Társoldalunk:

A magyar fociedzők nem tudják megugrani a szintet

2015.07.15. 20:08

Öt év alatt megdupláznák a nézőszámot az NB I-ben – mondta az Origónak adott interjúban Vági Márton, a Magyar Labdarúgó-szövetség főtitkára. A szurkolói kártyák rendszerére költött hárommilliárd szerinte nem kidobott pénz, akadémiából túl sok van, az Újpest-ügyet pedig most már másképp kezelné az MLSZ, mint négy éve.

Mennyibe került a szurkolói kártya rendszerének a kialakítása?

Nagyjából hárommilliárd forintba.

Nem érzi ezt kidobott pénznek most, hogy egy év után az induló szezonra már opcionálissá tették?

Nem, mert ez egy európai szintű fejlesztés, európai szintű kiszolgálást nyújt a szurkolóknak.

Ha a klubok úgy érezték volna, hogy erre szükség van, megcsinálhatták volna maguk, vagy legalábbis most saját hatáskörben bizonyára kötelezővé tennék. De egy kivétellel nem teszik.

A klubok közleményeiből látszik, hogy jónak tartják a rendszert, azok is ajánlják, kérik a használatát, amelyek nem teszik kötelezővé.

2020-ban beszámol az elnökség, addigra látszania kell az eredménynekFotó: Istvan Bielik - Origo


A szurkolók egy része viszont nem tartja annyira jónak, ezért bojkottálta a meccseket. Mekkora szerepe volt ennek abban, hogy az MLSZ visszakozott?

Annak volt szerepe, hogy az MLSZ szerette volna, hogy akik a kártya kötelező használata miatt méltányolható okból nem jutottak be, azok ezentúl bejussanak. Ők egyébként nem lehetnek túl sokan, a mi becsléseink szerint országosan legfeljebb háromezren.

Tehát nem is várnak nézőszám-növekedést a lépéstől?

Érdemi növekedést nem. Az alacsony nézőszámok problémájában ez egy kevésbé jelentős tényező, más dolgokban kell előrelépni ahhoz, hogy többen menjenek ki a stadionokba.

Miben?

Például ha minden NB I-es stadion európai mércével mérve legalább elfogadható állapotba kerül, akkor ez ad egy lökést a folyamatnak. Ez 2017-re bekövetkezhet.

Indul az NB I
A hét végén kezdődik a 12 csapatosra csökkentett bajnokság 2015–16-os szezonja. Az első forduló párosítása: Diósgyőr–Vasas, Haladás–Ferencváros, Honvéd–Videoton, Puskás Akadémia–MTK, Békéscsaba–Debrecen, Újpest–Paks.

És mikorra lesz több néző?

Ennek az elnökségnek 2020-ban kell majd beszámolnia, és a nemzetközi tapasztalatok szerint éppen három év kell ahhoz, hogy a stadionfejlesztés pozitív hatása megmutatkozzon. De szerintem ennél korábban is látszania kell az eredménynek.

Mekkora növekedésre számítanak?

A mostani háromezer körüli, meccsenkénti átlagnézőszámnak 2020-ra hat- és nyolcezer közé kell kerülnie. Bár én ennél még többel lennék elégedett. A portugál, osztrák, cseh bajnokság szintjét kell elérnünk, ehhez 5-8 ezer férőhelyes stadionok kellenek, 80-90 százalékos kihasználtsággal, plusz 2-3, ennél jóval nagyobb közönséget vonzó élcsapattal.

Az Info Rádiónak februárban azt mondta, csökkenteni akarják a tévés meccsek számát. Mi értelme megfosztani a klubokat egy többé-kevésbé piaci alapú bevételtípus egy részétől? Tényleg azt gondolják, hogy a tévé miatt nem mennek az emberek ki a stadionokba?

Van ilyen feltételezésünk, de ennél bonyolultabb a kérdés, egy egész cikket szánhatnánk rá. Nemcsak a tévés meccsek száma hat a helyszíni nézettségre, hanem az is, hogy mi látható a közvetítésben. Ha a tévében tele stadionokat, jó hangulatú és színvonalú meccseket látnak az emberek, legközelebb szívesebben kimennek a stadionba. Ezért a hétvége összes mérkőzése helyett több értelme van csak a legjobbnak ígérkezőket közvetíteni élőben. Így talán a csapatok is versengenek majd azért, hogy ki kerülhet a képernyőre. A magyar labdarúgás egyik legnagyobb problémája szinte minden területen a valódi verseny hiánya.

Ettől a kieső bevételt még pótolni kell.

Ez tárgyalás kérdése. A cél az lenne, hogy jobb termék, nagyobb nézettség esetén relatíve többet lehessen kérni egy-egy közvetítésért, mint most, így a bevételkiesés ne legyen nagy.

Megfelezzük az NB I-es játékosok számát, és ez jóFotó: Istvan Bielik - Origo

 

Az se lenne rossz módszer, ha a meccsek élvezhetőbbek lennének, mint most.

Hát igen, az önmagában mindent megoldana.

Ezt célozná a bajnoki lebonyolítás bejelentett reformja. Bevallottan dán mintára szervezték át az NB I-et, mit szól hozzá, hogy a dánok épp most készülnek változtatni?

A dán futball és gazdaság nyilván most ért el abba az állapotába, hogy változtatni kell. De ennek nincs jelentősége, Dánián kívül még nyolc európai országban játszanak ilyen rendszerben. Azért hivatkoztunk pont Dániára, mert az egy példásan működő futballkultúra.

Számoltak az új lebonyolítási rendszer hátrányaival? Túl sok lesz a rangadóként számon tartott meccs, igazságtalan a hazai és idegenbeli meccsek egyenlőtlen eloszlása.

A harmadik fordulóban egyetlen mérkőzéssel fog többször otthon játszani az előző bajnokság első hat helyezettje, mint a többiek. Nagy igazságtalanság ebben nincsen. Kimondott előnynek tartom viszont, hogy a létszámcsökkentéssel és a külföldiek számának korlátozásával csökkenni fog az NB I-es játékosok száma: eddig nyolcszázan voltak, most talán négyszázan lesznek. Persze, aki kiszorul a profi fociból, annak ez fájni fog, de a verseny ezzel jár.

Az hogy fordulhatott elő, hogy alig több mint egy héttel a rajt előtt még nem volt meg a végleges sorsolás?

Úgy, hogy a tévétársaságokkal hosszúra nyúlt az egyeztetés. Az általunk véglegesnek gondolt verzió már három héttel a rajt előtt készen volt.

Nemrég készítettünk egy interjút egy fiatal vajdasági magyar szakemberrel, aki mindkét ország futballjában dolgozott már. Azt mondta, el kellene dönteni, játékostermelő vagy -felvevő akar-e lenni Magyarország, és annak megfelelően dolgozni minden szereplőnek. Ezen az úton logikus a fiatal magyar játékosok szerepeltetésének ösztönzése. De hogyan lehet elérni, hogy ne csak egy-kettő, hanem az összes klub felismerje ezt, és önszántából igazodjon a stratégiához, ahelyett, hogy télen egyszerre kilenc légióst szerződtetne?

Egyetértek azzal, hogy a magyar futball előrelépésének a lehetőségét nem a játékosok importja rejti, hanem a tehetségek kinevelése. Az elmúlt évtizedekben ez sajnos nem működött, ezért lépett az elnökség. Hogy partnerek lesznek-e a klubok, az hamarosan kiderül, az ösztönző rendszert mindenesetre elfogadták. Most motiváltak lesznek, hogy figyeljék az U16-os csapatot, hol az a gyerek, akit fel lehet majd vinni a felnőtt kerethez. És máris működik: február óta tudják a klubok, hogy lesz ilyen szabály, ezért tavasszal feltűntek az utánpótlásmeccseken a felnőtt csapatok megfigyelői.

Ennyi akadémiára aligha van szükségFotó: Istvan Bielik - Origo


Azt akarja mondani, hogy korábban nem voltak ott?

Igen. A klubok, persze tisztelet a kivételnek, eddig nem kockáztattak. Inkább vettek egy 25 éves brazilt, mintsem a 18 éves magyar gyereket bedobták volna a mélyvízbe. Azt várjuk, hogy a klubok végre felismerik az utánpótlás jelentőségét, nemcsak a szakmait, hanem a gazdaságit is, hiszen a tehetségek eladásából bevételhez lehet jutni.

Jobb későn, mint soha. Akadémiáink közben vannak már, de nemrég azt mondta, a Double Pass felmérése alapján osztják majd a támogatást közöttük, és a jelenlegi 14-15 közül jó, ha a fele kap. Fölösleges tehát ennyi akadémiát fenntartani?

Igen, úgy tűnik, egy ekkora országban 15 ilyen kiemelt regionális tehetséggondozó központ túl sok. Azt szeretnénk megtudni, melyek azok, amelyek érdemesek a támogatásra.

Az Újpestnél 2011 őszén elvégeztetett egy könyvvizsgálói átvilágítást az MLSZ. Hajmeresztő lett az eredmény, miért nem tettek mégsem feljelentést?

Többször megvizsgáltuk ezt a kérdést, és arra jutottunk, hogy nem volt feljelentési kötelezettségünk.

Nem állítottam, hogy kötelességük lett volna. De miféle kockázata lett volna egy ismeretlen tettes elleni feljelentésnek? Mi indokolta, hogy ne lépjenek semmit, ha a jelentés alapján minimum a hűtlen kezelés gyanúja felvetődött?

Az MLSZ nem törvényességi felügyelője a futballkluboknak.

Az Újpest ügyében mégis lehetett volna feljelentést tenniFotó: Istvan Bielik - Origo


De ez az MLSZ-vezetés olyan jelszavakat tűzött a zászlajára, mint törvényesség, átláthatóság, szabályok betartása. Hogy fér össze ezzel az, hogy a potenciális törvénytelenségekre fényt derítő dokumentumot egyszerűen elsüllyesztik? Ahelyett, hogy segítenének az esetleges bűnelkövetők kézre kerítésében?

Az MLSZ alapszabályában nincs olyan paragrafus, amely a feljelentést előírná. Ez ebben az esetben az új tulajdonos dolga volt, és ő meg is tette a feljelentéseket.

Igen, egy évvel később, amikor rájött, hogy átverik. De az MLSZ-t miért nem zavarta 2011 őszén, hogy offshore cégek kölcsönnek álcázva több millió eurót folyattak át az egyik nagy magyar futballklubon?

Mert tudomásunk volt róla, hogy a NAV ezekben az ügyekben akkor már vizsgálódott.

A NAV egy adóvizsgálatot folytatott, nem pénzmosás gyanújával vizsgálódott. A félmilliárdos adóhiányt megállapító határozat egyébként is csak 2012. decemberi keltezésű.

Mi annyit tudtunk, hogy a NAV vizsgálódik. De biztosan fel tudunk még olyan eseteket idézni, amikor nem tettem feljelentést sem én, sem az internetes újságírók.

Vági Márton
Közgazdász, 1994-ben doktorált a BKE-n (ma Budapesti Corvinus Egyetem), ugyanitt évekig tanszékvezető. 2001 és 2006 között az ÁPV Zrt. ügyvezető igazgatója, vezérigazgató-helyettese, majd vezérigazgatója. 2006-tól 2010-ig a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke. 2002 júliusától 2011. január 1-jéig az FHB Nyrt. igazgatósági tagja, ezen időszak alatt négy évig az igazgatóság elnöke. Tagja az OTP Bank felügyelőbizottságának. 2010 óta az MLSZ főtitkára.

Mondjuk nekik nem is dolguk.

Az alapszabály szerint nekem sem dolgom. Az MLSZ feladata arról gondoskodni, hogy a licencszabályzatnak mindenki megfeleljen. Ehhez kérünk, most már például köztartozás-mentességi nyilatkozatot.

Morális felelősségük sincs?

Ha arra kíváncsi, felháborítónak tartjuk, és elítéljük, ami akkor az Újpestnél történt. A szabályok egyébként azóta jobbak, a licenc megvonására is lenne lehetőség egy hasonló helyzetben. Sőt, az elnök úr úgy döntött, most már, ha bármi gyanús ügyet látunk, megtesszük a feljelentést még akkor is, ha van esély rá, hogy utólag nem bizonyul megalapozottnak a feljelentésünk.

De hát épp most mondta el, hogy ez nem volt dolguk. Mi változott azóta?

A körülöttünk lévő világ is romlott. A szabályok megszegése, nemcsak a labdarúgásban, más szinten van, mint négy éve. Mai tapasztalatommal már azt mondom, nem hibáztunk volna, ha akkor feljelentést teszünk.

Kevesebbet lopnak el a magyar tao-pénzekből, mint egy átlagos állami pályázatonFotó: Istvan Bielik - Origo


Feltételezem, olvasta a sajtóban a tao-pénzek lenyúlásáról szóló cikkeket, a túlárazott krémektől az érthetetlen öltözőfelújításokig. Mit tesz az MLSZ, hogy ezeket a pénzeket ne lophassák el?

Olvastam, de először is meg kell különböztetni egymástól a tudatlanságból eredő hibákat és a csalásokat, mert nem minden szabálytalanság tartozik az utóbbi kategóriába. Mi csak idén január óta vagyunk kijelölve ellenőrzésre, azóta, ha visszaélés derül ki, kezdeményezzük a pénz visszakérését és az elkövetők kizárását a rendszerből. Hiába vesz valaki drágán labdát, törülközőt vagy gyepnyírót, nálunk csak a reális árat tudja elszámolni.

Van az MLSZ-nek kapacitása arra, hogy betöltse ezt az ellenőrző szerepet?

Most már van, tíz ehhez értő szakember csak ezzel foglalkozik. Mindent összevetve nem olyan súlyos a helyzet, ahogy sokan gondolják, nincs több visszaélés, mint más állami és uniós pályázatoknál, az elcsalt pénzek nagysága pedig biztos, hogy kisebb. Ezt úgy mondom, hogy a pályázatok több mint 60 százalékát már ellenőriztük. És három év alatt az összes pályázót legalább egyszer ellenőrizzük.

Beszéljünk a kapitánykérdésről. Igaz, hogy ha Dárdai Pál nem vállalja, Egil Olsen lett volna a szövetségi kapitány? Ha Dárdait visszarendeli a Hertha, ő az első számú jelölt?

Nem szeretek az ilyen kérdésekre válaszolni, mert bármit mondok, előfordulhat, hogy az információ esetleg nem jön jól az érintettnek. Annyit mondhatok, hogy volt vele kapcsolatunk.

Érzékelnek valamiféle ellenállást a külföldről hazatérő Dárdai Pállal szemben a magyar edzők részéről? Bognár György tavaly azt mondta, a tapasztalatlan Dárdai kinevezésével az MLSZ "szembeköpte a magyar edzőtársadalmat".

Nem, sokkal inkább a külföldiekkel szemben érzünk ellenállást, Dárdainak szerintem inkább drukkolnak. Bognár Gyuri is az MLSZ-nek szánta, amit mondott, nem neki. Azt mondják a külföldiekről a magyar edzők, hogy nem jobbak, mint az itteniek, viszont nem ismerik a viszonyokat, ezért fölösleges idehozni őket. Pedig az eredmények azt mutatják, hogy a magyaroknak nem sikerül megugraniuk a szintet, a hazai edzői szakmának nincs nemzetközi sikere. Dárdaiban megvan az, ami egy magyar mellett szól egy külföldivel szemben, és az is, ami egy külföldi mellett szól egy magyarral szemben. És a jelen feltételek között még ő sem ideális megoldás, és az is tény, hogy egyelőre valóban tapasztalatlan edzőnek számít. Más kérdés, hogy a fiatalsága most éppen előnyére válik, mert ezt a dupla terhelést ki kell bírni.

Meg tudja tippelni, mikor lesz a szurkoló számára először érezhető, hogy kevesebb alkalmatlan ember dolgozik a magyar futballban?

Az első eredményeket szerintem már lehet érzékelni, ha jóindulattal közelítünk. De mire megváltozik a kultúra, az még akár tíz év is lehet. Mert könnyű rámutatni, hogy ki az alkalmatlan, sokkal nehezebb az alkalmas, felkészült embert megtalálni a helyére. A válogatott a következő tíz évben kis szerencsével akár két világeseményre is kijuthat, de lássuk be, ettől még nem feltétlenül lesz jobb a futballközeg.