Vágólapra másolva!
A kedden közös megegyezéssel távozó sportigazgató és szövetségi kapitány, Bernd Storck után maradt űrben, vagy inkább mikrokozmoszban újabb űrhajós keresésébe kezd az MLSZ. A kozmonauta feladata lesz a semmiben keringő magyar válogatott pályára állítása, hogy a nemzeti csapat ott legyen a 2020-as, részben budapesti rendezésű Európa-bajnokságon. Mi jön most, ki nyer, ha nem is ma, de a közeljövőben? Elemzés.

Az MLSZ-ben már régen befűzték Gothár Péter 1985-ös filmjét, hiszen mást sem lehet hallani, minthogy Idő van. A kijelentés annyiban mindenképpen igaz, hogy

a magyar labdarúgó-válogatott legközelebb 2018 őszén játszik tétmeccset, amikor elkezdődik a Nemzetek Ligája-sorozat.

A majdnem egy év valóban sok idő lenne, ha ez alatt az időszak alatt az új szövetségi kapitány minőségi munkát tudna végezni a magyar válogatottal. A feszített nemzetközi labdarúgónaptár azonban erre nem ad lehetőséget.

Felesleges meccsek, 120. rész: Costa Rica és Luxemburg

Pillanatnyilag jó ötletnek tűnt, amikor a még hivatalban lévő Bernd Storck két barátságos meccset kötött le novemberre. (Vagy legalábbis nem mondta, hogy nem örül nekik.) Costa Ricát Budapesten fogadjuk, Luxemburg ellen pedig idegenben játszunk.

Az idő rövidsége miatt (a két barátságos meccsre november 10-én és 14-én kerül sor) minden bizonnyal a jól bevált szövetségi edző/megbízott szövetségi kapitány metódushoz nyúl az MLSZ.

A két meccsre sok szót nem érdemes vesztegetni, ellenben vesztenivalónk megint csak nekünk van.

Vincent Thill (jobbra) a luxemburgi válogatott játékosa a franciák elleni döntetlenre végződött Eb-selejtezőn. Novemberben Luxemburgban játszik barátságos meccset a magyar csapat Forrás: AFP/Franck Fife

Costa Rica hiába áll a FIFA-világranglista 21. helyén, idehaza szinte eladhatatlan a csapat,

ha pedig nem nyerünk ellenük, a már most sem barátságos hangulat, könnyen ellenségesbe csaphat át.

Luxemburg pár hete a franciák elleni vb-selejtezőn csent pontot, de ez az ellenfél megint a kit érdekel kategória. Az ilyen meccsek tényleg csak arra jók, hogy ha nem nyerünk, újabb támadási felületet adjunk a csapat ellen. Lemondani persze már nem lehet ezeket, mindenesetre bárki üljön a kispadon, nem lesz irigylésre méltó helyzetben. Arról nem beszélve, hogy most az is megjósolhatatlan, milyen összetételű válogatott játszik majd ezen a két mérkőzésen. A légiósok közül kik jönnek haza, érdemes-e a nagyon távol – Amerikában, Ázsiában és az Arab-félszigeten – játszó futballistáinkat erre a két barátságosra hazarendelni.

A Dárdai-faktor, avagy miért (majdnem) lehetetlen ügy ez?

Az Origo olvasói nem olyan régen szavazhattak arról, kit látnának szívesen a magyar válogatott kispadján. Nincs abban semmi csoda, hogy a voksolást nagy fölénnyel a Hertha BSC trénere, Dárdai Pál nyerte. Az elmúlt 31 évben (tehát 1986, a mexikói világbajnokság óta) ő volt az egyetlen magyar szövetségi kapitány, aki ki tudta mozdítani a válogatott kátyúba süppedt szekerét. Újbóli kapitánysága kézenfekvő lenne, csakhogy van itt pár dolog, ami miatt ez szinte lehetetlen elképzelés.

A legfontosabb, hogy Dárdai továbbra is a Hertha vezetőedzője.

Dárdai Pál visszatérésére kevés az esély Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Soeren Stache

Márpedig, ha 2015 nyarán a berlini klub nem járult hozzá a magyar tréner kettős szerepvállalásához, akkor most sem fog.

Hiú ábránd lenne abban reménykedni, hogy a berliniek előtt álló, valóban gyilkos sorozatba belebukik Dárdai.

A Hertha 18 nap alatt, október 19. és november 5. között hat meccset játszik, két Európa Liga-találkozót, három bajnokit és egy német kupameccset. Ha az a valószínűtlen helyzet állna elő, hogy a Berlinben ikonként becsben tartott magyart kirúgják, akkor sem biztos, hogy az első dolga az lenne, hogy az MLSZ ölelő karjai közé rohanjon. Dárdai többször nyilatkozta, hogy az életét továbbra is a német fővárosban képzeli el, ő azzal is boldog lenne, ha visszatérhetne a Hertha gyerekcsapataihoz. Mindent egybevetve jelenleg 3 százaléknál nagyobb esélyt nem adnánk annak, hogy 2018-ban a magyar válogatott szövetségi kapitányát Dárdai Pálnak hívják majd.

Esély arra, hogy Dárdai Pál legyen Bernd Storck utóda: 3%

Léphetünk-e kétszer ugyanabba a folyóba?

A kérdés Lőw Zsolt személye kapcsán jut mindenkinek az eszébe. Az intelligens, világlátott és jelenleg a Bajnokok Ligájában induló RB Leipzig másodedzőjeként dolgozó Lőw valóban ideális választás lenne.

Lőw Zsolt (a képen balra) jelenleg a Lipcse másodedzője Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Sven Hoppe

Úgy magyar, hogy az utóbbi időben távol tartotta magát a hazai futballközegtől, miközben olyan tudást halmozott fel, amelyet fiatal szaktársai közül kevesen (talán csak Szabics Imre és a DVTK edzője, Bódog Tamás lehet ilyen).

A kérdés vele kapcsolatban is az, mint Dárdai Pállal: hajlandó lenne-e Lőw otthagyni a biztosabbnak tűnő lipcsei pályaedzői állást a sokkal bizonytalanabb magyar szövetségi kapitányságért?

Az viszont nem kérdés, hogy szakmailag melyik a nagyobb feladat, az viszont igen, hogy honnan lehet nagyobbat dobbantani. Lipcséből akár egy Bundesliga-kispad sem elképzelhetetlen, Budapesten viszont sokkal inkább a bukás van kódolva, semmint bármilyen dobbantás. Ugyanakkor egészen biztosak vagyunk abban, hogy felkérés esetén Lőwnek sok álmatlan éjszakát okozna a döntés meghozatala.

Esély arra, hogy Lőw Zsolt legyen Bernd Storck utóda: 20%

Szélesi Zoltán, aki túlélte Storckot

Ebben az elemzésben nem tértünk ki Szélesi Zoltán személyére, akit sokan most arra tartanak esélyesnek, hogy megbízott szövetségi kapitányként vezesse a csapatot Costa Rica és Luxemburg ellen. Szélesi átmeneti megbízása kézenfekvő, hiszen végig dolgozott Bernd Storck mellett, miközben nagy rálátása van az utánpótlás válogatottak helyzetére. Hogy mégsem tettük bele őt az esélyesek közé, annak pont az az oka, hogy Szélesi a mai magyar utánpótlás futball legfontosabb figurája. A májusi U17-es Európa-bajnokságon a hatodik helyen végzett a válogatottal, a minap pedig – egy másik összetételű együttessel – 100 százalékos teljesítménnyel jutott be az U17-es Eb-selejtezők elitkörébe. Mégpedig úgy, hogy a magyar csapat Hollandiát is megverte. Éppen ezért véljük úgy, hogy Szélesi hosszú távú kimozdítása a magyar utánpótlásból hiba lenne.

Akinek már harangoztak, de ezért ő is tett egy keveset

Az elmúlt években nem volt olyan kapitányváltás, amikor ne merült volna fel Bölöni László neve. Kevesen tudják, hogy

Bölöni, aki jelenleg a belga Royal Antwerpen edzője, a magyar fővárosban vett lakást, azaz, amikor nem dolgozik külföldön, Magyarországon él.

Néhány nappal ezelőtt Bölöni azt nyilatkozta a Nemzeti Sportban, hogy az ő (magyar) kapitányságának szerinte már harangoztak. Szerintünk is, de ezt az állítást nem légből kapjuk. Idézzük fel Csányi Sándornak, az MLSZ elnökének egy korábbi (2014-es) nyilatkozatát Bölöni Lászlóval kapcsolatban:

Mindez némileg ellentmond annak a teóriának, hogy Bölöni azért nem lehetett szövetségi kapitány, mert neki nem lett volna elég a kispad, ő alapjaiban szerette volna megreformálni az egész magyar labdarúgást, ez pedig már nem volt annyira népszerű ötlet a döntéshozók körében.

„Nekem már harangoztak” - mondta a Nemzeti Sportnak Bölöni László. Hamarosan kiderül, hogy tényleg így van-e Forrás: AFP

Már csak azért sem gondoljuk, hogy ez lehetett volna az indok, mert Bernd Storck érkezése után egy nappal hozzákezdett ahhoz, amiről Bölöni László is beszélt – alapjaiban nyúlt hozzá a sportág struktúrájához.

Más kérdés, hogy ez nem sikerült neki.

Ami pedig Csányit illeti, ő ezek után aligha fogja újra körbeudvarolni Bölönit, hogy nincs-e kedve szövetségi kapitánynak eljönni Budapestre.

Esély arra, hogy Bölöni László legyen Bernd Storck utóda: 5%

NINCS MÉG VÉGE, LAPOZZON EGYET A FOLYTATÁSHOZ!