A legkeményebb edzőben van egy kis Coelho is

Meccsről meccsre – Ha hiszel benne, menni fog címmel jelent meg könyv Diego Pablo Simeonéról, az Atlético Madrid vezetőedzőjéről. A könyv korántsem csak az eredményekre és a statisztikákra koncentrál, hanem részletesen bemutatja a játékosként és edzőként egyaránt kőkemény argentin érzelmeit, emlékeit, gondolatait és az elvitathatatlan sikerei esszenciális alkotóelemeit.

„Az egyetlen igazi Simeone-könyv magyarul” – olvasható a hangzatos ígéret a frissen megjelent könyv borítóján, de a túloldalon, a tartalomjegyzéket böngészve azonnal feltűnik egy fájó pont: az események követése csak a 2013–2014-es szezon végéig tart, tehát a legutóbbi két szezon kulisszatitkairól semmi sem tudunk meg. Kezdetben ez okoz némi zavart, de az olvasásba belefogva kiderül:

nem egy sima életrajz készült Simeonéról és az eddigi 46 évéről.

A könyv sokkal inkább egy társalgás, vagy még inkább monológ, amelyben kizárólag a főszereplő beszél. Beszél és mesél, beszél és mesél. Egyes szám első személyben. Önmagáról és a munkájáról. Az olvasó pedig figyel, és még tanulhat is. Az eredményeit elnézve, bőven van mit.

Feketemániás: ha Diego Simeone csatába megy, csak egy szín jöhet szóba A képek forrása: AFP

Simeone a hazáján, Argentínán kívül Olaszországban és Spanyolországban fordult meg játékosként, mindkét topligában bajnok lett, de nem kirakatcsapatok mezében: a Lazióval és az Atlético Madriddal.
Edzőként hasonló utat választott magának:

szeret nehéz helyzetből indulni.

Arról az időszakról, amikor megkereste az Atlético Madrid, hogy legyen az edzőjük, így fogalmaz: „vállaltam a kedvezőtlen indulást, sőt, (...)

kifejezetten örültem annak, hogy akkor érkezem, amikor a helyzet nem túl rózsás.”

Az Atlético Madrid 2011 decemberében nevezte ki Simeonét, akkor a 11. helyen állt a csapat a spanyol bajnokságban. A szezon végén az ötödik helyig jött fel, valamint megnyerte az Európa Ligát.

Simeone különleges adottsága, hogy a vonzalommal és szenvedéllyel elvállalt nehéz szituációkból szinte kivétel nélkül magasra tör fel. Hogyan képes erre? Minden percben, minden egyes szituációban iszonyú keményen ragaszkodik az elveihez, amelyek ugyanolyan szilárdak és stabilak, mint csapata védekezése. Egy pillanatra sem nyugszik, szinte minden apró részletet tudományos aprólékossággal épít fel.

Idézet a Meccsről meccsre – Ha hiszel benne, menni fog című könyvből Kép forrása: AFP, szerkesztés: Bende Imre

Cholo (ez Simeone beceneve) belül pont olyan ember, amilyennek a tévéből nézve tűnik. Ettől (is) igazán jó érzés közel kerülni hozzá, belelátni a fejébe, amit sokszor inkább a szíve irányít.

A könyv egyébként nem egy kimerítő olvasmány, viszonylag gyorsan felfalható, jól tagolt, sűrűn tele gondolatokkal. A legerősebbek szövegközi kiemelést kaptak, ez a visszatérő elem a könyvben végigkísér minket az első oldaltól az utolsóig. Talán ettől is támad olvasás közben egyre inkább olyan érzése az embernek,

mintha a labdarúgás Paulo Coelhója sustorogna halkan, de tekintélyt parancsolóan a fülébe.

A 4-es, 6-os villamos sűrűségével jönnek az élettapasztalatok, generációkon átívelő igazságok a modern futball legkeményebb edzőjétől, akiről és akitől azért sok érdekes, korábban nem – vagy csak részben – ismert részlet kiderül. Alább kiemeltünk néhányat azoknak, akik elolvasnák a könyvet, és azoknak is, akik nem.

Idézet a Meccsről meccsre – Ha hiszel benne, menni fog című könyvből Kép forrása: AFP, szerkesztés: Bende Imre

1. A ManCity klasszisa belerondított az első meccsbe

„Edzői debütálásom nem olyan volt, mint amilyennek megálmodtam. Vereséggel nyitottunk, ráadásul egy olyan ellenféllel szemben, amelytől nem lett volna szabad kikapnunk.

És mindennek tetejébe szurkolótáborunk viselkedése is szörnyű volt, még az öltözőnkig sem hagytak minket eljutni.”

Simeone első edzői megbízatása (2006-ot írunk ekkor) hirtelen, egyik napról a másikra történt. Pénteken még játszott az argentin Racingban, két nappal később pedig már a kiesés elől menekülő csapat edzője volt. Annyit előre elárulunk, a szezon befejezése nem szűkölködött az izgalmakban.

Az első mérkőzését az Independiente ellen vezényelte. 2-0-ra kikaptak, a gólokat az a Sergio Agüero szerezte, aki szintén szép karriert futott be az Atlético Madridban, jelenleg pedig a Manchester City csatára.

2. Ahová Simeone beteszi a lábát, ott megtörik az átok

„Az argentin válogatottal például 1991-ben és 1993-ban is megnyertük a Copa Américát, egy olyan címet, amelyet 1959 óta nem sikerült; a Laziónál a klub 114 éves történetében másodszor szereztük meg a bajnoki címet, az Atléticóval elsők lettünk az 1995–1996-os bajnokságban, majdnem húsz év szünet után. Amikor pedig már edző voltam, az Estudiantes megnyerte a bajnokságot, ami előtte több mint két évtizedig nem sikerült a csapatnak. Nehéz kifejezni, hogy mi is rejlik egy emberben, mert nagyképűségnek tűnhet, de abban biztos vagyok, hogy

valami olyan céltudatosság van bennem, ami óriási energiákat szabadít fel másokban, akár az öltözőben vagyok, akár a pályán.”

Azt pedig már mi tesszük hozzá, hogy

edzőként 17 évnyi szünet után bajnoki címre és 40 évnyi szünet után BL-döntőbe vezette az Atlético Madridot.

Utóbbit két évvel később meg is ismételte, de egyik finálét sem tudta megnyerni a Real Madrid ellen.

3. Száműzetésben a szeretteitől

Simeone szerint az edzői pálya egyik árnyoldala az állandó utazás, sehol sincs otthon, a családjától távol él, a gyerekei hiányoznak.

Idézet a Meccsről meccsre – Ha hiszel benne, menni fog című könyvből Kép forrása: AFP, szerkesztés: Bende Imre

A szenvedélyről szóló fejezetben felidéz egy beszélgetést kisebbik fiával, mielőtt Argentínából visszaköltözött Spanyolországba, az Atlético Madrid hívására.

„»Tényleg? – nézett rám. – És akkor Messi meg Ronaldo ellen fogtok játszani?« »Örülnél, ha elvállalnám?« – kérdeztem. És ekkor ezt mondta: »Persze! És akkor meg is tudnánk nézni néhány meccset is, ugye?« Aztán elhallgatott. Amikor újra meghallottam a hangját, magamba roskadtam attól, amit mondott:

De ha nyerni fogsz, akkor soha többé nem jössz vissza.

Ekkor kerültem padlóra, nem tudtam, mit válaszoljak.”

4. A csatár nem olyan fontos

Simeone úgy vélekedik, három kulcspozíció létezik a futballban:

a kapus, a középhátvéd és a középpályás.

Szerinte a csatár nem annyira fontos.

A középhátvédek közül az AC Milan 1997-ben visszavonuló legendáját, Franco Baresit, a középpályáról a Barcelona jelenkori sikereinek egyik alapkövét, Sergio Busquetset emelte ki:

Óriási egyéniség. Zseni.

Úgy játssza le a meccseket, ahogy a csapat érdeke kívánja, ugyanakkor a csapat miatt válik nagy játékossá. Emellett nem olyan típus, aki fényezné magát.”

Idézet a Meccsről meccsre – Ha hiszel benne, menni fog című könyvből Kép forrása: AFP, szerkesztés: Bende Imre

5. A tökéletes Atlético-játékos: Diego Costa

A Simeone-könyv egy nem túl hosszú, de külön fejezetet szentel Diego Costának. A brazil születésű, de spanyol válogatott Chelsea-csatár összesen hat éven át volt az Atlético Madrid játékosa, ebből hármat kölcsönben töltött spanyol és portugál csapatoknál. Sokat és keményen küzdött azért, hogy elnyerje Simeone bizalmát. Az argentin így emlékszik vissza korábbi játékosára:

„Amikor láttam a csapattal edzeni, majdnem meghaltam a gyönyörűségtől. Megállíthatatlan. Amit most bárki láthat a meccseken, azt ő minden edzésen megcsinálta.

Az Atlético Madrid jellemzőinek tökéletes tükre.

Meghatározza a csapat játékát. Lendületet és agresszivitást sugároz, ezek történelmileg az Atlético Madrid védjegyei, éppen úgy, mint az ellentámadáson alapuló játék.

Végkimerülésig játszik. Érdekes, rólam is ezt mondták.”

A sok alattomosság ellenére, amit a pályán láthatunk Diego Costából, úgy tűnik, az öltözőben szerethető figura: 2012-ben a Rayo Vallecanóban szerepelt kölcsönben, és amikor gólt szerzett, és az éppen utazó Atlético-játékosok a buszon meghallották ezt, úgy ünnepeltek, mintha ők szerezték volna.

Idézet a Meccsről meccsre – Ha hiszel benne, menni fog című könyvből Kép forrása: AFP, szerkesztés: Bende Imre

Diego Pablo Simeone – Meccsről meccsre. Jaffa Kiadó, Budapest, 2016. 179 oldal.