Vágólapra másolva!
A magyar labdarúgó-válogatott 4-0-ra győzött Andorra ellen világbajnoki selejtezőn. Kedden a svédek ellen zárjuk az évet, a vb-selejtezősorozat pedig márciusban az Eb-címvédő portugálok ellen folytatódik.

Világbajnoki selejtező, B csoport, 4. forduló:
Magyarország – Andorra 4-0 (2-0) - élő közvetítésünk
Groupama Aréna, 20 ezer néző
v.: Nikolaidesz (görög)
Magyarország: Gulácsi – Bese, Guzmics, Lang, Korhut – Gera (Böde, 85.) Nagy Á. – Dzsudzsák, Kleinheisler (Stieber, 74.), Gyurcsó (Németh K., 81.) – Szalai.
Andorra: Gomes – C. Rubio, E. García, Vales, Llovera, San Nicolás – Víctor Rodríguez (Moreira, 83.), Vieira, C. Martínez (A. Martínez, 67.) – Pujol (J. Sánchez, 87.), Aláez.
gól: Gera (33.), Lang (43.), Gyurcsó (73.), Szalai (88.)
sárga lap: Kleinheisler (15.), Korhut (35.)

Meccsnap van! Úgy látszik, a lelkesedésem másra is átragadt, legalábbis jó jelnek fogom fel, hogy vasárnap délben a Ferenciek terén található újságosnál nem kapni már a sportnapilapból, és a metrón két 60 körüli férfi a magyar fociról beszél három megállón keresztül.

Aztán némileg azért árnyalja a képet, hogy az eladó megsúgja, valamiért nem szállítottak nekik egyetlen napilapot sem, úgyhogy nem a meccs előtt információra éhes közönség kapkodta el az újságot, a metrón beszélgetők közül pedig a harsányabb elárulja, azóta nem járt mérkőzésen, mióta a Dorog kiesett az első osztályból, márpedig ez majdnem 40 éve történt.

Majdnem telt ház várta a csapatokat. A képre kattintva galéria nyílik! Fotó: Polyák Attila - Origo

Meccsnap van! Apám a családi ebédnél a leves és a főétel között azt boncolgatja, befér-e a kezdőbe Böde, vagy Storck ismét csak Szalait küldi csatába a szívós andorrai védők közé, míg öcsém, akit apámmal és velem ellentétben nem fertőzött meg a futball, a törpeállam csapatának erejét próbálja elhelyezni a mienkhez képest.

A szurkolók sima meccset vártak

„Szerintem sima lesz, az első negyedórában megszerezzük a vezetést, és

– mondja a középiskolás korú Marci, már a Groupama Stadionnál, és hogy optimizmusát megcsillantsa, azt is elárulja, hogy szerinte a svájci és a magyar csapat végez a csoport első helyén. „És a portugálok?" – kérdezzük tőle, visszautalva a nyári Eb-re, amit Cristiano Ronaldóék nyertek meg, mire azt mondja, akármennyire imádja a Real sztárját, csakis azt az eshetőséget tartja elfogadhatónak, hogy előttük végzünk.

„Mi volt ez a nagy csattanás?" – kérdezte egy lelkesen ria-ria-hungáriázó kislány a mellette álldogáló felnőttől, amikor a távolban eldurrant egy petárda, jelezve, hogy az ultrák már két órával a kezdés előtt hangolnak. A Szöglet Pub környékén egy-két görögtüzet is elfüstöltek a szurkolók, mindezt a túloldalon posztoló készenléti rendőrök vigyázó tekintete mellett, hiszen hiába lehetett tudni, hogy Andorrát egyetlen szurkolója sem kíséri el, a biztosítás ilyenkor is kötelező eleme a meccsnek.

Az elején inkább küzdöttünk, mint fociztunk. A képre kattintva galéria nyílik! Fotó: Polyák Attila - Origo

Amikor háromnegyed órával a kezdés előtt kijött a pályára melegíteni a magyar csapat, az jutott eszünkbe, hogy egy évvel ezelőtt még azon aggódtunk, elég lesz-e a norvégok ellen itthon az Oslóban összeszedett egygólos előny.

Azóta már tudjuk, elég lett, és indulhatott az utazás,

itt pörög előttünk a film, ahogy Szalai bepöcköli az osztrákoknak, ahogy Marseille-ben megáll az élet, mert 30 ezer magyar vonul az utcákon, ahogy Ronaldo egy hisztis kisgyereket idézve toporzékol a magyar gólok után, és ahogy hetekkel a kiesés után is megveregették a vállunkat a külföldiek, azt sugallva, láttunk titeket, emlékszünk rátok, jók voltatok.

Andorra ideális ellenfél volt

Az Eb-eufória kissé már megfakult, visszatértek az NB I szürke hétköznapjai, és három meccs után a válogatott sem úgy állt, ahogy elképzeltük, épp ezért Andorra ideális ellenfélnek tűnt az év utolsó tétmeccsén. Bár

Andorrának Pujolja és Vieirája is volt a kezdőjében,

eddigi 139 tétmeccséből hármat tudott megnyerni, úgyhogy az igazi kérdés az volt, tudunk-e egy gyors gólt lőni, és utána kiszolgálni a közönséget, vagy megszenvedünk az andorrai csapat bunkerjével.

Gera Zoltán volt a mezőny legjobbja. A képre kattintva galéria nyílik! Fotó: Polyák Attila - Origo

A Rigában látott kezdőnk két helyen változott, a sárga lapos Kádárt Lang helyettesítette a védelem közepén, az ujjtörés miatt hiányzó Nikolics helyett pedig Kleinheisler került be, vagyis

maradt a Storck által annyira favorizált egycsatáros felállás – Szalaival legelöl.

Az andorraiaktól a melegítés alatt Emili Garciát szúrtuk ki, aki széles mozdulatokkal, hatalmas lelkesedéssel végezte a gyakorlatokat, a futball romantikájához hozzátartoznak ezek a kiscsapatok, és néha nagyon tudjuk irigyelni őket, hogy micsoda stadionokban, micsoda ellenfelekkel játszhatnak.

A magyar tábor impozáns élőképpel készült, amelynek közepén a 12-es szám jelent meg, utalva a közönség fontosságára. A nézőkre nem is lehetett semmi panasz, ha csak rajtuk múlt volna, már az első negyedórában vezetünk, de a pályán sajnos nem a vágyaink szerint alakultak a dolgok. Pedig az andorraiak semmi meglepőt nem húztak, beásták magukat a kapujuk elé, bár néha elvitte őket a hév, és olyankor egy-egy támadásuknál négyen is átmerészkedtek a magyar térfélre. Andorra már a tizedik perctől látványosan húzta az időt, Szalait zavarta is a dolog, mert minden kirúgásnál maga rohant a labda után, és le is készítette azt az ötösre, hogy a kapusnak időt spóroljon.

Szalai nagyot harcolt a védőkkel. A képre kattintva galéria nyílik! Fotó: Polyák Attila - Origo

A labdabirtoklás nagyjából 95-5 volt százalékosan a javunkra, Andorra mégis eljutott egy szögletig az első tíz percben, míg nálunk elsőként a jobbhátvéd Bese okozott riadalmat, de legyőzte az andorrai túlerő. A vendégekről lehetett tudni, hogy nem fognak válogatni az eszközökben, de Kleinheislernek erről valószínűleg nem szóltak, mert a vörös középpályás elégtételt akart venni egy Dzsudzsák elleni szabálytalanság miatt,

aminek sárga lap lett vége, így ki kell hagynia tavasszal a Portugália elleni meccset.

A 26. percig kellett várni az első igazi helyzetünkre, Dzsudzsák beadása után Szalai fordult be, de pont a kapus kezébe emelt. Dzsudzsák ezúttal is a jobb oldalon játszott, és ezúttal ez nyerő húzásnak bizonyult, mert tőle érkezett a gólpassz a 33. percben, Gómes kapus csak kiütni tudta a beadását, Gera pedig válogatott pályafutása egyik legszemfülesebb és legkönnyebb gólját szerezte.

Innentől tudtuk, hogy sima lesz

A teher ezzel lekerült a vállakról, és nyomtunk is tovább, ennek pedig még a szünet előtt meglett a gyümölcse, Dzsudzsák nagyon könnyen ment el a védője mellett, beadását pedig a Svájc ellen nagyot bakizó Lang pörgette be.

Dzsudzsák a csapattársak után egyik szurkolóját is megajándékozta, amikor az első félidő lefújása után nekiadta a mezét. A lettek 1-0-ra, a svájciak 2-1-re, Portugália 6-0-ra verte Andorrát, ami jelzi, hogy nem álltunk rosszul a 45 + 1 perc alatt összekapart két gólunkkal, persze azt nem várhattuk, hogy az ellenfél majd feladja a masszív bekkelést, és ezzel helyet hagy nekünk a kontrákra.

Csak az első gólig volt nehéz. A képre kattintva galéria nyílik! Fotó: Polyák Attila - Origo

Úgyhogy lehetett elölről kezdeni a türelemjátékot, keresni a réseket, bemozogni az üres területekre, és a folyamatos nyomással hibára késztetni őket. Gera kreativitása majdnem meghozta a harmadik gólunkat, de Gyurcsó nem helyezte eléggé a labdát. Itthon valamiért állandó téma egy sportolónál a kora, így aztán Gera esetében is folyton felhozzák, hogy már 37 éves,

de Andorra ellen megint megmutatta, hogy abszolút nem fontos, mi áll a személyiben,

ha valaki alázatos a pályán, ráadásul mindig azt csinálja, amire a csapatnak szüksége van.

A Fradi középpályása egyszer azzal váltott ki óriási elismerést a nézőkből, hogy estében is emberhez passzolta a levegőben lévő labdát, aztán pár centi híján megszerezte a második gólját, majd a 73. percben úgy pöckölte a labdát Gyurcsó elé, ahogy másnak valószínűleg nem jutott volna eszébe a pályán lévők közül. A Lettországban is eredményes szélső ezt a ziccert már nem is rontotta el, ez volt a selejtezősorozatban a második, összesen a harmadik gólja a válogatottban.

Szalai a végén beköszönt. A képre kattintva galéria nyílik! Fotó: Polyák Attila - Origo

A csereként beállt Stieber nagyon jól szállt be a meccsbe, és a 88. percben zseniálisan vitte le a labdát az alapvonalig, beadását pedig az Újpest ifiben anno vele együtt játszó Szalai lőtte be némi andorrai segítséggel.

Két gól az első félidőben, kettő a másodikban, három pont a zsákban - a válogatott megtette, amit vártunk tőle. Kedden a svédek ellen zárjuk az évet, jövő márciusban pedig a portugálok otthonában folytatjuk a vb-selejtezőket.

A mieink meccsével együtt kezdődött selejtezőkről itt olvashat bővebben.