Kleinheisler a karrierjét kockáztatja, ha Tévez útját járja

Kleinheisler
Hungary's midfielder Laszlo Kleinheisler (L) argues with the referee following a penalty decision against Hungary during the Euro 2016 group F football match between Iceland and Hungary at the Stade Velodrome in Marseille on June 18, 2016. / AFP PHOTO / ANNE-CHRISTINE POUJOULAT
Vágólapra másolva!
Mit szólna ahhoz, ha úgy vállalna külföldön munkát, hogy nem beszéli az adott ország nyelvét? Vagy még angolul sem tud. Szürreális gondolat, nem? De nem a profi sportolók életében. A nemzetközi karrier és a nyelvtudás kapcsolata legutóbb a magyar válogatott labdarúgó, Kleinheisler László hazatérése kapcsán merült fel. A történetet bizonyára sokan ismerik, de a kérdés még mindig sok, ezért megpróbáltunk néhányra választ találni, illetve felmérni, milyen a fiatal magyar futballisták felkészültsége a külföldi életre. 

Kleinheisler László 2015 novemberében, a Norvégia–Magyarország Európa-bajnoki pótselejtező első mérkőzésén robbant be a köztudatba.

Bernd Storck szövetségi kapitány egy váratlan húzással a kezdőcsapatba tette az addig szinte ismeretlen játékost, aki góljával eldöntötte a norvégiai mérkőzést, megalapozva ezzel Magyarország szereplését a franciaországi Európa-bajnokságon.

A Videoton egyébként mellőzött és az NB III-ba száműzött játékosának az Európa-bajnokságig sem kellett várnia, már ezzel a pótselejtezővel eladta magát. 2016 januárjában a Bundesligában szereplő Werder Bremen szerződtette.

11 hónapja még a Bayern ellen futballozott Forrás: AFP/Tobias Hase

Biztatóan indult Kleinheisler brémai légióskodása, de útközben valami elromlott, mert fél évvel később (egy remekül sikerült Európa-bajnokság után) a szintén német élvonalbeli Darmstadthoz került kölcsönbe. Itt szintén akadt remek meccse, volt, hogy a forduló válogatottjába is bejátszotta magát, de valami ott sem stimmelt. A kölcsönadási megállapodás ugyan a teljes szezonra szólt, 2017 telén mégis a Ferencvároshoz igazolt, szintén kölcsönbe.

Hivatalos: Kleinheisler László a Fradiban játszik tavasszal

A magyar válogatott középpályás hazatéréséről mindenkinek megvolt a véleménye. Azt senki sem tagadta, hogy egyértelmű erősítést jelent a bajnoki címért küzdő, de a versenyben egyelőre négy pont hátránnyal álló Ferencvárosnak. (A bajnoki tabellát a 34 pontos Videoton vezeti az ugyancsak 34-34 pontos Honvéd és Vasas előtt, a Fradi 30 ponttal a negyedik.)

Sokakat inkább az érdekelt, miért szerződik egy válogatott futballista 22 évesen a Bundesligából a magyar NB I-be?

Három nappal a Ferencváros bejelentését követően Kozák Attila, a futballista ügynöke meglepő és szokatlan őszinteséggel beszélt a játékos hazatérésének körülményeiről.

A menedzser egyértelműen kimondta, Kleinheisler Lászlónak azért kellett elhagynia Németországot, mert gondjai voltak a német nyelv megtanulásával, a kommunikációval, így nem tudott kiállni a saját véleményéért a csapaton belül, és nem tudta megértetni magát az edzővel.

– mondta a Rangadó.hu-nak Kozák, aki szerint azért esett a Ferencvárosra a választás, mert itt a játéklehetőség is adott, és a hiányosságait is pótolni tudja.

Ezt nem mindenki hitte el. A korábbi magyar válogatott futballista, Urbán Flórián véleménye nagy port kavart az ügyben. Urbán szerint egyszerűen nem mondják el az igazságot Kleinheislerről, aki csak azért kerülhetett vissza Magyarországra, mert nem üti meg a Bundesliga szintjét.

Urbán megszólalt: Miért nem mondják el az igazságot Kleinheisler Lászlóról?

Kozák Attila nyilatkozatával kapcsolatban megkerestük a Werder Brement. Azzal a kérdéssel fordultunk Kleinheisler klubjához, hogy valóban adtak-e nyelvtanulási ultimátumot a magyar futballistának.

Kurta cáfolatukban csak annyit írtak:

Kleinheisler nem kapott nyelvtanulási ultimátumot német klubjától Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/usage worldwide/Focke Strangmann

Ezzel még mindig nem kerültünk közelebb az igazsághoz, ezért egy, a Werder Bremen ügyeivel napi szinten foglalkozó brémai sportújságíróhoz fordultunk. Björn Knips, a Kreiszeitung szakírója készségesen felelt kérdéseinkre.

Véleménye szerint Kleinheisler László egy óriási harcos, de taktikailag nem elég jó, túl sok hibát követett el, ezért veszélyes a csapatra.

(Itt akaratlanul eszünkbe jutott Kleinheisler Andorra elleni teljesen feleslegesen kapott sárga lapja, amely miatt ki kell kihagynia a március 25-i, Portugália elleni sorsdöntő vb-selejtezőt. A mérkőzés után Bernd Storck szövetségi kapitány is azt mondta, Kleinheislernek még sokat kell tanulnia.)

Björn Knips szerint Kleinheisler László taktikailag nem elég érett Forrás: Facebook

Björn Knips megerősítette, hogy Kleinheisler egyáltalán nem beszélt németül, de angolul sem tanult meg az elmúlt egy évben, ami rettenetesen nehézzé tette a kommunikációt a csapaton belül (és kívül). Az újságírónak arról nincs információja, hogy a Werder kimondottan nyelvtanítási szándékkal küldte-e a középpályást Budapestre.

Kleinheislert izolálta Németországban, hogy nem beszélt nyelveket Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Thomas Eisenhuth

– zárta sorait Björn Knips.

Miközben Kleinheisler László jelenlegi helyzete sok kérdést felvet, egyértelműen rávilágít egy nagyon fontos témára: hiába beszélik a futballisták a „labda közös nyelvét”, számukra is létkérdés az idegen nyelv ismerete, hiszen

egy karrier múlhat ennek meglétén vagy éppenséggel a hiányán.

(Hacsak nem születik Maradonának valaki, de egy ilyen eset viszonylag ritka kivétel.)

Megkerestük a Kleinheisler Lászlót képviselő T&M Football Agency menedzserirodát is, de nem akartak nyilatkozni a futballistát érintő aktuális ügyekben, mondván, a játékosnak jelenleg nyugalomra és koncentrációra van a legnagyobb szüksége.

Beszélnek nyelveket a magyar futballisták?

Az is érdekelt bennünket, hogy mi a helyzet a fiatal magyar futballisták nem kimondottan sportszakmai felkészültségével, mennyire állnak készen a külföldi életre, illetve a topligás klubok mennyire szabnak szigorú feltételeket a nyelvtanulást és a beilleszkedést illetően. A válaszokban Kövesdi Viktor, a (többek között Nagy Ádám, Németh Krisztián, Bese Barnabás és Vadócz Krisztián pályafutását egyengető) Careers Management Group menedzsere volt segítségünkre.

„Az elmúlt évtized átlagát tekintve javuló tendenciát mutat a kép, vannak változások ezen a téren.

– mondta az Origónak Kövesdi Viktor.

Hozzátette, azért még mindig pozitív példaként említik, ha egy 16 éves futballista kikerül külföldre, és gond nélkül beszél legalább angolul. Kövesdi Viktor elárulta, irodájuk biztosít a játékosoknak nyelvtanulási lehetőséget (az iskola mellett), mert rengeteg példa mutatja, hogy nyelvtudás nélkül nagyon nehéz beilleszkedni.

Magányos hely lehet egy öltöző, ha egy futballista nem tud kommunikálni a társakkal Forrás: AFP/Jeff Pachoud

Nem beszélve arról, hogy az edző is előbb teszi be a csapatba, ha a futballista százszázalékosan megérti, amit mondanak neki, kérnek tőle.”

Jó és rossz példa is akad itthon

A további tapasztalatokat illetően vegyes a képet festett Kövesdi Viktor. Bogdán Ádám Boltonba, Gulácsi Péter pedig Liverpoolba szerződött úgy, hogy mindketten jól beszéltek angolul. Ez sokat segített nekik a beilleszkedésben.

„Mondjuk Steven Gerrard és Jamie Carragher scouse akcentusához sokaknak tolmácsra volt szükségük” – tette hozzá a menedzser.

Steven Gerrard and Jamie Carragher talk ahead of kick-off at All-Star charity match at Anfield

A magyar válogatott hátvédje, Kádár Tamás úgy szerződött a Newcastle-hoz, hogy egyáltalán nem beszélt angolul, de komolyan vette a nyelvtanulást, és fél éven belül már megértette magát az öltözőben, egy éven belül pedig angolul nyilatkozott.

Kádár Tamás (balra, hátul) komolyan vette a nyelvtanulást, öt éven át futballozott Angliában, jelenleg Lengyelországban légióskodik Forrás: AFP/Graham Stuart

„Sajnos akad ellentétes példa is a közelmúltból. Van olyan magyar játékos, aki kemény kritikát kapott a klubjától azért, mert nem hajlandó megtanulni a nyelvet, és nem tudnak vele kommunikálni. Természetesen nem Kleinheisler Lászlóról van szó” – tette hozzá Kövesdi, aki elárulta, hogy a klubok általában türelmesek ebben a szituációban, de csak egy ideig.

„Ha valaki fantasztikusan játszik, azért könnyebben szemet hunynak az egyéb dolgok felett, de ha a játék sem megy annyira, és a civil életben is problémák vannak, az előbb-utóbb kiveri a biztosítékot.

Kövesdi érdekes példaként hozta fel a Le Havre-ban futballozó Bese Barnabást, aki Franciaországba érkezve angolul beszélt. Bese már az orvosi vizsgálaton kérdezgette a francia szavakat, és kérte, hogy a heti kötelező óraszámot emeljék fel egyről kettőre, mert gyorsabban szeretne tanulni. Nem csoda, hogy ezek után fantasztikus visszajelzések érkeztek a klub részéről.

Lenyűgözte francia klubját Bese Barnabás tudásvágya Forrás: AFP/Ilmars Znotins

Mit tehet a menedzser, ha nem megy a beilleszkedés?

„El kell érni a játékosnál, hogy változzon meg, mert ha szeretné a maximumot kihozni a pályafutásából, akkor ez elengedhetetlen” – tette hozzá Kövesdi Viktor.

A beilleszkedésnek nem a nyelvtudás az egyetlen feltétele, hiszen idegen kultúrába csöppen az ember. A társalgáson kívül az étkezés, a helyi szokások, viselkedés, a közlekedés és egyéb más tényezők is segíthetnek vagy ronthatnak az ember megítélésén egy öltözőben.

Nagy Ádám a pályán és a pályán kívül is mindent megtesz azért, hogy elfogadják, befogadják a Bolognánál

– tudtuk meg Kövesditől.

„Ez apró dolgokban is tetten érhető. Hogyan beszél az alkalmazottakkal, hogyan kezeli a klubnál vele együtt dolgozókat. Kommunikálni kell, mielőbb a közösség tagjává kell válni.”

Nem csak a nyelvismeret érdekli a klubokat

A klubok előzetesen nem szabják meg feltételként a nyelvtudást, de a szerződés aláírása után elvárják, hogy a játékos tanuljon. Ez általában nem része a szerződésnek, de az igényt egyértelműen megfogalmazzák, hiszen a klub fizeti a tanárt és a nyelviskolát is.

Nem jellemző, hogy egy futballista azért bukjon el egy átigazolási lehetőséget, mert nem beszéli az adott nyelvet. A klubok előzetesen információkat gyűjtenek a játékosokról, tehát már itt eldől, hogy hol feltétel egy adott nyelv ismerete, illetve vagy akár kizáró ok a hiánya.

De nem csak a nyelvismeret érdekli a klubokat.

A családi háttér, a körülmények, az iskolai eredmények szintén információt hordoznak.

„Idősebb játékosnál az is érdekes, van-e komoly párkapcsolata, esetleg családja.

Persze, ha kivételesen jó képességű játékosról beszélünk, a klubok akkor is belevágnak, ha nem beszél nyelvet, és hetente új barátnője van.”

Kövesdi Viktor beszélgetésünk elején leszögezte, pontosan nem ismeri, és nem is kíván Kleinheisler László ügyéről beszélni, hiszen nem a CMGroup menedzseriroda játékosáról van szó. Arra is rákérdeztünk, hogy mennyire életszerű egy olyan helyzet, amelyben a klub olyan ultimátumot ad a futballistájának, hogy fél éve van megtanulni a nyelvet, ellenkező esetben hazaküldi.

Kövesdi Viktor szerint, ha ezen a téren nem történik javulás, és a játékos nem tartja mindezt fontosnak, az komoly problémát jelenthet. Ebben az esetben nem kizárt az sem, hogy az illetőt a klubja hazaküldi. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy akad olyan 16-18-20 éves futballista, aki annyira tehetséges, hogy nem kérik rajta számon a nyelvtudást.

Angoltudás nélkül is lehetsz a legjobb

Nem feltétlenül kell ünnepelt sztárfutballistának lenni ahhoz, hogy valaki nyelvismeret nélkül éveket töltsön el egy külföldi bajnokságban, de azt leszögezhetjük, hogy

a kivételes tehetség nem árt.

A Premier League-ben több példát is láttunk erre az elmúlt években, a leghíresebb talán a világ jelenleg legjobban kereső futballistája, Carlos Tévez, aki úgy töltött el közel tíz évet Angliában, hogy nem tanult meg angolul. Hasonló cipőben jár a honfitársa, Sergio Agüero is, de a belga Marouane Fellainiről és a szintén a Manchester Unitedben futballozó Antonio Valenciáról is hasonlókat lehetett olvasni. Utóbbi hét év alatt nem tanult meg angolul.

Valencia nemet mondott az angolra, de így is tökéletesen megél a futballból Forrás: AFP/Oli Scarff

Szöges ellentéteik a négy nyelven is beszélő Arjen Robben, Edin Dzeko, Vincent Kompany vagy Cesc Fabregas. Zlatan Ibrahimovic és Romelu Lukaku öt-hat nyelven beszél folyékonyan.

Érdekes eset volt a francia Robert Piresé, aki úgy lett a Premier League legjobb játékosa, bajnok és FA-kupa-győztes az Arsenallal, hogy csak egy-két szót beszélt angolul. Ennek egyszerű oka volt: a 2000-es évek elején annyi francia játszott az ágyúsoknál, hogy nem volt rákényszerítve arra, hogy angolul kommunikáljon.

Wiltord, Henry és Pires – az Arsenalban mindig sok francia játékos futballozott Forrás: AFP/Odd Andersen

„Szerettem volna megtanulni, de három év alatt egyszerűen nem volt rá időm. Az elején még jártam órákra, azonban annyi meccset játszottunk, hogy nem tudtam másra koncentrálni. Ez hiba volt a részemről” – mondta az Európa- és világbajnok Pires.

Mourinho: a közös nyelv egységet teremt

Alan Pardew 2010 és 2014 között irányította a Newcastle-t, abban a csapatban is rengeteg francia játszott, de a menedzser megkövetelte, hogy angolul beszéljenek az öltözőben, kizárva a klikkesedés lehetőségét. José Mourinhónál mindig a klub országának nyelve engedélyezett. A portugál szerint ez segíti a csapategységet, és erősíti a kapcsolatot a klubbal, illetve a szurkolókkal is. Persze ebben a tekintetben is van kivétel.

A Tottenhamet irányító Mauricio Pochettino ma már a Premier League egyik legjobb menedzserének számít, pedig 2013-ban úgy érkezett az Espanyol kispadjáról a Southamptonhoz, hogy tolmácsra volt szüksége.

Sikerességét ez nem befolyásolta, persze idővel megtanult folyékonyan angolul.

Pochettino nem beszélt angolul, de így is bíztak benne Forrás: DPPI/ Ben Queenborough

A Sevillát jelenleg irányító Jorge Sampaoli 2016 nyarán azért nem kapta meg a Chelsea menedzseri posztját, mert nem beszélt folyékonyan angolul. Antonio Conte viszont igen, ezért az olasz lett a befutó. Az angol bajnokság jelenlegi állását tekintve elég jó döntést hozott Roman Abramovics.