük, az utóbbi két ciklusban milyen döntéseket hozott.

2007. április 18-án döntött arról az UEFA, hogy az olasz és a magyar-horvát pályázatot megelőzve Lengyelország és Ukrajna kapja a 2012-es Eb rendezési jogát. A voksoláson csak a végrehajtó bizottság tagjai vehettek részt, az akkor még csak 13 tagú testületből 11-en szavaztak, Ukrajna és Olaszország képviselője érintettsége miatt ebben nem vehetett részt.

Csányi Sándor a megválasztása után azt mondta, egy vasárnapi, görögök elleni győzelemért cserébe odaadná az UEFA-pozícióját (kattintson a képre a nyilatkozatért!) Forrás: Youtube/MLSZTV

Ugyanebben az évben, júniusban arról határozott a bizottság, hogy az eddigieknél kisebb csoportokban rendezik meg a 2010-es vb európai selejtezőit, a csapatokat nyolc hatos és egy ötös csoportba sorolják. Korábban három hétfős, valamint öt hatfős csoportot alakítottak ki. Ez a magyar válogatottnak nem kedvezett, hiszen a dánok, a portugálok és a svédek mögött csak negyedik lett a csoportjában (az első kijutott, a második pótselejtezőt játszott).

Tizenhat helyett 24 csapatos Eb

A vb döntött az Intertotó-kupa megszűnéséről, a BL- és az UEFA-selejtezők átszervezéséről. A változások révén a papíron gyengébb csapatok nagyobb esélyt kaptak, például a Debrecen is főtáblára kerülhetett a BL-ben. A testület tette át szombatra a BL-döntők időpontját is.

2008. szeptember 25-én derült ki, hogy a 2016-os Eb-n az eddigi 16 helyett 24 válogatott vehet részt. A végrehajtó bizottság támogatta azt is, hogy az Európa Liga váltsa fel az UEFA-kupát. 2010. március 24-én jó hírt kaptak a vándormadár labdarúgók, a bizottság ugyanis úgy határozott, a játékosok egy idényen belül akár két különböző csapatban is pályára léphetnek a Bajnokok Ligájában vagy az Európa Ligában.

Budapest is sokat nyerhet

Két évvel később, március 20-án arról döntöttek, hogy Magyarország rendezheti meg 2014-ben az U19-es Eb-t, és ehhez hasonlóan a vb határoz a korosztályos és a felnőtt események helyszíneiről, lebonyolítási rendjéről. A helyszínkiválasztás során tehát Csányi Sándor BL- vagy EL-döntő rendezéshez segítheti szavazatával Budapestet, ha szavazataival nem is, de lobbizással feltétlenül.

Tavaly is a végrehajtó bizottság döntött arról, hogy a Puskás Stadion három csoportmeccsnek és egy nyolcaddöntőnek adhat majd otthont a 2020-as Eb-n Forrás: MTI/EPA/KEYSTONE/Laurent Gillieron

A 2020-as Eb-t – szintén a vb döntése alapján – több európai ország városaiban rendezik majd, Budapest itt sikerrel járt. A bizottság határoz az európai kupagyőztesek díjazásáról is, a testület összesen 2,24 milliárd euró szétosztásáról dönthet éves szinten. Igaz, ebbe Csányi Sándor egy ideig nem szólhat bele, mert a pénzek elosztása 2018-ig már eldőlt.

Vége az unalmas barátságos meccseknek?

Olyan esetekben is bizottság hozhatta vagy hozhatja meg a végső döntést, mint az öt játékvezetős rendszer, a gólvonal-technológia és a játékvezetői spray bevezetése.

Szintén a végrehajtó bizottság döntött arról, hogy 2018 szeptemberében elindul a Nemzetek Ligája-sorozat. A barátságos mérkőzések nagy részét kiváltó, kétévente megrendezendő szériában négy osztály négy-négy csoportjában küzdenek majd a kontinens csapatai, és az osztályok legjobbjai részt vehetnek a 2020-as Európa-bajnokságon.

Csányi megválasztása azért is nagy szó, mert legutóbb miért 1978-ban volt a testületnek magyar tagja.

Barcs Sándor, a KEK atyja

Az UEFA végrehajtó bizottságnak eddig mindössze két magyar tagja volt. Sebes Gusztáv 1954-ben részt vett az európai szövetség megalakításában és 1960-ig volt szerepe az UEFA irányításában. Két évvel később, 1962-ben Barcs Sándort választották be a végrehajtó bizottságba, ő 1978-ig vállalt szerepet.

Barcs sokrétű sportvezető volt, 1950 és 1963 között az MLSZ elnöke, 1962 és 1978 között az UEFA alelnöke, közben 1972 júliusától 1973 márciusáig a testület ügyvezető elnöke is volt. 1972-ben négy évre szintén helyet kapott a világbajnokságok szervezőbizottsága szűkebb vezetőségében. Az ő javaslatára írta ki az Európai Labdarúgó Szövetség a Kupagyőztesek Európa Kupáját, amelyet négy évtizeden át rendeztek meg. Barcs Sándort 1980-ban az UEFA tiszteletbeli tagjává választották.

Neves szakemberek között

A lejáró mandátumú tagok közül újraválasztották a spanyol szövetség elnökét, Angel María Villart, a Dinamo Kijev tulajdonosát, Hrihorij Szurkiszt, a svájci szövetség elnökét, Peter Gilliéront és az egykori 102-szeres válogatott kapust, a bolgár szövetség elnökét, Boriszlav Mihajlovot. Kikerült a török Senes Erzik, az orosz Szergej Furszenko és a román Mircea Sandu, az ő helyükre ült be Csányi, Davor Suker és Fernando Gomes.

Michel Platini, az UEFA elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor 2013-ban, amikor a kormányfő bejelentette, hogy Budapest Eb-meccseket rendezne 2020-ban Forrás: AFP/Ferenc Isza

Sukert mindenki ismeri a futballvilágban, a vb-bronzérmes, világbajnoki gólkirály csatár, a Real Madrid egykori csillaga tudatosan építette sportvezetői karrierjét. Pályafutása befejeztével saját futballakadémiát alapított, 2012 óta pedig a horvát szövetség elnöke. A portugál Fernando Gomes 1987-ben BEK-et nyert a Portóval, 1983-ban és 1985-ben európai Aranycipőt nyert, a válogatottban 48 alkalommal lépett pályára.

A vb-nek van még kilenc tagja, akinek csak később jár le a mandátuma. A legtöbben saját szövetségüket vezették korábban, mint a ciprusi Mariosz N. Lefkaritisz, az olasz Giancarlo Abete, a dán Allan Hansen, a szlovák Frantisek Laurinec és az izraeli Avraham Luzon. Karen Espelund korábban a norvég szövetség főtitkára volt, David Gill jelenleg is az angol szövetség alelnöke, míg Wolfgang Niersbach a német, Michael van Praag pedig a holland szövetség első embere.

A végrehajtó bizottság legutóbbi összetétele:
Elnök: Michel Platini
Tagok: Senes Erzik (török), Angel María Villar Llona (spanyol), Marios N. Lefkaritis (ciprusi), Giancarlo Abete (olasz), Hrihorij Szurkisz (ukrán), Karen Espelund (norvég), Szergej Furszenko (orosz), David Gill (angol), Peter Gilliéron (svájci), Allan Hansen (dán), Frantisek Laurinec (szlovák), Avraham Luzon (izraeli), Boriszlav Mihajlov (bolgár), Wolfgang Niersbach (német), Mircea Sandu (román), Michael van Praag (holland)
Különleges tanácsadó: Fernando Gomes (portugál)

A végrehajtó bizottság mostani összetétele:
Elnök: Michel Platini
Tagok: Angel María Villar Llona (spanyol), Marios N. Lefkaritis (ciprusi), Giancarlo Abete (olasz), Hrihorij Szurkisz (ukrán), Karen Espelund (norvég), David Gill (angol), Peter Gilliéron (svájci), Allan Hansen (dán), Frantisek Laurinec (szlovák), Avraham Luzon (izraeli), Boriszlav Mihajlov (bolgár), Wolfgang Niersbach (német), Michael van Praag (holland), Csányi Sándor (magyar), Fernando Gomes (portugál), Davor Suker (horvát)