Társoldalunk:

A Bayern magának nehézzé, nekünk szórakoztatóvá tette a Bundesligát

2019.05.26. 21:35

Néha kifejezetten jót tesz az embernek, ha kihagy az emlékezete. Nem kell szembesülnie korábbi hibáival. Persze, ha nyilvánosan megosztja gondolatait, akkor majd esetleg mások szembesítik azokkal. Ezt elkerülendő én elé megyek a pofonnak, és előveszem az 56. Bundesliga-szezon rajtja előtt ugyanezen a helyen megosztott jóslataimat.

A bajnok személyét illetően nem tévedtem. Sőt, a további BL-indulást jelentő helyekre befutó triót is eltaláltam. Ahogy a Nürnberg kiesését is. Úgyhogy megveregethetem a saját vállamat, hátradőlve felpattinthatok egy bajor sört, és konstatálhatom: értek én ehhez. Bár, akik követték az elmúlt egy év eseményeit, azok pontosan tudják, hogy a jóslatok és a beteljesülések között azért annyira németesen tükörsima út nem vezetett.

A régi-új bajnokot illetően igaz lett a 2018 augusztusában leírt mondat: "A Bayern minden emberi számítás szerint 2019 május végére annyi Bundesliga-bajnoki címmel fog rendelkezni, mint az összes német csapat együttesen." Így van, huszonnyolcadszor ért a csúcsra a müncheni sztárcsapat 1963 (a Bundesliga megalapítása) óta, az ország többi társulata összesen ennyiszer. Ezt nem kell magyarázni. A teljesítményt, a mutatott játékot és Bajnokok Ligájában való nyolcaddöntős búcsút viszont igen.

A Bayern München ezúttal rendesen megszenvedett a bajnoki címértForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Matthias Balk

A Bayern szintjét még nem feltétlenül elérő edző, Niko Kovac nehéz örökséget vett át, és igazából nem is tudott mit kezdeni a számára idegen szituációval. Túl sok volt ott a sztár és hozzájuk képest túl szerény az ő edzői pedigréje. Kovac játékosként sem járt olyan magasságokban, mint a trénerként is, játékosként is világklasszis elődei. Az ősze pocsék volt a Bayernnek. Otthon játszott döntetlent az Augsburggal, a Freiburggal, a Düsseldorf csapatával, kikapott Berlinben, Dortmundban és otthon (3-0-ra!) a Mönchengladbachtól. Októberben-novemberben alig valami működött, igazából csak annak örülhettek Münchenben, hogy a Bayern megnyerte a csoportját a Bajnokok Ligájában. Utólag mondhatják: elég lett volna a második hely is. És amikor jobb kapaszkodó nem lévén azzal vigasztalták magukat a szurkolók, hogy talán akkor idén szép lesz a BL-tavasz, kiderült, hogy az nem szép lett, hanem rövid. A Bundesligában viszont összeálltak a dolgok, ha nem is ment mindig minden olajozottan, azért egyenes vonalú, egyenletes zakatolást mutatott a csapat. Ez végül elég lett a Bundesliga-aranyhoz.

A szezon előtt a 17 Bayern-vadász közül a Dortmundot gondoltam elsőszámú kihívónak, ők tűntek a legegységesebbnek. Ezt a sárga-fekete alakulat bizonyította is. Ám nehéz eldönteni, hogy magának köszönheti, vagy a végül előtte végző rekordbajnoknak, hogy az utolsó játéknapig esélye volt a bajnoki címre.

Ezt bizony nagyon elrontotta a Borussia DortmundForrás: AFP/Sascha Schuermann

Ha a tabellára nézünk, akkor a válasz: is-is. Ugyanis a Bayern a zsinórban aratott bajnoki győzelmei során mindig több pontot szerzett a mostani 78-nál. Ötször sokkal többet. Ugyanis a Bayern a következő pontszámokkal zárt az ezt megelőző hat szezonban: 91, 90, 79, 88, 82, 84. Vagyis ha a második Guardiolás éven kívül bármelyik teljesítményt megismétli pontszerzés tekintetében, akkor nem lett volna ennyire kiélezett a harc. És a 2014-15-ös szezonban is csak azért lett 79 pontos, mert már sok fordulóval a zárás előtt csúcsra ért, ezért leengedett, a BL-re koncentrált, ahol az elődöntőben még jelenése volt. A második Wolfsburgot így is 10 ponttal előzte meg akkor. A másik ok, amiért szoros volt idén a küzdelem, hogy a Dortmund lényegesen jobban teljesített, mint akár ő a közelmúltban, vagy éppen aktuális második. 2018-ban az ezüstérmes Schalke 63 pontot szerzett, 13-mal kevesebbet, mint idén a BVB. Egyébként amióta hárompontos rendszer van, Németországban ez volt a 24. befejeződött pontvadászat, és ezek közül a Dortmund az idei 76 pontjával 2014-ben bajnok lehetett volna. De nem megbántva az ezüstérmes szurkolóit, nem egy mérkőzésen volt szerencséje a csapatnak. Ez persze csak összbenyomás a társaság teljesítményéről, de van egy kicsit objektívebb mérce is ebben az ügyben. Egyre népszerűbb világszerte egy bizonyos xG-mutató, talán önök is ismerik. Expected Goal Ratio, mondjuk a helyzetek minősége alapján várható gólok, vagyis egy objektívnek tűnő számadat, kicsit szubjektív alapokra építve. Nos, az xG-mutató alapján a csapat 13 (!) ponttal szerzett többet, mint ami a pályán nyújtott produktuma, konkrétan a kialakított helyzetek minősége alapján reális lett volna. Vagyis 63 körül lett volna a pontszáma. E mutató alapján a Bayernnek meg 82 ponttal kellett volna végezni, így majdnem 20 pont lett volna a két csapat között. Nyilván nem volt ennyi a pályára kirakott produktum terén, de ez érzékelteti, hogy ugyan csak az utolsó fordulóban dőlt el az aranyérem sorsa, ám ha a bajorok szerencsésebbek, a Ruhr-vidékiek pedig pechesebbek, akkor nagyobb lett volna a különbség.

Végül Niko Kovac örülhetettForrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Anke Waelischmiller/Sven Simon

Természetesen ez csak egy szubjektív értékelésen alapuló játék, de azért lehet belőle következtetéseket levonni. Ami biztos, hogy a BVB-nek remek ősze volt, és december közepéig jól használta ki a Bayern említett bizonytalanságait. December közepén 9 pont előnye volt a bajnokságban, az Atlético Madrid, a Bruges és a Monaco előtt bejutott a BL-be a legjobb 16 közé, meg versenyben volt a Német Kupában is. Ekkor kikapott az újonc Düsseldorf otthonában. Azt a vereséget nyugodtan lehet az edző, Lucien Favre nyakába varrni, de így is 6 pontos előnnyel telelt a tabella élén. És nem is kezdte rosszul 2019-et. A 20. forduló után 7 pont előnnyel vezetett, de ebben sok szerepet kapott a szerencse is, ahogy azt a már említett xG-mutató jelzi. Eszerint ekkor a Dortmundnak 49 helyett csak 38 ponttal kellett volna rendelkezni, míg a Bayernnek 42 helyett 46-tal. Ez akkor is elgondolkoztató, ha ismét szeretném aláhúzni, hogy ez csak szubjektív megítélésen alapuló játék a számokkal. Azt szokták mondani az edzők, hogy a szerencse-balszerencse faktor hosszú távon kiegyenlítődik. Ezt a Dortmund néhány nap alatt tapasztalhatta. Ami pozitívumot a sors a számlájára pakolt fel addig, azt nagyon gyorsan és nagyon hatékonyan levette onnan. Tizenegyespárbaj után kiesett a Német Kupából, majd hiába vezetett a 21. fordulóban 3-0-ra a Hoffenheim ellen a 74. percben, végül csak 1 pontot tudott otthon tartani. Itt változott meg minden. Kettős vereséggel kiesett a Bajnokok Ligájából a tőle egyáltalán nem jobb Tottenhammel szemben, majd a Bundesligában döntetlen Nürnbergben, vereség Augsburgban, így a 7 pont előny eltűnt. És a 28. fordulóban a Bayern feltörölte velük az Allianz Arénát. Ezüstérme reális, megérdemelt. Megismételhető, de az a 9 pontos előny 15 játéknap után és a 7 pontos előny 20 után megismételhetetlen a közeljövőben. Évek után színt, izgalmat, küzdelmet hozott a Borussia Dortmund a Bundesligába, ezért a német foci rajongói hálásak lehetnek.

A képzeletbeli dobogó alsó fokára a Leipzig állhatott. Ennek mi, magyarok örülhetünk, hiszen itt kulcsember honfitársunk, Gulácsi Péter és a szintén a mi válogatottunkat erősítő Willi Orbán.

Két magyarral állt fel a dobogóra az RB LeipzigForrás: AFP/Patrik Stollarz

A németek többsége nem örül, mert nem szeretik a múlt nélküli, pénzen összerakott társaságot. Amikor olyan ikonikus csapatok vannak távol az első osztálytól, mint a Hamburg, Kaiserslautern, az 1860 München, akkor sokan nem tapsolnak az egykori NDK területén lévő csapatért. A lipcsei gárda kapta a bajnokságban a legkevesebb gólt, ami azon túl, hogy bravúros teljesítmény, igazán örömteli Gulácsi személye miatt. Gulácsi Péter másfél meccs kivételével az egész szezont végigvédte, a Hannover ellen csak az első félidőben volt pályán, míg az utolsó (már tét nélküli találkozón) edzője kapustársát ajándékozta meg egy pályára lépési lehetőséggel. Így aztán a 29 gólból csak 27-et kapott Gulácsi. Tervszerűen felépített társaság, ám ha eladják az egyetlen nemzetközi szinten úgy-ahogy jegyzett német csatárt, Timo Wernert, nem tudni milyenek lesznek. Bár Werner az említett jó besorolását a konkurencia teljes hiányának köszönheti.

A negyedik Bajnokok Ligája helyre a Bayer Leverkusen futott be. Pedig egész szezonban szenvedett a Köln melletti kis település nagy gyógyszergyárának csapata. 10 forduló után a 13. helyen szerénykedett, féltávnál a kilencediken. A 28. fordulóban is ott volt, 10 ponttal lemaradva a 4-ik helytől. 33 forduló során egy pillanatra nem volt a legjobb négy között. Így a Bundesliga örök lúzerjének a sorsa a záróforduló előtt sem volt a saját kezében. Ám a saját sorsát szem előtt tartó Dortmund nyert a Bayer04 előtt álló Mönchengladbach otthonában. Ezzel ugyan saját magának nem tett jót a BVB, de segített a Leverkusennek. Mint minden szezon végén, ezúttal is el lehetne mondani a gyógyszergyári gárdáról, hogy na, majd jövőre még jobb lesz, de hiába volt nagyszerű szezonja Kai Havertznek, vagy Julian Brandtnak, egyáltalán nem biztos, hogy az ősszel ezt a két fiút még a Bayer mezében láthatjuk (Azóta hivatalosan is bejelentették, hogy Brandt a Dortmundhoz igazolt). Ez a végzete ennek a csapatnak, hogy soha nem tudja (akarja?) megtartani az értékeit. Ezért a 2002-es nagy BL-menetelés óta közelébe sem tud kerülni annak a teljesítménynek. Vajon miért folytat ilyen játékospolitikát egy olyan csapat, amelynek gyárilag nincsenek anyagi gondjai?

Julian Brandt a következő idényben már a BVB-t erősítiForrás: AFP/Nelson Almeida

Németországot az Európa-ligában az ötödik Borussia Mönchengladbach, a hatodik Wolfsburg és (mivel két BL-résztvevő vívja a Német Kupa döntőjét) a hetedik Frankfurt képviseli. Utóbbi nagyon megérdemli, hisz a Bundesligát egyedül ő képviselte méltó módon a legutóbbi nemzetközi szériákban. Senki nem gondolta volna, hogy a hét csapatból legtovább ő marad talpon, sőt ha kicsit szerencsésebb az elődöntőben akkor finálét vívhatott volna. Ezt a nagy menetelést persze nem bírta a szűk játékoskeret: úgy tűnt, nem fog bekerülni az első hét közé. Ám a sors megjutalmazta, váratlanul ölükbe hullott az újabb Európa-liga szereplés lehetősége.

Nézzük most, kik teljesítettek egészen másképpen, mint ahogy az várható volt. Negatív értelemben a Schalkét és a Stuttgartot kell említeni. Az előző évben ezüstérmes királykékeket nemcsak jómagam, de a német közvélemény is lényegesen többre taksálta. A Kicker 88 ezer ember körében végzett felmérésén a megkérdezettek 6,9 %-a bajnoknak tippelte a Schalkét. Aztán 14. lett a csapat, miután 5 vereséggel kezdve megadta a rossz szezon alaphangját. Az egész pontvadászatot a mezőny második felében töltötte, közelebb a kiesőhelyekhez, mint az első kilenchez. A tapasztalt játékosokkal (még világbajnokkal is) felálló Stuttgart még rosszabb szezont produkált: osztályozón kényszerül kivívni a bennmaradást. Sokaknak talán csalódás, hogy a BL-nyolcaddöntős Hoffenheim csak a 9. helyre volt jó. Ám inkább ez a realitás, mint az előző évi bronzérem. Az alig háromezer lakosú falucska csapata nyilván Szalai Ádám miatt közel áll hozzánk, és örömmel konstatálhatjuk, hogy neki nem is volt rossz éve. Ádám csak 4 Bundesliga-meccsről hiányzott idén, 6 gólt szerzett. Négy Bajnokok Ligája-csoportmérkőzésen is pályán volt, igaz egyszer sem a kezdősípszótól a lefújásig.

Szalai Ádámra nem lehetett panaszForrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit/Jan Kuppert/Sven Simon

A Hoffenheim úgy vágott neki a záró fordulónak, hogy van esélye elcsípni az egyik Európa-ligában indulásra jogosító helyet. És mint utólag kiderült, győzelme esetén indulhatott volna. Ám Mainzban 2-0-s vezetésről kikapott. Így is ez a csapat a helyén van a Bundesligában, talán kár, hogy ősszel nem látjuk a nemzetközi porondon. Fiatal, ambiciózus edzője távozik, nagy kérdés, hogy az új szakmai stábbal mire jut a közeljövőben.

Távozik posztjáról a Bundesliga egyetlen magyar edzője, Dárdai Pál is. A már játékosként is berlini legendává váló szakember valószínűleg elégedetten tekint vissza az elmúlt évekre. A rendelkezésére álló játékoskeretből kihozta a maximumot. Biztosan fog ő még vezetni Bundesliga-csapatot, és nincs kizárva, hogy az néhány év múlva ismét a Hertha lesz. A mostani hátralépésével igaza van Dárdainak. Fia, Palkó 6 mérkőzésen összesen 99 percet töltött pályán. Ötször csereként jött be, a Bremen ellen a kezdőcsapat tagja volt. Talán neki is jót tesz, ha nem édesapja lesz az edzője.

A következő szezonban már nem Dárdai Pál lesz a Hertha edzőjeForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Andreas Gora

A 9. Hoffenheim és a 10. Düsseldorf között 7 pontos szakadék tátong. A tabella második felének élén találjuk azt a csapatot, amely talán a 18 közül a legkellemesebb meglepetést okozta szereplésével. A Bundesligában nem haladó, de hagyomány, hogy az újonc mindig kiesőjelölt – írtam előzetes ítéletet a Fortunára, ezért meg kell követnem ezt a társaságot. És edzőjét, Friedhelm Funkelt is, akit évtizedek óta a német élvonal egyik legunalmasabb trénerének tartok, éppen aktuális csapatának produkcióját végigszenvedve. Nos, ez a 10. hely nagyban köszönhető a 65 éves mesternek. Nagy kérdés: Funkel lett-e öregkorára érett, bölcs edző, vagy a Bundesliga edzői kara lett annyira gyenge, hogy már ő is le tudja iskolázni? Hajlok rá, hogy az utóbbi a helyes válasz, de a Düsseldorftól akkor sem lehet elvenni, hogy elsőként győzte le a bajnokságban a Dortmundot, és döntetlent játszott Münchenben. 25 ponttal gyűjtött többet, mint újonctársa, a rekordkieső Nürnberg, pontszámban közelebb végzett a harmadik helyhez, mint a jobbik kiesőhöz.

Ez utóbbi, mármint a jobbik kieső a Hannover lett, ott egy szerkezetileg, morálisan széthullott, rossz játékosokból álló csapatot vett át tavasszal a Ferencváros volt vezetőedzője, Thomas Doll, és nem tudott vele csodát tenni. Doll viszont elmondhatja magáról azt, amit kevesen a labdarúgás történelmében: egy szezon alatt irányított bajnokcsapatot és kiesőt is. Előbbi címet Magyarországon, utóbbit Németországban érte el.

Thomas Doll: bajnok és kieső egyszerreForrás: AFP/Swen Pfortner

A szintén nem túl acélos Freiburg szereplése azért érdekes számunkra, mert itt szerepelt Sallai Roland. Jól mutatkozott be a többnyire németekből álló csapatban, ám 7 őszi találkozó után megsérült, és csak a hajrában tért vissza 3 mérkőzés erejéig. Balszerencsés szezonja volt, ám csapata magabiztosan maradt bent (a Freiburgtól szinte soha nem várható több), 15 ponttal előzte meg a Hannovert és nyolccal a Stuttgartot.

Sallai Roland sokat volt sérültForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Patrick Seeger

A szezon előtt azt írtam: optimizmusra semmi ok, hiszen a német labdarúgó-válogatott csúnyán lebőgött a vb-n, a német klubcsapatok egyre rosszabbul teljesítenek és komoly sztár évek óta nem érkezett a Bundesligába. Ezen negatív gondolatok ellenére jó kis bajnokság volt ez. Az utolsó pillanatig nyílt volt a küzdelem a bajnoki címért, a kupaindulást jelentő helyek egy részéért, és láttunk jó, izgalmas, emlékezetes meccseket. Úgyhogy hiányozni fog a következő hetekben a Bundesliga.