Társoldalunk:

A barcelonai focista, akit még a Real-szurkolók sem utáltak

2019.05.10. 05:56

Mindegy, hogy divatszurkolóról vagy megszállott Barca-drukkerről van szó, valójában az sem számít, hogy mennyire ismeri valaki a focit, Messi neve mégis mindenki számára egyet jelent az FC Barcelonával. Van azonban, pontosabban volt valaki a klubnál, aki a középpályán szerényen megbújva, tökéletes és pontos passzaival maga lett a Barca. Xavi Hernández egymaga volt az akadémiai rendszer, a tiki-taka, a csapatszellem, az alázat és az intelligencia a pályán. Négy éve elköszönt a Camp Noutól, és vele - mondhatjuk, hogy - a futballtól is, habár hivatalosan utolsó meccsét 2019. május 20-án játssza a katari Al-Saddnál. Pályafutása azonban talán már jóval korábban, 2015. június 7-én, a Juventus elleni győztes BL-döntőn véget ért, dacára annak, hogy katari klubjával is megnyert fontos címeket.

Bárkit is kérdezzünk Xavi szerepéről az FC Barcelonában, egymástól függetlenül mindenki őt nevezi A Szemnek, aki úgy látott a pályán, ahogy hozzá hasonlóan soha senki. Ehhez hozzájött a Barca-DNS, ami a barcelonizmus ideáljává, az elhivatottság mintaképévé tette őt. A legtöbb érzést vitte a futballba, nem is véletlen az a legendás eredménysor, amit Xavi a Barcelonával elért: négy Bajnokok Ligája-győzelem, nyolc spanyol bajnoki cím, három Király-kupa, a válogatottban két Európa-bajnoki és egy világbajnoki cím.

Nem vette fel a csapatmelegítőt

Tette mindezt úgy, hogy nem volt könnyű beilleszkednie az első csapatba, annak ellenére sem, hogy már 11 éves korától a La Masián nevelkedett. A Barca elhagyásakor az El Paísnak adott interjújában pontosan vissza tudta idézni azt a napot, amikor próbajátékra ment a La Masiára. "Édesapám a kocsiban azt mondta nekem, legyen nagyra nyitva a szemem és tanuljak, mert nem mindenki kap ekkora esélyt. Persze akkor már rég eldőlt, hogy leigazolnak, de semmit nem tudtam az egészről. Apám jó tanácsát azonban nem felejtettem el, tanultam, tanultam és tanultam. Ez volt az a klub, ahol megtanultam, hogy hogyan kell játszani, és hogyan kell emberré válni a pályán és a magánéletben is. Mindent a Barcának köszönhetek, elmondhatatlanul boldog voltam itt. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer így alakul."  Hogy mennyire fontos volt neki a tanulás, hogy mennyire nem akart kitűnni a környezetéből, azt jól mutatja, hogy  diákként sokáig titkolta az iskolában, hogy a Barcában játszik. Nem akarta, hogy máshogy nézzenek rá, habár tudta, hogy ő maga nem fog megváltozni a körülmények miatt, mégis tartott tőle, hogy ráfogják majd, hogy nagyképű. Még a csapatmelegítőt se hordta az utcán, annyira nem akart semmilyen feltűnést.

A kis Xavi belenőtt a Barca-mezbeForrás: www.24celebs.com

Guardiola árnyékában

Családja a későbbiekben is fontos szerepet játszott karrierje alakulásában. 19 évesen például közel volt hozzá, hogy Milánóba igazoljon, édesapja támogatta is a döntésében, az anyja viszont kijelentette: ha Xavi elhagyja a Barcát, egész egyszerűen elválik férjétől. A családi béke érdekében lemondott a távozásról, és minden erejével a Barcelonára koncentrált, akkor már az első csapatban, ahol - ahogy fentebb említettük - nem könnyen találta meg a helyét, köszönhetően Josep Guardiolának.

Guardiola árnyékából a csúcsra törtForrás: www.barcablog.com

A legendás csapatkapitány sérülése kellett ahhoz, hogy az 1999/2000-es szezonban Xavi egyre több játéklehetőséget kapjon Louis van Gaal edzőtől, majd Guardiola távozása után biztos helye lett a kezdők között. Karrierje felfelé ívelő pályája szépen levezethető a Barcánál megfordult edzők mentén: Van Gaal adott neki először lehetőséget, Rijkaard alatt vált kulcsjátékossá, Guardiola pedig ikonikus játékossá tette Xavit.

Jobb, mint Zidane

Emberi nagyságát mutatja az is, hogy mindhárom edzőről elismeréssel beszélt annak ellenére, hogy Van Gaalból kis híján közellenség lett a katalánoknál, amiért hollandosította a csapatot, és mert szerintük kiárusította a saját nevelésű tehetségeket. "Szerencsés vagyok, hogy ilyen kiváló edzőim voltak. Van Gaallal különösen igazságtalanok voltunk, mert nagyszerű edző volt, rengeteg dologra megtanított.  Rendszeresen mondogatta nekem, hogy jobb vagyok, mint Zidane, amit én mindig megköszöntem, de kértem, hogy ne ragadtassa el magát és ne túlozzon" - emlékezett vissza az El Paísnak adott interjújában.

Habár a szurkolók között megosztó volt, Xavi Van Gaalról is elismeréssel beszéltForrás: Soccer Laduma

Nem spórolt az elismerő szavakkal Guardiolával kapcsolatban sem, hiába pont ő volt az, aki miatt döcögősen indult az útja az első csapatnál. Szép keretet ad kettejük kapcsolatának, hogy Xavi első barcás emléke is Guardiolához kötődik, akivel aztán észrevétlenül sporttörténelmet írtak. Az első emlékem a Barca öltözőjéből? Amikor leültem átöltözni Figo és Guardiola közé, és az akkori elnök, Núñez bejött beszélgetni Peppel. Én csak ott ültem, megilletődött fiatal újoncként, de természetesen pontosan tudtam, hogy ki kicsoda. A nagy öregek, Pep, Pitu, Luis, Sergi, Figo, Rivaldo, mind kedvesen fogadtak és nagyszerűen bántak velem. Imádtam Pepet, semmilyen hatással nem volt a kapcsolatunkra az, hogy hatalmas nyomás volt mellette felnőni. Ez egyáltalán nem az ő hibája volt, ahogy a kettőnk összehasonlítása sem. Segíteni próbált nekem, de csapattársként szenvedett ő is. Mindig mondta, hogy ne figyeljek oda a kritikákra, mégsem tudtam figyelmen kívül hagyni, hogy az utódjaként beszéltek rólam."

Egy kivételes időszak két főszereplője: Pep Guardiola és Xavi HernándezForrás: Scoopnest

A már többször említett El País-interjúban azt is bevallotta, édesanyja után Guardiola volt a második ember, akinek köszönhető, hogy a Barcelonában maradt. Érkezése előtt nem sokkal ugyanis megkereste őt a Bayern München, ő pedig gondolkodott a váltáson. "Akkor Pep azt mondta, Xavi, nem tudom elképzelni nélküled a csapatot. Lehetetlen. Erre azt feleltem, rendben, maradok. Fantasztikus edző, akivel valószínűleg bizonyos dolgokat ugyanúgy látunk, egyformán értjük a futballt. A csillagok állása egyszerűen tökéletes volt azokban az években."

Amiről Xavi beszélt, azt a néző is láthatta saját szemeivel: Puyol után második csapatkapitányként Xavi vitte pályára az edző ötleteit, ő volt az, aki megvalósította a pályán Guardiola elgondolásait. Peppel a kispadon, Xavival a középpályán a Barca történetének legsikeresebb korszaka zajlott, nemcsak a címeket, hanem a játszott futballt tekintve is. 2009-ben az első triplázással mondhatjuk, hogy Xavi volt az, aki horrorisztikusan kiemelte a Barcelonát a többi klubcsapat közül.

Pótolhatatlan legendaként búcsúzott a klubtólForrás: AFP/Josep Lago

Egy srác közülünk, aki a Barca agya lett

Mindezt a zsigereiben hordozott, soha nem látott tehetségnek köszönheti, ami kivételes szerénységgel párosult. Mindig is sallangmentesen, allűrök nélkül játszott, tette a dolgát a középpályán úgy, ahogy addig és azóta sem senki. Lehetetlen lenne összegyűjteni a legszebb megmozdulásait, mert amikor a pályán volt, az önmagában egyedülállónak számított, miközben a harsányságát távolról sem ismerte. Passzolt és látott, tervezett és végrehajtott. Még mielőtt megkapta volna a labdát, már pontosan tudta, hogy kinek és hogyan fogja tovább küldeni. Ő adta a játék ritmusát, amit nemcsak a csapattársak éreztek, hanem kívülről is jól látható volt.

Hajdú B. István számtalan meccsét közvetítette, habár személyes élménye nincs a 39 éves játékossal, mégis olyan lelkesedéssel mesél róla, mintha közeli barátjáról lenne szó. A sportriporter szerint pedig pontosan ez Xavi népszerűségének titka.

"Ránézésre olyan, mint bármelyikünk: átlagos magasság, átlagos testsúly, átlagos kinézet. Mégis olyan mélyről jövő zsenialitás jellemezte az ő futballját, olyan játékintelligenciával lépett pályára, hogy azzal most, 39 évesen, visszavonulása küszöbén is stabil helye lenne a Barcelonában. Nem volt olyan, hogy Xavi rosszul játszott volna, ő vagy jól, vagy nagyon jól játszott. Úgy volt ott a pályán, hogy nem mindig tündökölt emlékezetes megmozdulásokkal, az viszont rögtön feltűnt, ha hiányzott: olyankor nem ment annyira jól a Barcának. Rá épült a játék, nem véletlen, hogy Iniestával együtt ők voltak azok a játékosok, akiknek a pótlása nagy feladat volt a klub számára. Neki aztán nem voltak allűrjei, őt még a Real Madrid szurkolói se köpködték meg soha. Nem a külsőségek érdekelték, hanem a foci."

Xavi utolsó La Liga-meccsének napja:

Az viszont nemcsak, hogy érdekelte, de az élete volt. A Guardiola-érában valami olyan történt a Barcelonában, amiről maga Xavi is azt mondta: megismételhetetlen. Sosem láttam még ahhoz hasonló futballt, mint amit akkor játszottunk. Valahogy úgy álltak a csillagok is, hogy minden tökéletes volt azokban az években. Igaz, sokat is dolgoztunk érte, hogy az ellenfeleink fölé magasodjunk. Időnként visszanézek egy-egy meccset abból az évből, és úgy érzem, lehetetlen ennél jobban játszani." A 2009-ben elért Barca-sikerek pedig önmagukért beszélnek, és minden kommentár nélkül igazolják Xavi szavait: megnyerték a Király-kupát, a bajnokságot, a Bajnokok Ligáját, a spanyol és az európai szuperkupát, majd a klubvilágbajnokságot is.

Csodálatos csillagegyüttállás

"Nem lesz hozzá hasonló, a 20. század egyik legjobb középpályása volt. Iniestával a Barcában és a válogatottban is egymás mellett játszhattak, ami nagyon ritka. Két korszakos zseni, hasonló karakterek, mindkettő szerény, alázatos sportember.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

' Happy Birthday @andresiniesta8 ❤️ #34 Living Legend

Xavi hernandez (@xavi_hernandez_king_) által megosztott bejegyzés,

Busquets biztosított mögöttük, nem beszélve a csatárokról és Guardioláról a kispadon, ez valami olyan különleges és ritka áldásos együttállás volt, amit lehetetlen megismételni. Xavi szakmai sikereihez emberi kvalitásai is hozzájárultak, és természetesen a veleszületett adottságok. Olyan finom lába és jó szeme volt a játékhoz, amit szorgalommal nem lehet megtanulni. Öt játékos között megtalálta azt a háromcentis folyosót, ahol oda tudta játszani a labdát a gólhelyzetben befutó társának" - ez már Szabó Szilárd, az MTVA sportriporterének a véleménye Xaviról. A Kossuth Rádió munkatársa szerint kijelenthető, hogy eddig nem sikerült, de nem is lehet pótolni őt a Barcelonában. "Rakitic szorította ki, de soha nem tudott még csak Xavi ötven százalékáig sem felnőni. Nem lehet pótolni, de nem lehet visszahozni sem azt a korszakot. A 2008 utáni Barcelona stílust teremtett, a tiki-taka mellett a totális futball egyik forradalmasítója volt az a csapat, mint annak idején a nagy Ajax vagy a Van Basten-féle Milan, vagy mint a legendás Honvéd és az Aranycsapat."

Iniestával és a 2015-ös Király-kupávalForrás: AFP/Josep Lago

Az idő múlásával azonban lábai nehezedni kezdtek, és habár Guardiola távozása után is nélkülözhetetlen maradt, de a 2008-2012 közötti teljesítményét már csak néha-néha tudta megközelíteni, stabilitása megkopott. 2015-ben Luis Enrique irányításával második triplázását is megcsinálta a Barca, ebben viszont Xavinak már nem volt akkora érdeme, mint a korábbi sikerekben. 35 éves volt, amikor Rakitic kiütötte a kezdő csapatból. 2015. június 7-én, egy győztes BL-döntőn játszott utoljára a Barcelonában, majd a katari Al-Szaddnál folytatta pályafutását, a focivilágban mégis visszavonhatatlanul ő marad Senor Barcelona. Visszatekintésében - akkor még barcásként - pontosan és érthetően írta le mindazt, amitől a Barca sikeres lehet és az is maradhat.

Utolsó bajnoki címük ünnepléseForrás: AFP/Josep Lago

"A legfontosabb, az egyetlen járható út, ha önmagunk vagyunk. Semmi értelme a játéknak, ha nem tiszteljük a saját stílusunkat. Meg is látszik, mert amikor kételkedtünk önmagunkban, nem is nyertünk semmit. Nem hinném, hogy az a megoldás, hogy keresünk egy 180 cm magas, erős srácot, akire a csapatot építjük. Nekünk arra van szükségünk, hogy a játékosaink megértsék a Barca játékának lényegét: a passzt a harmadik embernek, a csapatmunkát, amivel más csapatok fölé emelkedhetünk."

"Xavi Hernandez, a Barcelona klasszisa elbúcsúztatása ""Forrás: FC Barcelona, Twitter "
Xavier Hernández Creus - névjegy

Született: Terrassa, Spanyolország, 1980. január 25.

Magasság: 170 cm

Súly: 68 kg

Poszt: középpályás

Mezszám: 6

Klubjai

1991-1997 Barcelona junior csapat

1997-2000 Barcelona B csapat

1998-2015 Barcelona

2015-2019 Al-Sadd

133-szoros spanyol, és 12-szeres katalón válogatott. 769 meccsen játszott a Barcelonában, 151 Bajnokok Ligája mérkőzésen. Nála több BL-meccse csak Cristiano Ronaldónak és Iker Casillasnak van.