Vágólapra másolva!
A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, Bernd Storck nem hitt a szemének és a fülének. A szemének azért, mert 0-0-s állásnál Feröer vígan gurigázott az Üllői úti Groupama Arénában, a fülének meg azért, mert a közönség a skandináv csapatnak ollézott. Aztán jött Böde Dániel, akinek a gólja megmentette a meccset, de a vb-selejtezősorozatot nem. És lehet, hogy Bernd Storckot sem. Elemzés.

Mielőtt a részletekbe belemennénk, rögzítsünk néhány tényt.

1. A magyar labdarúgó-válogatott a B csoport első és második helyezett csapatától, azaz

Portugáliától és Svájctól nulla pontot szerzett a selejtezőben.

Ilyenre 1986 óta nem volt példa a vb-selejtezők történetében. Mármint arra, hogy a kijutó együttesektől legalább egy pontot ne kapartunk volna össze.

2. A világ összes zónájának összes selejtezőjét figyelembe véve mi szolgáltattuk a legnagyobb meglepetést azzal, hogy 1-0-s vereséget szenvedtünk Andorra ellen. Andorra a mérkőzés előtt a 186. helyen állt a FIFA világranglistáján.

3. A 2016-os franciaországi labdarúgó-Európa-bajnokságon és az esemény után tapasztalt eufória teljesen eltűnt.

Mostanra odáig jutottunk, hogy a magyar közönség a győzelem ellenére is füttyszóval búcsúztatta a válogatott csapatot az Üllői úton.

4. Bernd Storck helyzete szinte tarthatatlanná vált – igaz, nem most, hanem már az Andorra elleni vereség után.

5. Az Európa-bajnokság hősei közül ugyan többen elköszöntek a válogatottól (Király Gábor, Juhász Roland), Gera Zoltán sérült, de ez nem lehet mentség semmire. Ráadásul a vb-selejtezősorozat alatt a magyar szövetségi kapitány 34 játékosnak adott lehetőséget. (Ugyanez a szám a vb-re kijutó Izland esetében 23.)

Ám az elmúlt másfél évben egyetlen olyan fiatal sem bukkant fel, aki ebben a sorozatban stabil, meghatározó embere volt a válogatottnak.

6. A magyar labdarúgás soha akkora támogatást nem kapott, mint most. Ennek ellenére sem sikerült az előrelépés.

7. A Feröer elleni 1-0-s siker sem volt arra elég, hogy Magyarország megtartsa a helyét a Nemzetek Ligája B divíziójában.

Törökország előzött, mi kiestünk a C divízióba,

hiszen a 25. helyen állunk az európai rangsorban.

Ne hivatkozzunk a papírformára

A Feröer ellen kínkeservesen kivívott 1-0-s győzelem után nem szabad abba a hibába esnünk, hogy a harmadik kalapból ebbe a csoportba sorsolt magyar válogatott harmadik helyezését elintézzük azzal, hogy papírforma eredmény született.

Papíron tényleg semmi különleges nem történt,

harmadikok lettünk, a portugálok és a svájciak erősebbek, mi meg kezdhetjük a készülődést a Nemzetek Ligájára és a 2020-as, részben budapesti rendezésű Európa-bajnokságra. Ez utóbbi miatt ott van a nyakunkon a kés, de erről majd később.

A Feröer elleni győzelem ellenére sem tudtuk megtartani a B-divíziós helyünket a Nemzetek Ligájában Fotó: Polyák Attila - Origo

Most az a kérdés, hagyjuk-e konzerválódni a jelenlegi állapotot, elhangzik-e a "nincs itt semmi látnivaló" mondat, vagy lesz ereje a sportág vezetésének ahhoz, hogy ebben az állapotban döntő lépésekre szánja el magát. E döntő lépések közül csak az egyik – igaz nagyon fontos – kérdés, hogy mi lesz a magyar szövetségi kapitány, egyben MLSZ sportigazgató Bernd Storck sorsa.

A magyar szövetségi kapitány mindent elveszített

A Dárdai Pál által az MLSZ figyelmébe ajánlott szakember mára szinte mindent elveszített. A meccseken kívül a szurkolók és a szakma bizalmát is. Az andorrai kudarc - amikor felajánlotta lemondását - óta eltelt hónapokban tulajdonképpen hozta, amit vártak tőle. Győzelmet aratott Lettország és Feröer ellen, kikapott Portugáliától és Svájctól. Tényleg papírforma. Storck azonban nem ebben és még csak nem is az andorrai vereségben hibázott a legnagyobbat.

Dárdai Pál nevét több ezren skandálták kedd este a Groupama Arénában Forrás: AFP/Odd Andersen

Hanem abban, hogy

a vb-selejtezők ideje alatt nem kezdte el a tudatos csapatépítést a 2020-as Európa-bajnokságra.

Amikor 2016 szeptemberében a vb-selejtezők nyitányán a Feröer-szigeteken 0-0-s döntetlent játszottunk, gyakorlatilag eldőlt a sorsunk. A Tórshavnban hagyott két pont előrevetítette, hogy ebből a csoportból a sikertelen kezdés után csak valami egészen rendkívüli – szinte irreális – bravúrral csíphetjük meg az első, vagy a pótselejtezőt érő második helyet. Ám még ekkor is azzal áltattuk magunkat, hogy ha az Eb-n 3-3-at játszottunk a portugálokkal, akkor miért ne sikerülne ez most is. Önámítás volt az egész.

Építs csapatot, de hozd az eredményt is

Storcknak – azzal együtt, hogy nem volt könnyű dolga – meg kellett volna húznia azt, amire most is csak várunk. Egy új csapat kialakítását, a 2020-as Eb-re kijutható együttes tervezését.

A kapitánynak csupán egyetlen mentsége lehet, mégpedig a magyar sport már-már abnormális méreteket öltő eredménycentrikussága.

A nemcsak a labdarúgásra, hanem minden más sportágra jellemző állapot egyszerűen nem engedi meg azt, hogy éveket – mit éveket, heteket – arra áldozzunk, hogy miközben zajlik egy kvalifikációs sorozat, mi már a jövőre gondolva építkezzünk. Hiszen ebben az esetben hogy lesz eredmény? – teszik fel a kérdést, miközben eredmény az most sincs.

Storck ezt az esélyt tehát elszalasztotta, de az is kérdés, kikhez tudott volna nyúlni. A magyar labdarúgás hátországa egyáltalán nem erős,

nagy bajban lennék, ha kapásból fel kellene sorolnom öt olyan, ma 20 éves futballistát, aki a közeli jövőben a válogatott meghatározó embere lehet.

A most „felfedezett" diósgyőri Ugrai Roland is 24 éves, talán egyedül a jelenleg Cipruson futballozó Sallai Roland lehet az, aki ebbe a körbe besorolható.

Ugrai Roland (b) és a feröeri Odmar Faero a Magyarország - Feröer-szigetek labdarúgó világbajnoki selejtező mérkőzésen Forrás: MTI/Illyés Tibor

Aztán marad a csend és a sötétben tapogatózás. A fene nagy feketeségben az U21-es válogatott is csak pislákoló gyertyával botorkál, bizonyság erre az olaszoktól elszenvedett 6-2-es vereség Budapesten. Igaz, hogy az csak egy felkészülési meccs volt, igaz, hogy aztán

tétmérkőzésen megcsíptünk egy pontot Törökországban,

de ettől még nem gyúlt világosság. Az U17-es Európa-bajnokságon hatodik helyezett magyar válogatott tagjai – az osztrák bajnokság másodosztályában játszó Szoboszlai Dominik kivételével – ma még alkalmatlanok arra, hogy a nagyválogatottban szerepeljenek. Akkor kiből, kikből kellett volna Storcknak új csapatot építenie?

Középszerűnek lenni bűn

Nem felmentve a kapitányt, ezzel el is érkeztünk a magyar játékosok felelősségéhez. Ezerszer elmondott és leírt mondat, hogy a csapat tagjai közül

csupán a kapus Gulácsi Péter, valamint Szalai Ádám és Nagy Ádám játszik európai topbajnokságokban.

Gulácsi és Szalai legalább játszik, a hatalmas tehetségnek elkönyvelt Nagy Ádám viszont a nem túl acélos Bolognába sem tud bekerülni. A Storck által felfedezett, a norvégok elleni idegenbeli Eb-pótselejtezőn hérosszá emelt Kleinheisler László Kazahsztánban próbálkozik – most térdig gipszben nézte az utolsó két selejtezőt. Az amerikai gólkirályságra törő Nemanja Nikolics már nem hisz a német edzőnek, hosszú hónapok óta hanyagolja a válogatott szereplést.

Dzsudzsák Balázs (b) és a feröeri René Joensen a Magyarország - Feröer-szigetek labdarúgó világbajnoki selejtező mérkőzésen Forrás: MTI/Illyés Tibor

A legnagyobb baj azonban mégsem ez. Hanem az, hogy a magyar csapat tagjainak többsége beéri a középszerűséggel, vagy a minél nagyobb bevétel megkaparintásával.

A szemünk előtt fokozatosan leépülő Dzsudzsák Balázs „karrierje" erre e legborzasztóbb példa,

mert a PSV Eindhovenben egykoron tényleg klasszisprodukciót bemutató futballista szinte már feladta annak a lehetőségét, hogy valaha normális csapatban szerepeljen. Én kérek elnézést, hogy az Egyesült Arab Emírségek bajnokságát nem tekintem komolynak, de futballvakság lenne, ha így tennék. Ott nem lehet azokat az alapokat megszerezni, amivel aztán a nemzeti tizenegyben vezéregyéniséggé válhat valaki. Dzsudzsák Balázs a magyar futball tipikus állatorvosi lova, már abban a tekintetben, hogy egy valóban kivételes képességekkel rendelkező játékos hogyan tudott az évek során ennyire leépülni. De tudok példát citálni itthonról is.

A 2009-es egyiptomi U20-as világbajnokságon bronzérmes és szupertehetségnek kikiáltott Gosztonyi András ma az NB II-es Kisvárda játékosa.

Mert ott is keres annyit, mint amennyit külföldön kapna. Akkor meg minek szaggassa szét magát, meg az istrángot? Így ül tort a középszerűség, így mennek kukába a korábban csillagoknak kikiáltott futballisták.

Elillanó eufória, véget érő kegyelmi állapot

A 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságra a magyar válogatott 35 napot tudott együtt készülni – ilyen hosszú ideje egyik csapatnak sem volt. Bernd Storck akkor megmutatta, hogy ha van elég ideje, akkor képes összerakni egy olyan együttest, amely sikeres lehet a nála előrébb rangsorolt csapatokkal szemben.

Ez a kegyelmi állapot azonban nagyon ritka a világ labdarúgásában.

A versenynaptár sem most, sem a jövőben nem ad arra lehetőséget, hogy bármelyik válogatott csapat ennyit legyen együtt. A barátságos meccsek megszűnésével, a Nemzetek Ligája útjára indításával a meccsszám és a terhelés még jobban fokozódik.

Ezzel pedig el is érkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor beszélnünk kell arról, mi történik abban az esetben, ha mégsem sikerül kijutni a részben budapesti rendezésű Eb-re.

Az maga lenne a tragédia – hallani úton-útfélen, van is ebben igazság. A következő Európa-bajnoksággal kapcsolatos várakozás csak fokozódott azzal, hogy a 2016-os Európa-bajnokságra sikerült kijutni, és ott jól szerepelni. Ma ettől kissé messzebb kerültünk, de még semmi sem veszett el.

A Nemzetek Ligája divízióbeosztása az UEFA-koefficiens alapján. A B-ből a C-be csúszott vissza Magyarország Forrás: footballseeding.com

A normális selejtezők borzalmasan nehezek lesznek, mert a tíz darab csoportból csak az első kettő jut ki az Eb-re, a Nemzetek Ligája sorozat kvalifikációja meg annyira bonyolult, hogy abba most nem mennék bele, megtette ezt kollégám. De az egészen biztosan tragédia lenne, ha 2020 nyarán nem Magyarország játszana a felújított Puskás Ferenc Stadionban, hanem mondjuk Bulgária és Szlovákia.

Sousa? Bölöni? Herczeg? Storck?

Talán nem véletlen, hogy kedd este az Üllői úton többször felhangzott Dárdai Pál neve. A közönség kórusban követelte vissza az utóbbi évek egyetlen sikeres magyar szövetségi kapitányát, aki azonban kimozdíthatatlan Berlinből.

Jelen állás szerint Dárdai csak abban az esetben térhetne vissza, ha a Hertha menesztené őt, de, valljuk be, ez kevéssé valószínű.

Akkor pedig kivel lehetne nekivágni a következő időszaknak? A nevek már most röpködnek. Hallani a Budapesten élő Bölöni László nevét. felmerült a portugál Paulo Sousa, aki a Videotonnal anno az Európa Liga csoportkörébe jutott, a hazai, nem túl acélos választékból pedig máris bedobták az utóbbi tíz év egyetlen olyan edzőjét, aki számottevő nemzetközi sikert ért el.

Az egyetlen magyar edző, akinek az utóbbi tíz évben számottevő sikerei voltak, a debreceni Herczeg András Forrás: AFP/Filippo Monteforte

Ő Herczeg András, a DVSC jelenlegi trénere, akivel a Loki a Bajnokok Ligája és az Európa Liga főtábláján is szerepelt.

Herczeg András szakmailag valóban alkalmas lenne a feladatra, más kérdés, hogy Debrecenen kívül ő máshol nem volt sikeres, az ő közege a Hajdúság, és nem Budapest. „Bandi bá" remek ember, de két pillanat alatt falná föl őt ez a közeg – hallottuk a sommás véleményeket, aminek lehet igazságtartalma. Ide most tényleg egy olyan edző kell, aki rendet tesz a kilátástalanságban, akinek van akkora szakmai reputációja, hogy azt a közönség és a játékosok is elfogadják.

A bukott kapitány főnöke lesz az új mesternek?

A helyzet azért is bonyolult, mert Bernd Storcknak 2018. június 30-ig van szerződése, és mert a magyar válogatott legközelebb egy év múlva játszik újra tétmérkőzést. Ha váltani akarnak, azt most kell megtenni. Azonnal.

Ha a jövőt nem Storckkal képzelik el, akkor már a novemberi Costa Rica és Luxemburg elleni két barátságos meccset sem szabad odaadni a németnek.

Aki nem mellesleg az MLSZ sportigazgatója is.

Bernd Storck, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya a Magyarország - Feröer-szigetek labdarúgó világbajnoki selejtező mérkőzésen Forrás: MTI/Illyés Tibor

Azt a skizofrén helyzetet nem kell túlságosan ragozni, mit jelentene, ha jönne egy új szövetségi kapitány, akinek a felettese a padon megbukott Bernd Storck lenne.

Andorra óta Storck személye egyet jelentett a meglévő állapotok konzerválásával.

A két éve zseninek kikiáltott németet ma ugyanúgy húzza le a mocsár, mint azokat, akik felelősek a jelenlegi futballállapotok kialakulásában. Sokan úgy vélik, hogy ebben a korábbi évek szövetségi kapitányainak is részük van. Lehet.

Csakhogy a Hollandia ellen 8-1-es vereséget elszenvedő Egervári Sándor az európai ranglista 17. helyén adta át a válogatottat.

Jelen pillanatban pedig a 25. helyen állunk. Innen kellene visszakapaszkodni. Bárkivel is vágunk neki, hosszú, fájdalmas és keserves pillanatokat is tartogató túrának nézünk elébe.