A magyar bajnok, a ZTE 2002-es történelmi Manchester United elleni győzelméről csak a sérülése miatt lemaradó Nagy Lajos fogadta az Origót a CSHC-pályán. A szövetségi kapitány elmondta, hogy itt található
az egyetlen olyan minifoci-pálya Magyarországon, amely a nemzetközi szabványoknak is megfelel.
A műfüvet egyébként a 2016-os székesfehérvári Eb-ről hozták át Csepelre, amely sokkal puhább, mint amit a baráti focikon megszokhatott az ember. Közben az is kiderült, hogy nem felejtett el focizni sem a korábbi labdarúgó, aki a rivaldafénytől viszont már elszokott.
„Húsz éven keresztül voltam hivatásos labdarúgó. A Videotonban nevelkedtem, majd játszottam a Gázszer FC-ben, a Siófokban,
2002-ben pedig bajnoki címet nyertem a Zalaegerszeg együttesével. Sajnos a Manchester United ellen sérülés miatt nem léphettem pályára,
pedig akkoriban meghatározó tagja voltam a csapatnak. Már aktív focistaként készültem az edzői pályára, így amikor eljött az idő a visszavonulásra, akkor sem távolodtam el a labdarúgástól" – mondta Nagy Lajos az Origónak. De hogy került a válogatott élére?
„A 2015 nyarán életre hívott Országos Mini-Futball Szövetség elnöke, Tibor Dávid kért fel szakmai vezetőnek, a válogatott menedzserének. Akkor még más volt a szövetségi kapitány, én
2016 év végén kerültem ebbe a pozícióba. Nagypályás edzői végzettségem van, így kellett idő, míg beletanultam ebbe a szakmába.
Jelenleg Magyarországon ugyanis nem nagyon létezik kispályás, kimondottan 5+1-es szakmaiság."
A beszélgetés közben pedig folyamatosan érkeztek a válogatott játékosok az edzésre, akik üdvözölték a mestert. Így adódott a kérdés, hogyan működik a focisták kiválasztása egy amatőr sport esetében, amelyet sokkal nehezebb követni, mint a nagypályás labdarúgást, amelyről a televíziókban, online felületeken szinte bárkiről bármit megtalálhatunk pillanatok alatt.
„Nagyon hosszú folyamat ez a mi esetünkben. Mondhatom, hogy
feltérképeztük a magyar kispályás focit az évek során. Rendre jártam, és természetesen járom a mai napig az 5+1-es tornákat,
legyen szó bajnokságokról, nyári vagy éppen téli kupákról. Szövetségként pedig kapcsolatba kerültünk a legfontosabb hazai bajnokságok szervezőivel, akik a legjobbakat mindig a figyelmembe ajánlják. Szoktunk szervezni válogatókat is ezeknek a játékosoknak, ahonnan a legjobbakat ki tudjuk választani" – tette hozzá a szövetségi kapitány, aki arról is beszélt, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdenie.
„Rugalmas vagyok az edzés időpontjaival kapcsolatban.
Múlt héten is keddre volt betervezve az edzés, mégis egy nappal később került rá sor, mert akkor értek rá többen. Látni kell, hogy ez egy amatőr sport, ennek minden idézőjelbe vett szépségével. A játékosok dolgoznak, a legtöbbjüknek családja van. Legtöbbször a munkából esnek be az edzésre, a különböző elfoglaltságok miatt nagyon ritkán tudok a teljes kerettel készülni. Ennek ellenére le a kalappal a focisták előtt, idejüket, olykor a pénzüket sem sajnálva dolgoznak nagyon keményen" – mondta Nagy Lajos, aki elmesélte, hogy miért nem tudja vinni majd Ausztráliába az egyik legjobbját.
„Van olyan kulcsjátékosom, aki azért nem tud jönni a vb-re, mert a felesége terhes, és éppen októberre van kiírva.
Ez tipikusan kispályás focisztori. Volt olyan korábban, hogy 30 fős bő kerettel készültünk, végül egyetlen embernek kellett azt mondanom, hogy nem jöhet velünk az Eb-re, a többek különböző okok miatt kiestek, így azokkal vettük fel a harcot, akik tudták vállalni a szereplést."
A válogatott a 2017-es, brnói Eb-n bronzérmes lett, a tavalyi, kijevi Eb-n a nyolcaddöntőben estek ki a későbbi győztes csehek ellen. A magyarok a B-csoportba kerültek a 32 együttest számláló mezőnyben, az újonc Szaúd-Arábia, Anglia és Líbia válogatottja társaságában.
A korábbi 42-szeres magyar válogatott labdarúgó, jelenlegi elnökségi tag, Fehér Csaba is segíti Nagy Lajos szakmai munkáját.
Az egykori kiváló focista évekig légióskodott Hollandiában, így hasznos tanácsokkal tud szolgálni a magyar minifoci-válogatott számára is.
„Az elmúlt évek erőviszonyait figyelembe véve azt mondhatom, hogy
Európa öt-hat legjobb válogatottja között ott vagyunk. Viszont a világbajnokságra lehetetlen jósolni, a 32 csapatból sok olyan van, amelyet egyáltalán nem ismerünk.
Mivel amatőr sportról van szó, szinte lehetetlen videofelvételeket találni. Például az újonc Szaúd-Arábia játékerejét sem ismerem, majd kint derül ki, mit is tud. Anglia ellen már kétszer játszottunk, de náluk is évről-évre változik a keret. Líbia viszont mindig nagyon jó. Biztosan lesz olyan válogatott, amely például 12 új emberrel lesz kint a vb-n. A világ,- és Európa-bajnoki címvédő cseh válogatott, Románia, Mexikó és USA is esélyes lehet a végső sikerre, de az afrikai csapatok is nagyon erősek."
A világbajnokság azonban még hátra van szűk másfél hónap, amely alatt edzések és felkészülési mérkőzések is várnak a csapatra.
„Hetente egy edzéssel készülünk, amelyet hétköznap tartunk. Elsősorban a taktikai dolgok csiszolása van terítéken, próbálom összerakni, hogy ki kivel fog egy sorban szerepelni. Két hét múlva (augusztus 29-én, a –szerk.)
dupla edzőmeccset játszunk a Szlovákokkal, ez vízválasztó lehet a keret kialakításában. Szeptemberben még mindenképpen tervezek egy felkészülési találkozót. Szeretnék a románok ellen játszani,
mivel nagyon erősek, így jól lehetne látni, hol tartunk a felkészülésben."
A beszélgetést követően el is készültek a játékosok, így következhetett az edzés. Először cicázással kezdtek a játékosok.
A tréning ezúttal rendhagyóra sikerült, mivel nem a taktikai elemek gyakorlása, sokkal inkább a játékos csapatépítés volt terítéken.
A hangulatra pedig nem is lehetett panasz, minden rontásnál ment a zrika rendesen. A játékosok viszont profi módon vetették bele magukat minden feladatba, volt, amikor csak a gyengébbik lábukkal érhettek labdához, de azt is megmutathatták, hogy miként bánnak kézzel a labdával. Nem árulunk el nagy titkot, nem fedeztünk fel újabb Lékai Mátékat, Nagy Lacikat.
A válogatott rutinos játékosa, Mezőfalvi Loránd beszélt az Origónak arról, hogy kerül a csapathoz.
„Nagy Lajos keresett meg, miután látott az ECECE nevű kispályás csapatban focizni. A szövetségi kapitány azt mondta,
kell neki egy megbízható hátsó ember, aki mélységből tudja szervezni a játékot. Számomra a világbajnokság az utolsó nagy lehetőség,
mivel hamarosan 41 éves leszek, így már nem a fiatal korosztályt képviselem a válogatottban. Nagyon sokat jelentene számomra, hogy ha címeres mezben léphetnék pályára a vb-n, ezért is adok ki mindent magamból, jövök el minden edzésre, amelyikre csak tudok. Most is a siófoki nyaralásból jöttem fel Budapestre az edzésre. Úgy gondolom, hogy ha valamit csinál az ember, akkor azt csak szászázalékosan érdemes. Korábban főiskolai vb-n már felhúzhattam futsalosként a címeres mezt, de az már nagyon régen volt."
Persze amatőr játékosok esetében felmerül a kérdés, hogy lehet összeegyeztetni az edzéseket, a tornákat a munkával és a családdal.
„Mindenkinek arra van ideje, amelyre szeretné, hogy legyen. Nekem is feleségem van, és két kisfiam,
akiket a munka mellett többek között edzésre, foglalkozásokra viszek, tehát nem unatkozom. Viszont komolyan veszem a válogatottat, így mindent megteszek a sikerért. Nagyon szeretnék kijutni a vb-re. Persze az sem utolsó szempont, hogy Ausztráliában lesz, de nem ez az elsődleges oka" – tette hozzá a játékos, aki a közelgő vb-riválisokról is ejtett pár szót.
„Az ellenfeleket nem különösebben ismerem, de bizakodó vagyok. A legutóbbi boszniai négyes tornán nem vallott szégyent a nemrég összerakott csapatunk, mivel a 2. helyen végeztünk úgy, hogy mindössze egyetlen gólt kaptunk. A támadójátékban még erősödnünk kell, de
bármi megeshet a vb-n. Főleg, mert amatőr sportról beszélünk."
Az edzésen is látszott, hogy a válogatott csapatkapitánya, Horváth Zsolt hihetetlen nyugalmat sugároz a társak felé. Ez nem is csoda, már régóta a csapattal dolgozik.
„Hamarosan 37 éves leszek, így az idősebb játékosok közé tartozom. Ez már a 4. évem a válogatottnál, amelynek
egy éve már a csapatkapitánya is vagyok. Soha nem voltam profi labdarúgó,
nagypályán az NB III-as Móron játszottam tíz évet, illetve két évig a Cső-Montage nevű futsalcsapatban fociztam. Azóta leépítettem a harmadosztályú labdarúgást is, mivel családos emberként, négy gyerekkel erre már nem jut idő" – mondta a csapatkapitány, aki azt is elárulta, mit jelent neki a válogatottban szerepelni.
„Hiába beszélünk amatőr sportról, fantasztikus érzés, hogy nekünk játsszák a himnuszt egy világeseményen. Főleg úgy, ha a sor elején állhat az ember. Csak az tudja, mennyi lemondással, milyen áldozatokkal jár, hogy a munka mellett megélhesse ezt az ember. Viszont az élmények kárpótolnak mindenért" – mondta Horváth Zsolt, aki a vb-esélyekről is kérdeztünk.
„Nagyon nehéz belőni az esélyeket. A szabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy bárki pályára lépjen, akinek az utóbbi egy évben nem volt profi szerződése. Ez pedig az jelenti, hogy
akár sztárok is felbukkanhatnak egy-egy válogatottban. Az elmúlt években sokat letettünk az asztalra,
így joggal várják el a szurkolók, hogy érmet szerezzünk Perth-ben is. Amennyiben összeér a csapat a vb-re, akkor erre meg is van az esély."
Az edzés végére mindenki kellően elfáradt, amely nem is csoda, mivel
Nagy Lajos minden részletre odafigyelve, ha kell, akkor a játékot megállítva hajtotta meg a válogatott tagjait. A
szövetségi kapitány végül arra kérte a focistáit, hogy testben és fejben már mindenki készüljön a vb-re, mivel hamarosan életük legfontosabb mérkőzéseik előtt állnak. Addig is még sok munka vár a labdarúgókra, de a tréninget elnézve tényleg bármire képes lehet a magyar minifoci-válogatott október 1. és 11. között Perth-ben.