Társoldalunk:

A Puskás Akadémia termelte a legnagyobb profitot az NB I-ben

2016.07.26. 14:57

Összesen négy NB I-es futballklub volt nyereséges tavaly, 2009 óta pedig csak kettő nem halmozott fel veszteséget. A mezőny bevételeinek mindössze kétharmada üzleti jellegű, az akadémiai rendszer túlméretezett. És végre van egy becslés arról, mennyi a magyar focisták átlagfizetése.

Majdnem kétmilliárd forintos veszteséget termelt a magyar labdarúgó NB I mezőnye 2015-ben, de akadt négy, adózás után is nyereséget termelő klub: a Puskás Akadémia 260, a Honvéd 50, a Vasas 41, a Haladás pedig 12 millió forint profittal zárta az évet – derül ki a Muszbek Mihály sportközgazdász által készített Sportgazdasági Nagyító 2015 című tanulmány.

A magyar futballt a nyilvánosan elérhető adatok alapján, egyebek mellett sportgazdasági, sportmarketing- és infrastrukturális szempontok szerint elemző dolgozatot kedden ismertette az ezredfordulón ligaelnökként is dolgozó közgazdász. A veszteség nagy részét a Videoton (1,16 milliárd), az Újpest (620 millió) és a Ferencváros (197 millió) hozta össze, de nagyot bukott a Diósgyőr (155 millió) és a Debrecen (111 millió) is.

A Loki számai a BL miatt szebbek

A 2009 óta számolt eredmény rangsora is hasonlóan alakul, a Vidi vesztesége ebben az időszakban 4,39 milliárd, az Újpesté 3,45 milliárd, a Fradié pedig 2,9 milliárd. 2009 óta halmozottan csak a Haladás (11 millió) és a 2009-ben BL-csoportkörben szereplő Debrecen (768 millió) produkált pozitív mérleget.

Vidi-Debrecen meccs Felcsúton idén tavasszal. Volt veszteségForrás: MTI/Illyés Tibor


Tavaly egyébként jobban gazdálkodtak a klubok, mint egy évvel korábban. A bevételük 35 százalékkal, a kiadásuk viszont csak 22 százalékkal nőtt. A 16,7 milliárd forintos összbevételnek ugyanakkor átlagosan csak 66 százaléka üzleti jellegű, a többi közpénz eredetű. Az arányok nagyon eltérőek: míg a Békéscsabánál az üzleti bevétel 90 százalék, sőt a Debrecennél még több, eközben a Honvédnál 35, a Puskás Akadémiánál 16 százalék – derül ki a tanulmányban közölt adatokból.

Ez így nem egészséges

A nemzetközi tapasztalatok szerint az a működő modell, amelyben a költségvetés 70 százalékát lefedi a játékoseladásból, a pénzdíjakból, a jegyeladásból, valamint a szponzoroktól és tévéközvetítési jogdíjakból származó bevétel. "Enélkül nem lehet előrelépni" – mondta Muszbek Mihály.

A csapatok jelenleg 12 jogcímen kapnak a működésükre – tehát nem stadionépítésre – közpénzforrást, ebben benne van, például, a tao, az önkormányzati támogatás, a közvetítési jogdíj. A taobevételek 2011-es megjelenése óta nagyjából 100 milliárd forint jutott ebből a forrásból a futballklubokhoz, ennek egytizede a Puskás Akadémiához. Az élmezőnyben van még a Diósgyőr, a Debrecen, az FTC és az Újpest, egyenként 1,7 és 2,1 milliárd közötti összeggel.

A Fradi gazdálkodik a legtöbb pénzből, sokba is kerül egy megszerzett pontForrás: MTI/Illyés Tibor


A teljes költségvetéseket nézve a Ferencváros és a Videoton magasan kiemelkedik a mezőnyből a maga 4,3, illetve 2,4 milliárdos költségvetésével. Az is látszik, hogy ez a két klub, valamint az Újpest és a Puskás Akadémia állít elő egy pontot a legdrágábban – többször annyiból, mint a Vasas, a Paks vagy a Haladás.

A klubok bérköltségéből becsült átlagos éves játékosfizetés a tanulmány szerint az NB I-ben évi 100 ezer angol font, vagyis 37 millió forint. A dán bajnokságban ennek másfélszerese, Ukrajnában a kétszerese az átlagbér, de ott az átlagnézőszám több mint háromszorosa, illetve négyszerese a hazainak.

A tanulmány a futballakadémiákat is rangsorolja. Aszerint, hogy az elmúlt szezonban melyik hány játékost adott az utánpótlás-válogatottakba, az MTK-é vezet 21-gyel, második a Puskás és a Honvéd akadémiája 17-17-tel, negyedik a Vasasé 13-mal, ötödik a Fradié 12-vel.

Az akadémiai rendszer túlméretezettnek tűnik, minden tizedik igazolt focipalántából akadémista lesz. Így fordulhat elő, hogy a Nagy Ádám, Balogh Norbert és Kleinheisler László által fémjelzett korosztály képzése 2,5-szer annyiba került, mint e három külföldre eladott játékos vételára.