Társoldalunk:

Radikális változásokat jelentett be Csányi

2015.05.13. 16:19

Jelentős változások lesznek már a következő szezontól az NB I-ben - derült ki Csányi Sándor MLSZ-elnök sajtótájékoztatóján. Öt NB I-es csapat nem kapott licencet első fokon, az ellenőrzés csak még szigorúbb lesz, viszont amelyik csapat fiatal, saját nevelésű játékosokat szerepeltet majd, az nagyon jól járhat.

Legkésőbb a 2017/18-as idényben 12 csapatosra csökkenti az NB I létszámát az MLSZ - derült ki a szövetség sajtótájékoztatóján. Csányi Sándor elnök ugyanakkor elmondta, hogy akár már jövőre is összejöhet ez a szűkebb létszám, amennyiben a két kieső csapat nem ugyanaz lesz, mint amelyek nem kapnak licencet.

"A helyzet egyelőre bizonytalan - mondta Csányi, - ugyanis jövőre 16-tól 12-ig bármekkora lehet a létszám, de a legvalószínűbb a 14 csapatos első osztály." Amennyiben 12 csapat lesz, háromszor meccselnek majd egymással a csapatok, tehát 33 fordulót rendeznek.

Az elnök elárulta: az első fokú licencbizottság ülésén öt csapat (Győr, Pécs, Kecskemét, Nyíregyháza, Pápa) nem kapott licencet. "Ez persze 26-án, a második ülésen még változhat, de csak akkor, ha valamely csapat érdemben tudja bizonyítani, hogy önhibáján kívül került ilyen helyzetbe, és eleget tud tenni a hiányzó tanusítványok pótlásának" - jegyezte meg az elnök. A másodosztályból a Putnok nem kapott rajtengedélyt.

Rengeteg pénz

Európa hátsú részébe tartozunk a költségvetéseket tekintve - fejtegette Csányi, - a bevételek növelése racionális célkitűzés. Ennek megfelelően a sportfogadás vagyoni bevétele az MLSZ-en keresztül a csapatokhoz kerülhet, de szigorúbb monitoring rendszert vezet be a szövetség az ésszerű gazdálkodás érdekében. 300-400 millió forintnak megfelelő összeget kaphatnak innen a klubok, de ehhez számos követelménynek meg kell felelniük.

"Az MLSZ jövőre azokat a csapatokat premizálja, melyeknek a keretében legfeljebb hét külföldi játékos van. A keret mérete ugyanakkor bármekkora lehet - magyarázta Csányi. - Szintén jelentős összegre számíthatnak azok a csapatok, amelyekben maximum három idegenlégiós lép majd pályára egy-egy meccsen."

A nemzetközi kupákban induló csapatokkal szemben megengedőbb a premizálási rendszer: náluk a keretben tíz, a pályára lépő csapatban öt légiós szerepelhet. Hasonló elvek mentén emelkedik az NB II-es csapatok prémiuma is.

"Bízom abban, hogy nem okoz színvonalesést a kevesebb külföldi, például ha a Honvédot vagy a Kecskemétet nézzük, akkor nem biztos, hogy a sok légiós jó focit is jelent" - jegyezte meg csípősen.

Jövőre nem írják ki a Ligakupát, a tartalékcsapatukat opcionálisan az NB III-ban indíthatják a klubok, az azt követő évtől pedig a megyei első osztályban. "A jelenlegi formájában senkinek nem fog hiányozni" - jelentette ki Nyilasi Tibor.

Mint az egészségügy

Csányi egy hátborzongató statisztikát is idézett a fizetésekről, mondván "a légiósok 55 százalékban, a magyar focisták 58 százalékban úgy kaptak fizetést, hogy egyetlen percet sem játszottak". Ez úgy jöhetett össze, hogy átlagosan 41 fős kerete van az NB I-es kluboknak, ám egy meccsen a három cserével együtt csak 14-en lépnek pályára - hangzott el később.

"Mindez hasonlít az egészségügyre: egyfelől hatalmas szegénység van, másfelől jelentős pazarlás" - tette hozzá Csányi.

Az elnök így foglalta össze a szövetség céljait: Több fiatal magyar játékos legyen a pályán, nagyobb verseny legyen az NB I-be kerülésért, és a nemzetközi kupába jutásért, szűkebb kerete legyen a csapatoknak, hogy hatékonyabbá váljanak a bérkifizetések. Erre az alsóbb szinteken korábban korábban már hoztunk döntéseket.

Csányi humora

Az első újságírói kérdés mindjárt a szurkolói kártyákra tért ki. Az újságíró kijelentette, hogy jelenleg több klubvezető van előzetesben, mint szurkoló. "Biztos ebben?" - kérdezett vissza Csányi. "Igen, jelenleg egy szurkoló sincs előzetesben" - felelt az újságíró.

"Ha ennyire hatékony, akkor bevezetjük a klubvezetők számára is a szurkolói kártyát - mondta az elnök hatalmas derültséget kiváltva, majd megjegyezte, "lehet, hogy hibáztunk abban, ahogyan bevezettük a kártyát, hogy nem magyaráztuk el pontosan, kinek, mit, hogyan kell csinálnia, de maga a rendszer nem hibás. Ha nem lenne kártya, akkor a személyi igazolványt kellene felmutatni. Az mindenesetre tény, hogy amitől a szurkolók féltek, azaz, hogy visszaélés történik majd az adatokkal, az nem következett be, egyetlen drukker sem jött azzal, hogy visszaéltek volna az adataival."

A felvetésre, hogy folytatna-e nyílt megbeszélést az ultrákkal, Csányi nem akart "hirtelen" felelni. Nem zárkózott el kategórikusan az ötlettől, de mint mondta, nem szokott ilyen megbeszéléseken részt venni. "Egyetlen dolgot tudnának felhozni a kártya ellen, hogy kötelező kiváltani. De kötelező használni az életben a személyi igazolványt vagy a jogosítványt is" - jegyezte meg.

Csányi a Győrről
"Tudom, hogy hogyan sikerült rendezniük a tartozást, de nem árulhatom el. Annyit mondhatok, hogy nem közpénzből, és nem MLSZ-pénzből" - jelentette ki az elnök. Az Origo kérdésére, hogy valóban az Újpest volt-e az a klub, amely nem járult hozzá, hogy az MLSZ a kluboknak járó szponzorpénzből segítse ki a Győrt, Csányi nem tudott válaszolni, mint mondta, ő ezt most hallja először. Vági Márton főtitkár sietett a segítségére, de kérdésünkre diplomatikusan azt válaszolta, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja.

Több csapat torka véres

Korábban már tudtuk, hogy az Újpest megkapta az NB I-es licencet, az UEFA-licencet viszont nem. Ez azt jelenti, hogy a csapat nem indulhatna nemzetközi kupában akkor sem, ha kiharcolta volna a részvételt. A szankció oka, hogy egy évvel ezelőtt a klub indulási jogát csak úgy lehetett megmenteni, hogy átvitték egy új cégbe, ilyen esetben pedig az UEFA szabályai szerint 3 évig nem lehet európai kupában szerepelni.

Csányi Sándor a Győri ETO-t birtokló Quaestor pénzügyi csoport botrányának kirobbanása után beszélt először nyíltan az NB I létszámának csökkentéséről. Az újraválasztása utáni beszédében egyebek mellett azt mondta, hogy "több NB I-es csapat torka véres", ezért "komolyan át kell gondolni, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben van-e értelme 16 csapatot üzemeltetni az első osztályban".

Csányinak nem tetszett, hogy több csapat torka véresForrás: MTI/Máthé Zoltán

Az NB I létszáma az elmúlt 25 évben többször is változott. 1982-től egészen 1996-ig 16 csapat szerepelt az első osztályban, aztán négy szezonon át 18 volt a létszám. 2000-ben 16, majd egy évvel később 12 csapatosra csökkentették, 2004-ben azonban ismét 16-ra emelték.

Licencgondok

Az, hogy a Győr tulajdonosi finanszírozás híján nem képes teljesíteni az élvonalbeli indulás feltételeit, régóta sejthető volt, de csak néhány napja vált biztossá. Azóta az is kiderült, hogy az ETO második csapatát átveszi a győri Rába ETO Futsal Club, és így az NB III-ban viheti tovább a nevet.

A Lombard Pápa szintén már hetekkel ezelőtt nehéz helyzetbe került, amikor a csapatot működtető cég tulajdonosa, Bíró Péter ellen, a saját önfeljelentése alapján, csalás gyanújával nyomozni kezdett a rendőrség. Bírót később őrizetbe is vették.