Társoldalunk:

A foci a nők szenvedélyévé is válhat

2018.12.03. 13:36

A női foci sokak számára a mai napig egy olyan fogalom, amit nem igazán tudnak komolyan venni. Ez azonban egyre inkább csak az idősebb korosztályoknál figyelhető meg, és nem árt hozzátenni, hogy manapság már nem túl trendi ez a hozzáállás, ellentétben még akár a 2000-es évekkel is. Kukla Renáta, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) augusztusban kinevezett női szakági koordinátora azért dolgozik, hogy a női futball egyre elismertebb legyen idehaza is.

Bizonyára sokan emlékeznek még a 80-as évek legendás focifarsangjaira, melyek egyik fő attrakciójaként általában a László Kórház (nevezzük a Fradi akkori női megfelelőjének) és a Renova női futballcsapatai vívtak ádáz csatát egymással. A tévénézők nagyjából azon az egy napon láthattak női focit az adott évben, de egyrészt sokszor csak mosolyogva figyelték a hölgyek összecsapásait, másrészt a 90-es évekre ez a rendezvény is eltűnt a süllyesztőben. Akkoriban elképzelhetetlen volt, hogy egy toborzón lányok is részt vegyenek, sőt Budapesten kívül gyakorlatilag lehetetlen vállalkozás volt egy szülő számára, hogy a sportág iránt érdeklődő leányát (azt az elenyészően keveset...) futballra járathassa.

Mára persze gyökeresen megváltozott a helyzet, bár az előítéletek és a társadalmi beidegződések továbbra is éreztetik hatásukat. A Magyar Labdarúgó-szövetség 2013-ban indította el fejlesztési programját, és a folyamat része az is, hogy idén augusztusban női szakági koordinátort neveztek ki a multivilágból érkező Kukla Renáta személyében.

Első hallásra merész vállalkozásnak tűnhet a részemről, hogy egy megbízható, jó állást hagytam ott egy multinacionális cégnél valami teljesen új kedvéért, de ez egyfelől hatalmas kihívás nekem, másrészt régi nagy álmom teljesült azzal, hogy a magyar fociért dolgozhatok" – mondta Kukla Renáta, aki hétévesen került először komoly kapcsolatba a labdarúgással. Nem ugrókötelezni vagy ugróiskolázni állt be a lányokhoz, hanem focizni a fiúkhoz egy Békés megyei kistelepülés iskolájában.

Kukla Renáta, MLSZ, a szövetség új női szakágvezetőjeFotó: Mudra László - Origo

„A fiúk szerettek volna megkímélni a kemény belépőktől, fizikai kontaktoktól, így beállítottak a kapuba, erre mi történt? Egy lövés úgy fejen talált, hogy hanyatt estem tőle... Ez sem tudta azonban elvenni a kedvem a focitól, sőt egyre inkább a sportág rajongója lettem." Az MLSZ megkeresése persze nem a semmiből jött: Renáta már az egyetemi évek alatt olyan ösztöndíjakat pályázott meg, melyekkel „futballőrült" helyszíneken (elsősorban Spanyolországban) tanulhatott, majd elvégzett egy sportriporterképző iskolát, és – Dr. Borbély Zoltán korábbi MLSZ-szóvivő és jogi igazgató patronálásával – a szövetségnél gyakornokoskodott. Főállása mellett hat éven át segítette az MLSZ munkáját különböző projektekben, mígnem eljött az igazi váltás ideje.

Az öt évvel ezelőtt indult fejlesztési programnak már tisztán láthatóak a jelei. Török Gábor, a női bizottság vezetője mondta annak idején, hogy nehéz megkedveltetni valamit, amiről az emberek nem tudnak. Sok igazság van benne..."Az új szakági koordinátor kiemelte: a legfőbb cél az elmúlt években ennek megfelelően a női labdarúgás népszerűsítése és tömegesítése volt, és ezen a téren vitathatatlan eredmények születtek. A 2018/19-es Bozsik-programban rekordnak számító több mint 30 ezer lány vesz részt, vagyis nagyjából minden negyedik, a projekt keretében focizó gyerek kislány. Az aktív versenyengedélyek száma az ifjú hölgyek esetében pár év alatt több mint 50 százalékkal, 10 ezer fölé emelkedett.

A Bozsik-programnak köszönhetően országszerte egyre több lány kezd el focizniForrás: https://www.facebook.com/magyarlabdarugoszovetseg/

 „A célkitűzés az volt, hogy az egyes régiókon belüli fehér foltokat lefedjük, vagyis 30 kilométeres körzetben bárhol az országban tudjanak szervezetten focizni a lányok is. A tömegesítés tehát jól halad, ami pedig a népszerűsítést illeti, az M4 Sport televíziós csatorna heti rendszerességgel jelentkezik női magazinműsorral, a női válogatott hazai mérkőzései rendre képernyőre kerülnek, akárcsak a magyar bajnoki döntő összecsapásai, a Magyar Kupa-döntő, illetve további NB I-es találkozók. A közelmúltban például a Diósgyőr-Ferencváros rangadón kiváló hangulat uralkodott, az egyes ultracsoportok is jelen voltak, a meccs nézettsége pedig az M4-en meghaladta a 100 ezer főt."

Berkesi Judit"Forrás: MTI-Kovács Tamás "
Az Eb-ről közvetítené a női válogatott meccseit a népszerű sportriporternő
Nyugodtan nevezhetjük a női futball egyik hazai élharcosának Berkesi Juditot. Az M4 Sport riporter-műsorvezetője nagyon sokat tett és tesz a női fociért, aminek természetesen van előzménye.
„A 2000-es évek elején kezdtem el focizni, viszonylag későn, 14 évesen. Addig is szerettem a sportágat, de körülöttem egyetlen lány sem volt, aki ezzel foglalkozott, és nem volt egyszerű olyan helyet találni, ahol ezt megtehettem volna. Az egyik gimnazista társam viszont a László Kórház csapatában játszott, és ő hívott oda, így kezdődött a dolog."
Azt Berkesi Judit is megerősíti, hogy akkoriban még teljesen mást jelentett a női labdarúgás, mint manapság.
„Mondhatni sanyarú körülmények között fociztunk, ráadásul a közvélemény szinte semmit nem tudott rólunk. Amikor egy-egy fiú ismerősöm megtudta, hogy ezt csinálom, rögtön jöttek az olyan kérdések, mint például van-e nálunk is mezcsere, meg hasonlók..."
A riporternő elmondása szerint mind az MLSZ, mind a televízió vezetése évek óta rendkívül nyitott a női futball irányába, hiszen hamar kiderült, hogy annak igenis van vonzereje.
„Az embereket érdeklik ezek a mérkőzések, a Diósgyőr-Fradi rangadó nézettsége abszolút felveszi a versenyt a legtöbb csapatsportág találkozóival, a férfi focimeccseken kívül legfeljebb a nagyobb kézilabdaderbik előzik meg e tekintetben. Ne felejtsük el, hogy jövő májusban Budapesten, a Groupama Arénában rendezik a női Bajnokok Ligája döntőjét, melyet szintén az M4 Sport közvetít majd."
Berkesi Judit tehát rendszeresen közvetíthet női mérkőzéseket, de van egy nagy álma, amely akár néhány éven belül teljesülhet.
„Játékosként az NB I-ben és az NB II-ben szerepeltem, és persze arról ábrándoztam, hogy majd egyszer a magyar válogatott tagjaként hallgathatom a himnuszt. Ez nem jött össze, de fantasztikus érzés lenne, ha mondjuk egy Európa-bajnokságon lehetnék részese a nemzeti csapat menetelésének, akár a kommentátorállásból, akár a pálya széléről, riporterként."

Kukla Renáta egyenesen úgy fogalmaz, hogy át kellett, illetve kell törni az üvegplafont, megmutatni a szurkolóknak, hogy a női foci egy önálló szakág, amely versenyképes lehet nemcsak a férfi futballal, hanem a többi csapatsportággal is. A „plafontörésben" elévülhetetlen érdemeket szerzett a négyszeres magyar válogatott Marozsán János lánya, Marozsán Dzsenifer, aki ugyan Budapesten született, de mivel édesapja Németországban légióskodott, majd dolgozott, már ott nőtt fel. Bár a most 26 éves labdarúgó a német válogatottal szerzett olimpiai és Európa-bajnoki címet, emellett pedig az 1. FFC Frankfurttal és az Olympique Lyonnal Bajnokok Ligája-trófeákat, a magyar drukkerek szemében az ő tevékenysége jelentette talán a legnagyobb áttörést a női futball elismertségében.

A magyar szurkolók körében Marozsán Dzsenifer (j) jelentette a legnagyobb áttörést a női futball elismertségébenForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Ina Fassbender

„Dzsenifer mellett pedig mindenképpen ki kell emelni Jakabfi Zsanett nevét is, aki 2009-ben az MTK-tól került a Bundesliga egyik sztárcsapatához, a VfL Wolfsburghoz, amellyel kétszer is BL-győztes lett. Nekik is köszönhető, hogy a német bajnokságban ma is több magyar játékos szerepel, hiszen miután többszörösen bizonyítottak, megnőtt a női futballistáink respektje."

Kukla Renáta rávilágított, hogy az elmúlt 8-10 évben nemzetközi szinten hihetetlen fejlődésen ment keresztül a női labdarúgás, és az MLSZ is igyekszik lépést tartani ezzel a tendenciával. Egy évtizede még megmosolyogták a női meccseken látott megoldásokat, ma viszont egy profi női mérkőzésen ugyanúgy ámulhatunk a bombagólokon, parádés cseleken, trükkökön. Nagyon fontos feladat volt idehaza a feltételrendszer és a sportszakmai háttér megteremtése. Egyre több női edző vesz részt a különböző tanfolyamokon, a csúcskategóriának számító UEFA Pro Licencet pedig már ketten is megszerezték: a magyar válogatott szövetségi edzője, Markó Edina és az U17-esek trénere, Schumi Dorottya.

Kukla Renáta, MLSZ, a szövetség új női szakági koordinátoraFotó: Mudra László - Origo

„A tömegesítés és a népszerűsítés már komoly szintre jutott nálunk. Megint a már említett Diósgyőr-meccset hoznám példának: pár éve elképzelhetetlen lett volna egy magyar női bajnokit a városi stadionban megrendezni, kis túlzással jó, ha a hátsó füvesen sor kerülhetett rá. Most viszont már a vadonatúj, modern miskolci létesítményben bonyolítják le a mérkőzéseket. A következő lépés a minőség irányába történő elmozdulás."

Az MLSZ-nek nem csak az az eltökélt célja, hogy sok lány focizzon, a szövetség ennél szélesebb spektrumban gondolkodik. A lényeg, hogy minél több nőt bevonjanak a sportágba.
A családi programokat általában a nők határozzák meg. Gondoljunk bele: ha egy hölggyel megkedveltetjük a futballt, mondhatni bekerül annak bűvkörébe, akkor szívesebben viszi le a gyermekét, akár a lányát is focizni. Stratégiai gondolkodásra van szükség, nagyon sok nőt be lehet még vonni a labdarúgásba szurkolóként, szülőként is. Ne ragadjunk le a sztereotípiáknál, hogy vannak tipikus női, illetve kifejezetten férfi programok. A foci ugyanúgy lehet női hobbi, szenvedély, akár hivatás is."

A kapitány szerint már jó befektetés lehet női focistának lenni
Bár egy fejlődési folyamatban a válogatott szereplése tulajdonképpen csak egy a sok láncszem közül, a nemzeti csapat teljesítménye mégis mindig nagyon fontos az adott sportág vagy szakág megítélése szempontjából. Tisztában van ezzel Markó Edina szövetségi kapitány is, aki a saját példáján tudja összehasonlítani a korábbi és a mostani állapotokat.
„Ahhoz képest, amikor én játszottam, még a 90-es években, a 2000-es évek elején, ma már összehasonlíthatatlanul jobbak a feltételek. 2018-ban válogatott játékosnak lenni már nemcsak rang és elismerés, ami persze nálunk is természetes volt, hanem egzisztenciálisan is komoly lehetőség, jó befektetés. A körülmények kiválóak, a legjobbak jó pénzeket kereshetnek."
Az 55-szörös válogatott játékost 2014 februárjában nevezték ki a kapitányi posztra, és a szakmai fejlődés mellett fontosnak tartotta, hogy a játékosokat tudatosabbá formálja.
„Az a pár nap, amit egy-egy hónapban én és a stábom együtt tölt velük, önmagában nem elég a nemzetközi szint eléréséhez, nagyon lényeges, hogy a mindennapokhoz is profi módon álljanak hozzá. Ezért kell figyelniük többek között az étkezésre, a táplálék-kiegészítőkre, a pihenésre, a pszichológiai felkészítésre is. Ezen a téren is egyre markánsabban lépünk előre."
Ami az eredményeket illeti, az előző Eb-selejtező sorozatban hajszál híján odaértünk a pótselejtezőre, a cél az, hogy a következő próbálkozásra legalább odáig eljusson a válogatott.
„A nemrég véget ért vb-selejtezőn nem sok esélyünk volt, de a férfiakhoz képest a nőknél még nehezebb a világbajnokságra való kijutás, hiszen csak kilenc európai csapat kvalifikálhat. Éppen ezért ezt a sorozatot inkább afféle felkészülésnek, sok-sok fiatal játékosunk beépítéséhez használtuk fel, és a jövő ősszel induló Európa-bajnoki selejtezőig is ezt a folyamatot kell tovább vinnünk. Az együttes átlagéletkora is rendkívül alacsony, a csapatkapitány Csiszár Henrietta csupán 24 éves, többen 20 év körüliek, sőt a 19 éves Turányi Lilla már stabil alapembernek mondható. Az a cél tehát, hogy minél inkább összeérjen a társaság, és ütőképesek legyünk a 2021-es Eb-ért zajló harcban."