Társoldalunk:

Cristiano Ronaldo kapta a 2016-os Aranylabdát

2016.12.12. 20:32

A meglepetés varázsáról ugyan nem beszélhetünk, az viszont tény, hogy a portugál sztár nem érdemtelenül kapta meg negyedik alkalommal a sportág legrangosabb egyéni díját.

A portugál válogatottal Európa-bajnokságot, klubjával, a Real Madriddal pedig Bajnokok Ligáját nyerő Cristiano Ronaldo kapta a France Football (FF) szaklap által kiosztott 2016. évi Aranylabdát.

Maga a díjazott bokros teendői okán csak távolról fogja követni az eseményeket – a Real Madrid éppen vasárnap útra kelt Jokohamába, ahol a klubvilágbajnokság elődöntőjében lép pályára.

Fentiek alapján egyébként akár Ronaldo klubtársa, Pepe is kaphatta volna az elismerést, de azért a szélsőnek valamivel jobbak a statisztikái. Második helyen a Barcelona argentin klasszisa, a korábban már öt alkalommal díjazott Lionel Messi végzett, míg a harmadik helyre a hazaiak kedvence, az Atlético Madriddal előbb BL-, majd a francia válogatottal Eb-döntőbe jutó Antoine Griezmann ért oda.

Nem lepődtünk meg:

Ahogy alapításától, azaz 1956-tól egészen 1998-ig, úgy a díjról ezúttal is csak a FF által felkért újságírók szavazatai döntöttek.

George Weah, az első Európán kívüli aranylabdásForrás: AFP/Carlo Ferraro
Vissza a gyökerekhez
A France Football és a FIFA hivatalosan szeptember 16-án jelentette be, hogy véget ér a két fél 2010 óta tartó együttműködése, és 2016-tól elválnak útjaik. Így az idei évtől – ahogy történt az 1956 és 1998 között – a France Football újra saját hatáskörben ítéli oda a legjobb, Európában játszó labdarúgónak járó elismerést (1995-ig csak európai játékos lehetett a díjazott. Az első nem európai, az AC Milan libériai focistája, George Weah volt.) A FIFA 1988-ban hozta létre a saját díját, ami a FIFA Év Játékosa (FIFA World Player of the Year), ami 2010-ben egyesült a FF elismerésével. A sportág legrangosabb egyéni elismerését 2008 óta csak Lionel Messi és Cristiano Ronaldo kapta meg.

Mi szólt Cristiano Ronaldo mellett?

Minden bizonnyal az, hogy klubjával és a válogatottal is besöpörte az év legjelentősebb trófeáját. És még számos egyéni rekord, amit az év során beállított vagy megközelített. Márciusban a Celta Vigo 7-1-es megsemmisítése során négy gólt szerzett, és 252 góljával feljött a La Liga örökranglistájának második helyére – Messi mögött (jelenleg 323-270-re vezet az argentin). Áprilisban győztes gólt szerzett az El Clásicón, kereken 30 mesterhármasával pedig vezeti a spanyol élvonal vonatkozó rangsorát. De brillírozott a BL-ben is, ahol 16 góljával zsinórban negyedik alkalommal lett a sorozat gólkirálya, a negyeddöntő visszavágóján, például az ő mesterhármasával nyert a Real 3-0-ra a Wolfsburg ellen ledolgozva az első meccsen összeszedett kétgólos (0-2) hátrányt.

És idén végre a válogatottal is felért a csúcsra, azaz neki végre sikerült, ami Messinek nem – az argentin egy éven belül két Copa América-döntőt bukott el hazája válogatottjával, mindkétszer tizenegyesekkel kaptak ki Chilétől. A portugálok, ha jól nem is sokszor játszottak, de megnyerték a nyári Európa-bajnokságot, amiben Ronaldónak is megvoltak a maga érdemei. De azért: 

Amellett, hogy 21 meccsénél senki nem játszott többet az Eb-k történetében, a franciaországi torna volt sorozatban a negyedik, amelyiken gólt lőtt – ezt csak ő mondhatja el magáról. Idén ő lett a portugál válogatottsági rekorder (136-nál jár, ezeken 68 gólt rúgott). Az Eb-k történetében már kilenc gólnál jár, ennél többet senki nem rúgott, ennyit is csak egyvalaki, Michel Platini. A döntőben ugyan egy korai sérülés miatt le kellett cserélni, ő azonban a partvonal mellett is vezére maradt a csapatnak.

A második helyen végző Lionel Messi is pazar szezont tudhat maga mögött, hiszen spanyol bajnok és kupagyőztes lett. Februárban megszerezte 300. gólját (és azóta is szépen gyarapítja őket). Az előző szezont a Sevilla elleni döntő hosszabbításában rúgott duplával zárta, az idényt pedig 41 góllal és 23 gólpasszal fejezte be. A naptári évben 61 mérkőzésen szerzett 58 gólnál jár.

Az az átkozott küszöb

Az újságírók szavazatai alapján a harmadik helyen végző Antoine Griezmann-nak ez az első igazán rangos nemzetközi elismerése, ami talán részben vigasztalja az elveszített BL- és Eb-döntő miatt. Az idei évben egyértelműen berobbant az élvonalba. Ha csak a legfontosabb góljait nézzük: győztes gól a Real elleni derbin, továbbjutást érő dupla a Barca elleni BL-negyeddöntőben, majd szintén továbbjutást érő gól a Bayern München ellen az elődöntőben. A döntőben ugyan 1-0-s Atlético-vezetésnél a 88. percben büntetőt hibázott, így a tizenegyespárbajban már hiába lőtte be, a Real 5-3-ra nyert.

A válogatottal sem tudta átlépni a siker küszöbét, de ennek ellenére sincs oka panaszkodni Macon leghíresebb szülöttének. A csoportkörben csak egy gólt rúgott, az egyenes kieséses szakaszban viszont ötször volt eredményes, hat góljával pedig a torna gólkirálya lett, és az Eb legjobb játékosának is megválasztották.

Az Aranylabda eddigi győztesei:
1956: Sir Stanley Matthews (angol, FC Blackpool), ...4. PUSKÁS FERENC (REAL MADRID)
1957: Alfredo di Stéfano (spanyol, Real Madrid), ...5. KUBALA LÁSZLÓ (FC BARCELONA)
1958: Raymond Kopa (francia, Real Madrid)
1959: Alfredo di Stéfano (spanyol, Real Madrid)
1960: Luis Suárez (spanyol, FC Barcelona), ...2. PUSKÁS FERENC (REAL MADRID)
1961: Enrico Omar Sivori (olasz, Juventus), ...5. PUSKÁS FERENC (REAL MADRID)
1962: Josef Masopust (csehszlovák, Dukla Praha)
1963: Lev Jasin (szovjet, Dinamo Moszkva)
1964: Denis Law (angol, Manchester United)
1965: Eusébio (portugál, Benfica)
1966: Bobby Charlton (angol, Manchester United)
1967: ALBERT FLÓRIÁN (FERENCVÁROS)
1968: George Best (északír, Manchester United)
1969: Gianni Rivera (olasz, AC Milan)
1970: Gerd Müller (nyugatnémet, Bayern München)
1971: Johann Cruyff (holland, Ajax Amsterdam)
1972: Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München)
1973: Johann Cruyff (holland, Ajax és FC Barcelona)
1974: Johann Cruyff (holland, FC Barcelona)
1975: Oleg Blohin (szovjet, Dinamo Kijev)
1976: Franz Beckenbauer (nyugatnémet, Bayern München)
1977: Allan Simonsen (dán, Borussia Mönchengladbach)
1978: Kevin Keegan (angol, Hamburger SV)
1979: Kevin Keegan (angol, Hamburger SV)
1980: Karl-Heinz Rummenigge (nyugatnémet, Bayern München)
1981: Karl-Heinz Rummenigge (nyugatnémet, Bayern München)
1982: Paolo Rossi (olasz, Juventus)
1983: Michel Platini (francia, Juventus)
1984: Michel Platini (francia, Juventus)
1985: Michel Platini (francia, Juventus)
1986: Igor Belanov (szovjet, Dinamo Kijev)
1987: Ruud Gullit (holland, AC Milan)
1988: Marco van Basten (holland, AC Milan)
1989: Marco van Basten (holland, AC Milan)
1990: Lothar Matthäus (német, Internazionale)
1991: Jean Pierre Papin (francia, Olympique Marseille)
1992: Marco van Basten (holland, AC Milan)
1993: Roberto Baggio (olasz, Juventus)
1994: Hriszto Sztoicskov (bolgár, FC Barcelona)
1995: George Weah (libériai, PSG, AC Milan)
1996: Matthias Sammer (német, Borussia Dortmund)
1997: Ronaldo (brazil, FC Barcelona, Internazionale)
1998: Zinedine Zidane (francia, Juventus)
1999: Rivaldo (brazil, FC Barcelona)
2000: Luis Figo (portugál, Real Madrid)
2001: Michael Owen (angol, FC Liverpool)
2002: Ronaldo (brazil, Real Madrid)
2003: Pavel Nedved (cseh, Juventus)
2004: Andrij Sevcsenko (ukrán, AC Milan)
2005: Ronaldinho (brazil, FC Barcelona)
2006: Fabio Cannavaro (olasz, Juventus, Real Madrid)
2007: Kaká (brazil, AC Milan)
2008: Cristiano Ronaldo (portugál, Manchester United)
2009: Lionel Messi (FC Barcelona)
2010: Lionel Messi (FC Barcelona)
2011: Lionel Messi (FC Barcelona)
2012: Lionel Messi (FC Barcelona)
2013: Cristiano Ronaldo (Real Madrid)
2014: Cristiano Ronaldo (Real Madrid)
2015: Lionel Messi (FC Barcelona)
2016: Cristiano Ronaldo (Real Madrid)

A győztesek rangsora klubok szerint:
11 győzelem: FC Barcelona (Messi 5, Cruyff 2, Suarez, Sztoicskov, Rivaldo, Ronaldinho)
9: Real Madrid (Cristiano Ronaldo 3, Di Stéfano 2, Kopa, Figo, Ronaldo, Cannavaro)
8: Juventus (Platini 3, Sivori, P. Rossi, R. Baggio, Zidane, Nedved), AC Milan (Van Basten 3, Rivera, Gullit, Weah, Sevcsenko, Kaká)
5: Bayern München (Beckenbauer 2, K.-H. Rummenigge 2, G. Müller)
4: Manchester United (Law, B. Charlton, Best, Cristiano Ronaldo)
2: Dinamo Kijev (Blohin, Belanov), Hamburger SV (Keegan 2), Internazionale (Matthäus, Ronaldo)
1: Ajax Amsterdam (Cruyff), Benfica (Eusebio), Blackpool (Matthews), Borussia Dortmund (Sammer), Borussia Mönchengladbach (Simonsen), Dukla Praha (Masopust), Dinamo Moszkva (Jasin), FERENCVÁROS (ALBERT FLÓRIÁN), FC Liverpool (Owen), Olympique Marseille (Papin)

A győztesek rangsora országok szerint:
7 győzelem: NSZK/Németország, Hollandia
6: Franciaország, Portugália
5: Anglia, Argentína, Brazília, Olaszország
3: Spanyolország, Szovjetunió
2: Csehszlovákia/Csehország
1: Bulgária, Dánia, Észak-Írország, Libéria, MAGYARORSZÁG, Skócia, Ukrajna

A győztesek rangsora bajnokságok szerint:
20 győzelem: Spanyolország
18: Olaszország
9: NSZK/Németország
6: Anglia
3: Szovjetunió
1: Csehszlovákia, Franciaország, Hollandia, MAGYARORSZÁG, Portugália