Társoldalunk:

81 éves lett a futballedző, aki leköpte és megalázta Varga Zoltánt

2019.08.09. 05:31

Csúcsra juttatott a Bundesligában magyar játékosokat, történelmi sikert ért el egy fociban „nem létező" válogatottal, 14 évet ült ugyanazon kispadon Németországban, és tönkretette egy honfitársunk pályafutását. Évtizedek óta a német média egyik kedvence, mert szellemes, színes, sziporkázó mondataival mindig mindent „el lehet adni". Otto Rehhagel pénteken ünnepli 81. születésnapját.

Bármelyik stadionban megjelenik, azonnal hatalmas tömeg veszi körül, és az operatőrök is rohannak hozzá. Nagyon népszerű Németországban. A görögöknél pedig szavakkal ki nem fejezhető az a rajongás, ami őt övezi. Amilyen sikert elért a görög válogatottal 2004-ben arra soha senki álmában sem gondolt. Aligha kérdéses, hogy minden idők legrosszabb Európa-bajnoki címet szerző kerete volt az. Tucat focisták, unalmas taktikával, nézhetetlen célfutballal másztak fel a kontinens trónjára. Ha van siker, ami kizárólag az edző érdeme, akkor ez egyértelműen az.

A görög válogatottal az Európa-bajnokságot is megnyerte 2004-ben, PortugáliábanForrás: AFP/Francois Guillot

Nem véletlenül őrült meg egy egész ország anno Otto királyért. Ha azt mondják a görögöknek, hogy a vállukon kell hazavinni Portugáliából a csapatot és kapitányát szállító gépet, szó nélkül megteszik. Rehhagel a győzelem után nyilatkozta: lehet, hogy az Olümposzon nem találnak neki helyet lelkes hívei, de az biztos, hogy ő lesz az egyetlen Görögországban, aki bármikor vezethet személyautót a buszsávban. Ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulásai miatt rajongott érte a média a világ minden részén.

Pedig nem volt ő mindig ilyen vidám fickó. Játékos-pályafutása felejthetőre sikerült. Helene Altenessen, Roth-Weiss Essen, Hertha BSC, 1.FC Kaiserslautern. A berlini csapatban eltöltött néhány évnek és az 1972-es (34 évesen történt) visszavonulásnak egy nagyszerű magyar játékos szempontjából nagy jelentősége van. Varga Zoltán ugyanis Hertha-játékosként egy Lautern elleni meccsen többször csinált belőle bohócot. Ennyi év távlatából sajnos már nem tudható, hogy emiatt rágott be Rehhagel Zolira, vagy azért, mert a Bundesliga egyetlen bizonyítottan bundamérkőzésén, a Hertha-Bielefelden a magyar fiú teljes erőbedobással, becsületesen küzdött Rehhagel volt edzője ellen.

Varga Zoltán egész életében gyűlölettel gondolt Otto RehhagelreForrás: MTI/Bruzák Noémi

Hősünk a meccsen nemcsak verbálisan inzultálta Vargát, hanem le is köpte. Érezhető volt, hogy nem alakult ki közöttük életre szóló barátság. A sztorinak folytatása is lett. Ugyanis Varga Zoltán utolsó klubja a Borussia Dortmund volt, ahová az edző kifejezett kérésére igazolt, ám egy edzőváltás után Rehhagel lett a magyar játékos közvetlen főnöke. Olyan helyzetbe kényszerítette Vargát, hogy 33 évesen befejezte pályafutását. Varga még 65 évesen, vagyis évtizedekkel később is visszafogott, ám mélyen gyökerező gyűlölettel beszélt róla, amikor szóba került. Ez az ellentét nyilván bennünk, magyarokban markánsan él, de a világ nem ez alapján ítéli meg a sikeres trénert. Mert Otto Rehhagel mögött nem akármilyen edzői pályafutás van.

A Hertha BSC játékosaként 1963-banForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/usage worldwide/Zettler

Az említett dortmundi évek előtt a Saarbrücken, az Offenbach és rövid ideig a Bremen csapatánál dolgozott, még harmincas éveiben. A hetvenes években nyolc esztendő alatt hat csapatot is irányított. Tanulta a szakmát, kereste a helyét, próbálta kialakítani saját stílusát. Többször megemlítette, hogy egykori edzője, az Aranycsapat oszlopos tagja Lóránt Gyula nagy hatással volt rá. Érthető, hogy az egykoron kőkemény hátvéd, Lóránt kedvelte a hasonló tulajdonsággal rendelkező Rehhagelt.

Otto király nyolc év útkeresés után nagyszerű pontot talált magának. Azt nem lehet mondani, hogy nyugvópontot, mert nyugalomról 1981 és 1995 között szó sem lehetett. Vibrálásról, rohanásról és sikerekről viszont annál inkább. Rehhagel egyhuzamban 14 év alatt 624 mérkőzést töltött a Werder Bremen kispadján és ez önmagában is elismerésre méltó. De nem csak ezért rajongtak érte a Weser partján. '83-ban,'85-ben és '86-ban ezüstérmes lett a Bremen, majd 1988-ban jött a csapat második bajnoki címe.

A Salátástállal a Werder Bremen edzőjeként 1988-banForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Carsten Rehder

Az öreg Burdenski és a fiatal Oli Reck voltak a kapusok, a mezőnyben pedig többek között Borowka, Eilts, a később itt edzősködő Schaaf és az 1990-ben harmadik csatárként világbajnoki címet szerző Riedle vitézkedett. 1992-ben irányításával a Werder Bremen elhódította a KEK-et, ez a történelemben rajta kívül a németek közül csak három Bundesliga-csapatnak, a Dortmundnak, a Bayernnek és a Hamburgnak sikerült, továbbá a győzelmekor az NDK-t képviselő Magdeburgnak. 1993-ban újabb bajnoki cím, ekkor már olyan játékosok (is) szerepeltek a zöld-fehéreknél, mint Herzog, Bode és Klaus Allofs. Ekkor ajánlottak neki élete végéig szóló szerződést Brémában. Ez jól hangzik, csábító is, ám ő is tudta, hogy lehet ő király Brémában, de az igazi halhatatlansághoz, más helyen is sikert kellene elérnie. Erre Németországban mindig a Bayern München volt a kiváló terep. És amikor a bajorok hívták, akkor otthagyta a nyugodt trónt egy lényegesen tüzesebbért. Ha azt nézzük, hogy az 1995-96-os szezonra ő készítette fel a Bayernt és ebben az idényben a Rekordbajnok elhódította (története során először) az UEFA Kupát akkor mondhatjuk, fantasztikusan mutatkozott be Bajorországban. Ám a kupadöntő idején már nem ő vezette a gárdát, hanem az akkori elnök, az örök aranyember, Franz Beckenbauer. Nincs mit szépíteni a dolgon: Rehhagel néhány hónap alatt megbukott Münchenben. Vagy fogalmazzunk másképp: a Bayern vezető-óriásai minden pillanatban sikert vártak, méghozzá látványos játékkal. A brémai célfoci itt már nem felelt meg, főleg úgy, hogy április végére elveszítette az esélyt a csapat a bajnoki cím megszerzésére. Valószínűleg ekkor gondolkozhatott el azon Rehhagel, hogy ami a csúcs közelében tökéletes, az nem biztos, hogy egy folyamatosan csúcsra várt csapatnál elég. Úgyhogy az UEFA Kupa-győztestől a német másodosztályba igazolt. Ahhoz a csapathoz, melynél játékos-pályafutását befejezte.

Óriási szenzáció volt, hogy Otto Rehhagel 1998-ban a Kaiserslautern csapatával bajnoki címet nyertForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Katja Lenz

És a Kaiserslauternnel is bevonult a történelembe. Ugyanis az 1996/97-es szezonban a másodosztályt, egy évvel később (újoncként) az elsőosztályt is megnyerte. Fantasztikus elégtétel volt ez neki: ugyanis a bajnoki címet annak is köszönhette, hogy az FCK oda-vissza legyőzte a Bayernt. Így is a bajnokság vége előtt négy perccel még a Bayern tűnt bajnoknak, ugyanis a Lautern vesztésre állt Hamburgban és az aranyéremhez pontot kellett szereznie. Már készültek az ünneplésre a Dortmundot 4-0-ra elgázoló Bayern otthonában, ám Olaf Marschall 86. percben szerzett egyenlítő góljával Rehhagel csapata repült a csúcsra. Micsoda elégtétel az edzőnek a müncheni megaláztatás után. Azon a bizonyos zárófordulóbeli mérkőzésen az FCK így állt fel: Reinke - Koch, Hrutka, Kadlec, Brehme - Buck, Hrisztov, Sforza, Wagner - Marschall, Reich. Hrutka János és Szűcs Lajos egyaránt 3-3 mérkőzésen lépett pályára az aranyévben, talán ezzel egy kicsit enyhítette Rehhagel a magyarok fenntartásait vele szemben. Szűcs Lajos egyébként évekkel később elmesélte, hogy olyan kegyetlen felkészülési időszakot életében nem élt át, mint amit Rehhagel vezényelt nekik a bajnoki címet megelőzően. Kapusként is nagyon megszenvedte a közös munka első heteit.

Otto Rehhagel sikereinek ez volt a titka. Kemény munka, németes precizitás, az adott állományra szabott taktika. Így lehetett hosszú távon sikeres Brémában, így tett csodát Lauternben és így ért el egy mai napig hihetetlen eredményt a görög válogatottal. Az utóbbi elsőre azért elgondolkodtató, mert a görög futballistákról sok minden eszébe jut a külső szemlélőnek, csak éppen a kemény munka és a precizitás nem. Amikor átvette a válogatottjukat nem is jósoltak nagy jövőt ennek az együttműködésnek.

A 2004-es labdarúgó Európa-bajnokságon a görög válogatott szövetségi kapitányaként a spanyolok legyőzését ünnepelteForrás: AFP/Francois Xavier Marit

Főleg azt követően nem, amikor a görög sztárocskák jó részét elzavarta a nemzeti csapattól. Tudatosította mindenkivel: lehet, hogy az ottani mentalitás szimpatikus és szerethető egy görög szigeten nyaraló német turistának, aki aztán 10 nap múlva hazautazik, de ő az a német, aki hosszabb távra tervez és itt 100 százalékig az ő szabályai szerint zajlik majd a játék. A görögöket ismerve nagyjából sejthető, hogy milyen fogadtatása volt ennek az elképzelésnek. A közös út vége viszont 15 éve ismert: mindenki az Olümposz csúcsára kívánja Otto királyt és alattvalóit. Tulajdonképpen akkor és ott kellett volna visszavonulnia. 66 évesen minden magyarázkodás nélkül megtehette volna. Nem tette: a 2010-es világbajnokságig maradt görög kapitány, majd volt egy kis tavaszi tűzoltó ténykedése a Herthánál 74 évesen, de ez már egy sikeres pályafutás szóra nem érdemes része.

2018-ban, 80. születésnapján Németországban is felköszöntöttékForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Christian Charisius

Ha egészségi állapota engedi valószínűleg feltűnik a Bundesliga jövő heti nyitófordulójában, logikusan Brémában. És ha orra alá dugnak egy mikrofont, még biztos mond egy-két adásképes mondatot.