Társoldalunk:

Pintért kinevették, Storckot verbálisan agyonverték

2016.11.28. 06:33

Akik e-mailt írnak neki, a címzésnél azt pötyögik a gépbe, hogy hülyekampó. A magyar labdarúgás meg nem értett zsenije, vagy csak egy edző, aki egész életében a munkában hitt? A Mini Menottinak is becézett Kiss László ezen az őszön a Maldív-szigeteken tartotta bent a Victory nevű csapatot az első osztályban. Pár napra hazajött, de már várja az újabb telefont és a repülőjegyet. Egy, a sportág hazai változatából évekkel ezelőtt kitaszított szakember, aki ma már senkire sem haragszik. Interjú.

Két korábbi labdarúgó szövetségi kapitány, Mészöly Kálmán és Mezey György is idén ünnepelte a 75. születésnapját. Melyiküknek küldött üdvözlőlapot? 

Egyiknek sem. Ugyanakkor szerencsém volt, mert Mészöly Kálmánnal személyesen tudtam találkozni, meg is köszöntem neki mindazt, amit az elmúlt évtizedekben értem tett. Mezey Györggyel azóta nem futottam össze, amióta elvégeztem a Pro Licence tanfolyamot. 

Mezey tehát nem kapott dísztáviratot. Haragszik rá? 

Már nem.

Volt, amikor haragudott Mezeyre?

Igen. Amit ő képviselt, az soha nem a magyar labdarúgás érekeit szolgálta, sokkal inkább az övét. De mi ezt annak idején megbeszéltük a tanfolyamon.  Azt nem mondom, hogy ez a diskurzus baráti hangulatú volt, de legalább sikerült tisztázni mindazt, ami a szívemet nyomta. 

Kiss László tisztázta nézetkülönbségeit Mezey Györggyel, de dísztáviratot nem küldött nekiFotó: Csanádi Márton - Origo

Húsz év alatt rengeteg méltánytalanság ért idehaza, ezzel a beszélgetéssel legalább ennek a számomra szörnyű időszaknak a végére pontot tudtam tenni. 

Érdemes volt ezt a két évtizeden át tartó harcot végigcsinálni?

Így utólag azt mondom, hogy nem. Erdélyi származású ember vagyok, a Haller téren nőttem fel, Budapest kilencedik kerületében. Ott minden egyes alkalommal azt mondták nekem: ha igazad van, álljak ki érte.  Csak ezért harcoltam, semmi másért. 

Gyakran olvasom a legnagyobb közösségi oldalra kitett bejegyzéseit. Mostanában sokszor írt arról, hogy mintha a külföldről érkező edzőknek többet néznének el, mint a magyaroknak.

Egy speciális, kettős mérce alapján zajlik a trénerek megítélése. Egyáltalán nem vagyok arról meggyőződve, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi trénerek többet tudnak a szakmáról, mint mi. Ugyanakkor, ha visszaemlékszem a Honvédnál eltöltött időszakomra, a finn Martti Kuuselánál tisztességesebb emberrel én még nem találkoztam. 

Kiss László szerint idehaza kettős mérce alapján ítélik meg a magyar és a külföldi edzőketFotó: Csanádi Márton - Origo

Pedig ő is messziről jött. Mégsem játszotta meg magát, őszinte volt, és csakis a munkában hitt. Ahogyan én is. Soha nem vonta kétségbe az én szakmai hozzáértésemet, és én sem az övét. Manapság másképpen mennek a dolgok.  Mi, magyarok nehezen ismerjük be, ha egy külhoni mester jobb nálunk, de mindez fordítva is igaz. Ha nem jönnek az eredmények, a magyart szinte azonnal menesztik. A külföldivel szemben sokkal elnézőbbek. 

Na, jó, de a magyar labdarúgó-válogatottat mégiscsak egy német edző vezette ki az idei Európa-bajnokságra. 

A látszatát is szeretném annak elkerülni, hogy bíráljam Bernd Storck munkáját. Számomra nagyon szimpatikus, hogy ő is a munkában hisz. 

Érdekes, amikor én erről beszéltem, lehülyéztek.  Amikor Storck hozza elő ugyanezt, mindenki tátott szájjal hallgatja, és bólogat. 

Kiss László elismeri Bernd Storck munkájátFotó: Adrián Zoltán - Origo

Ez is egyfajta kettős mérce. Nagyon nem lesz népszerű, amit mondok: ha egy magyar edző ugyanazt a támogatást megkapja, mint Storck, akkor a válogatottal ő is hasonlóan tudott volna szerepelni Franciaországban. 

Álljunk meg egy szóra! 1986 óta harminc éven keresztül jöttek-mentek a szövetségi kapitányok. Volt itt pár külföldi és jó sok magyar. Egyik sem ért el semmit. 

Igaza van. Sőt, én azt is elismerem, hogy egyetlen magyar futballedző sem merte volna a csapatba állítani Kleinheisler Lászlót a norvégok elleni pótselejtező első mérkőzésén. Én sem mertem volna ezt a lépést megtenni.  Amikor Oslóban játszottunk, éppen a torontói repülőtéren ültem. Mobiltelefonon próbáltam követni az eseményeket. Nem nagyon sikerült. 

Kleinheisler László gólöröme a Norvégia–Magyarország labdarúgó Európa-bajnoki pótselejtező mérkőzésenForrás: MTI/Illyés Tibor

Egy mellettem ülő társaság egy tableten nézte a meccset. Amikor odafordultam hozzájuk, mondták, hogy 1-0-ra vezetnek a magyarok. Kérdeztem, ki rúgta a gólt? Azt nem tudják, csak valami kimondhatatlan nevű ember. 

Ekkor esett le, hogy Storck mekkorát húzott.  Betett egy olyan játékost, akit egy magyar klubvezető majdnem teljesen tönkretett. Tanulságos történet. 

Ez nem fér a fejembe. Harminc év alatt egyetlen hazai tréner sem mutatott semmit a válogatott élén. Miért Storcknak sikerült? Azért, mert német? 

Mert a magyar edzők közül jó páran nem a munkával voltak elfoglalva, hanem azzal, hogy mindenféle ideológiát gyártsanak. Az egyik azt mondta, szerethető ez a csapat. 

Hollandiában nyolcat, Romániában hármat kaptunk, de legalább szerethetőek voltunk.  A másik az állandó építkezésről beszélt, de még a betonkeverő kapcsolóját sem találta. A harmadik az Eb-selejtezőkön a vb-kvalifikációról szónokolt, a vb-selejtezőkön meg a következő Eb-ig tekintett előre. Persze sem az elvek, sem az elvárások nem voltak lefektetve. Mindenki csak annyit mondott, hogy jussunk ki valahogy. 

Dárdai Pál érkezésével sok minden megváltozott a magyar labdarúgásbanForrás: MTI/Illyés Tibor

A Bundesligából érkező Dárdai Pálnak és a német Bernd Storcknak kellett bizalmat szavazni ahhoz, hogy legalább a viszonyok tisztábbak legyenek. Fontos az is, hogy ők nem megalkuvásból dolgoztak.  Velük nem történt meg az, ami az egyik elődjükkel, aki a románok elleni zárt kapus vb-selejtezőn 2-1-es magyar vezetésnél a 80. percben becserélte Kovács Istvánt. A csere pillanatában a kapitány felnézett a díszpáholyban ülő klubelnökre, aki bólintott. A románok az utolsó másodpercben kiegyenlítettek, a gól előtt a labdát eladó Kovács azóta a válogatott közelébe sem került – gyakorlatilag tönkrement a karrierje. 

Számomra nagyon meglepő volt, amikor a franciaországi Európa-bajnokság után azt írta, hogy a magyar válogatott szereplése egyáltalán nem lepte meg. Szerintem nem volt 100 ember az országban, aki az Eb előtt azt gondolta, hogy a mieink csoportelsőként jutnak tovább a legjobb 16 közé. 

Tudja, miért írtam ezt? Mert egészen biztos voltam abban, hogy egy öthetes felkészülés ilyen eredményt hoz majd. Megjegyzem, az Eb másik 23 válogatottja közül egyik sem készült annyit együtt, mint a magyar válogatott.  35 nap alatt három meccsre abszolút be lehet lőni egy csapat játékát. És azt is tudtam, hogy a negyedik mérkőzésen már semmilyen sanszunk nem lesz. 

Mint ahogyan nem is volt Belgium ellen, de azért az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a belga válogatott a világ egyik legerősebb csapata.

Amelyet aztán a következő fordulóban a walesiek ejtettek ki. Ezzel együtt Bernd Storck zseniálisan ismerte fel, hogy az első meccsen kell mindent egy lapra feltenni. Ez sikerült. Az osztrákok ellen tényleg kiválóan játszottunk.  A második mérkőzésen már kellett egy kis szerencse, hogy a szívós izlandi válogatott ellen meglegyen a döntetlen. A harmadik csoportmeccsen még nagyobb volt a mázlink, hiszen ha Dzsudzsák Balázs két, amúgy remek lövése nem pattan meg, akkor ezek nem fejeződnek be góllal. 

Dzsudzsák lő, gól! Pillanatkép a portugálok elleni Eb-csoportmérkőzésrőlFotó: Polyák Attila - Origo

Az egy győzelemmel és két döntetlennel meglett a csoportelsőség. Jöttek a belgák. Miért gondoltam azt, hogy ott már kevés lesz az esély? Mert egy ilyen tornán mindegyik csapat másképpen építi fel magát. Azok az együttesek, amelyek a legjobb négy közé jutásra esélyesek, az Eb elején nem adnak ki mindent magukból. 

Azok viszont, amelyek úgy utaznak ki, hogy jó lenne az egészet túlélni, rögtön a sorozat elején próbálnak csúcsformába kerülni.  Ezt a formát pedig nem lehet egy majdnem egy hónapig tartó eseményen végig fenntartani. Ezért nem hozott sikert számunkra a nyolcaddöntő. Arról nem is beszélve, hogy a belga játékosok egy teljes szezonon át olyan magas hőfokú mérkőzéseket játszanak, amiket mi, magyarok sohasem.

A magyar játékosok közül jó néhányan hatalmas csalódással vették tudomásul, hogy az Európa-bajnokság után nem tudtak neves külföldi csapatokhoz szerződni. A legélesebben Dzsudzsák Balázs fogalmazott, aki nem rejtette véka alá szomorúságát. Miért van az, hogy igazán jól csak a ferencvárosi Nagy Ádám jött ki a buliból, akinek sikerült Bolognába szerződnie? 

1989-ben a holland Ajax akkori vezető edzője, Leo Beenhakker a következőt mondta nekem. „Ide figyelj, Laci. Fischer Pálnál (aki akkor az Ajax együttesében futballozott) jobb képességű játékos nincsen egész Hollandiában. Csakhogy Fischerből egy valami hiányzik: a munka.  És amíg ez nem lesz meg, addig hiába az óriási talentum, semmire sem viszi” – mondta Beenhakker. Ezzel meg is válaszoltam a kérdést. A menedzserek, játékosmegfigyelők nem teljesen hülyék. Pontosan látják, hogy kiben mi van. Ma már egy jó Eb-szereplés kevés ahhoz, hogy valaki olyan szerződéshez jusson, amiről álmodik. Számomra az is óriási meglepetést okozott, hogy Nagy Ádámot elvitte a Bologna. 

Nagy Ádám (sárga mezben) a Bologna–Internazionale olasz bajnoki mérkőzésenForrás: AFP

Nagy ugyanis még egyáltalán nem kész játékos. De az olasz bajnokság egészen biztosan jót fog tenni neki. Ugyanakkor a Bologna azért mégsem a Milan vagy a Juventus. Nagy Ádám most a helyén van. José Mourinho mondta egyszer azt, hogy neki csak olyan futballista kell, aki minden játékrendszerben megállja a helyét. Nagyról ez még nem mondható el. 

A Hertha Berlin vezetőedzője, Dárdai Pál azt mondta, hogy a magyar labdarúgás nem tudta meglovagolni az Európa-bajnokságon keletkezett hullámot. Mit szól a berlini edző kijelentéséhez?
Igaza van. Ugyanakkor Pali egy olyan rendszerből – a Bundesligából – fogalmazza meg a kritikáját, amely működőképes. Megértem, ha csalódott.  Ő és nagyon sokan arra számítottak, hogy az Eb-n látott játék és az ehhez kapcsolódó eufória tényleg hatalmasat lök a sportágon. Nem így történt. Engem nem ért akkora meglepetés. A magyar labdarúgás annyira speciális közeg, és annyira zárt világ, hogy még ez a sikeres Eb-szereplés sem tudott gyökeres változást okozni. 

Kiss László idehaza nagyon régóta nem kap munkátFotó: Csanádi Márton - Origo

Kupacsapataink ugyanúgy kiestek a nyáron, ahogy az elmúlt években. Nem véletlenül félt annyira Bernd Storck szövetségi kapitány az első vb-selejtezőtől, amelyen 0-0-t játszottunk Feröerrel. Ő nagyon jól tudta, hogy arra a mérkőzésre a játékosok egészen más állapotban érkeznek meg, mint Franciaországba. Storckot már a meccs előtt verbálisan agyonverték – emlékezzünk csak, mint mondott a Honvéd tulajdonosa, George Hemingway. 

Ugyanakkor a magyar kapitány a felelősség egy részét magára vállalta. Azt mondta, egyértelműen ki kellett volna tűznie azt a célt, hogy a válogatottnak ki kell jutnia a világbajnokságra. Ha így tesz, talán másképpen alakul a feröeri meccs.

Hajlok arra, hogy valóban érdemes lett volna konkrétabban fogalmaznia. Ebben az esetben a futballisták nem úgy állnak ahhoz a mérkőzéshez, hogy csak éljük túl valahogy. Műfű, szakadó eső, lelkes házigazda, amely fél éve gyakorlatilag erre a meccsre készült.  Ezért hagytunk ott két pontot Tórshavnban. Meg azért, mert a nemzetközi futball és a magyar labdarúgás színvonala között még mindig akkora a különbség, hogy ezt egy 10 napos edzőtáborral legfeljebb ideig-óráig lehet eltüntetni. Márpedig egyik vb-selejtező előtt sem lesz öt hét arra, hogy a válogatott együtt készülhessen. Kövezzenek meg, de mindent egybevetve a tórshavni 0-0-t jó eredménynek tartom. 

Ezek után félve kérdezem meg, hogy lát bármilyen fejlődést a magyar labdarúgásban?

Mindenképpen. Az MLSZ intézkedésének köszönhetően egyre több fiatal futballista kap szerepet a bajnoki mérkőzéseken. Nézzék meg a listavezető Vasast, amely nem félt ezeket a srácokat a mélyvízbe dobni. 

Annak milyen üzenete van, hogy Pintér Attila szövetségi kapitányként megbukik, majd elmegy dolgozni Mezőkövesdre, ahol egy eleve esélytelennek kikiáltott csapattal kevesebb mint fél év alatt az NB I élcsoportjában találja magát. 

Pintér Attila semmiféle segítséget nem kapott senkitől. Amikor arról beszélt, hogy a válogatott játékosoknak összetartást vezényelne, kinevették. Ha Bernd Storck kéri ugyanezt, akkor a bajnokság három hétig szünetel, a válogatott meg együtt van. 

Pintér Attilát kinevették, Bernd Storckot tátott szájjal hallgatjákForrás: MTI/Illyés Tibor

Én Pintérben a munkát becsülöm. A munkát, csupa nagybetűvel. Mezőkövesden van ideje alkotni. A válogatottban erre soha nem lett volna lehetősége.  Nem véletlen, hogy Attila sikerei a klubfutballhoz köthetőek. 

Az ön e-mail-címe meglehetősen érdekes. Úgy kezdődik, hogy hülyekampó. Elárulná miért?

Mert engem Magyarországon mindenki mindig lehülyézett. Mondtam magamban, ha ez így van, akkor jelenjen meg ez a bélyeg az e-mail-címemben is. Engem már ez sem zavar.  Azok a dolgokban, amelyeket felvetettem, általában nekem volt igazam.

Lehet, hogy mégis le kellene cserélnie ezt az e-mail-címet.

Én már nem cserélek. Nekem időtlen idők óta ugyanaz a telefonszámom, azt sem változtattam meg. Ezt sem fogom. Aki fel akar hívni, az felhív. Mindig várom, hogy megcsörrenjen. 

Ha megcsörren Kiss László telefonja, a szakember csomagol, és elindul oda, ahová hívjákFotó: Csanádi Márton - Origo

Általában oda hívnak, ahol baj van, és segíteni kell. Mint most, a Maldív-szigeteken. És akkor elindulok.  Ha pedig nem csörget meg senki, akkor hazamegyek Budafokra, és eszem a zsíros kenyeret. Vagy néha azt sem.