Szemétség, amit a Hertha vezetése csinált Dárdai Pállal

Dárdai Pál; Sallói István edzés Foglalkozás FOTÓ ÁLTALÁNOS játékosmegfigyelő kapu Közéleti személyiség foglalkozása labdarúgó MOZOG mutat sportoló SZEMÉLY szövetségi kapitány
Budapest, 2015. június 2. Dárdai Pál szövetségi kapitány (elöl) és Sallói István, a válogatott játékosmegfigyelője a június 5-i magyar-litván barátságos mérkőzésre készülő magyar labdarúgó-válogatott edzésén a Puskás Ferenc Stadionban 2015. június 2-án. MTI Fotó: Kovács Tamás
Vágólapra másolva!
Sarkos és olykor meghökkentő véleménye van a magyar labdarúgásban dolgozó edzőkről a ZTE sportigazgatójának, Sallói Istvánnak. Nem gondoljuk, hogy az általa megfogalmazott gondolatokkal sokan egyetértenek majd. Tény, hogy a magyar edzők közül jelenleg csak Dárdai Pál és Lőw Zsolt képviseli azt a szintet, amelyet a világfutball élvonalában hasznosítani lehet. Sallói lapunknak beszélt arról, amikor Puskás Ferenc volt a szövetségi kapitány, amikor Csank János nem volt hajlandó Izraelbe utazni, de felidézi azt is, amikor Mészöly Kálmán összeveszett egy kamionsofőrrel Reykjavíkban. Nagyinterjú a magyar futball egyik megosztó személyiségével, aki azt is elmondja, hogyan esett szét a Dárdai Pál mellett, a magyar válogatottnál dolgozó magyar szakmai stáb.

A magyar futball egyik városi legendájává nemesedett az, hogy a kilencvenes években a szövetségi kapitányok egyszerűen nem foglalkoztak az izraeli bajnoksággal. Igaz ez? És ennek volt köszönhető, hogy mindössze 13 alkalommal lehetett válogatott?
Kicsit pontosítanék, egy szövetségi kapitány, Csank János volt az, aki tényleg úgy vélte, hogy „vékony" az izraeli és a ciprusi bajnokság.

Sallói István Izraelben légióskodott, de onnan hívták be a válogatottba Fotó: Hirling Bálint - Origo

Ha kijön, megnézi és tartja a véleményét, azt elfogadom. Bicskei Bertalan például kiutazott és elájult attól, amit ott látott.

Haragszik ezért Csankra?
Dehogy is, már régen nem. Sportvezetőként is dolgoztam vele, megbeszéltük a dolgot, jó a viszonyunk, nagyon tisztelem őt.

Pedig az izraeli évek közül kettő a karrieremben tényleg a csúcs volt.

Ebből a tizenháromból is akad pár olyan meccs, amely a mai napig emlékezetes.
Gondolom, arra céloz, hogy kétszer is megvert bennünket Izland idegenben.

Akár erre is. Az egyik meccs végén Knézy Jenő dühében, vagy csalódottságában egyenesen úgy fogalmazott, hogy másnap hagyják abba a futballt és menjenek el dolgozni.
Igen, emlékszem, sőt, arra is, hogy a keflaviki repülőtéren

Mészöly Kálmán szövetségi kapitány és egy kamionsofőr keményen összeszólalkozott.

Akkor még a szurkolók is velünk utazhattak, nem voltak boldogok, hogy kikaptunk az amatőr izlandi csapattól. Ezt tényleg nehezen lehetett otthon megmagyarázni.

A kilencvenes években hiába játszott több nagy egyéniség a magyar válogatottban, semmilyen komoly eredményt nem tudtunk elérni Forrás: Sputnik/RIA Novosti/Vladimir Rodionov

Más kérdés, hogy a válogatottat akkor körbevevő körülmények, lehetőségek teljesen mások voltak, mint manapság. Ez azonban nem ad magyarázatot arra, hogy az amúgy kiváló képességű játékosok (mint például Lisztes Krisztián, Halmai Gábor, Lipcsei Péter, Illés Béla) miért nem tudtak hatékonyabb csapatot alkotni, jó eredményt elérni. Előre szólok, hogy nem tudom rá a választ. Peches is voltam. Amikor Puskás Ferenc volt a szövetségi kapitány, Írországban nyertünk 4-2-re.

Ez volt az a meccs, amikor beállt MC Hammer.

Elnézést, kicsoda?
A Hamar Pista. Az amerikai hiphop-zenész után neveztük el így. Na, ott például az írek 2-0-ra vezettek, jött Hamar, beküldte őt Puskás Ferenc, Hamar rúgott kettőt, nyertünk 4-2-re. Fájdalom, ezen a meccsen nem játszottam.

Amúgy Öcsi bácsi bizonyos szempontból maga volt a csúcs. Tökéletesen tisztában volt azzal, hogy nem mi vagyunk a világ legjobb csapata, de anyatigrisként védett bennünket. Az összes fanyalgó újságírót elküldte a francba, olyanokat, akikhez más kapitányok hozzá sem mertek szólni.

Nem mert ott senki visszaszólni. Puskással a kispadon is kikaptunk Izlandon.

Puskás Ferenc, aki szövetségi kapitányként mindig megvédte a játékosait Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Amikor bemutattak bennünket a meccs előtt, csend volt a stadionban. Amikor bemondták, hogy a szövetségi kapitány Puskás Ferenc, 5000 izlandi kezdett tombolni. Akkora ünnepség kerekedett, hogy a meccs 5 perc késéssel kezdődött.

2011-ben az Origónak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a magyar futballban a sportigazgató, vagy szakmai igazgatói poszt nem létezik. Vannak elnökök, titkárok, gyúrók, edzők, és vannak szerencselovagok, akik ezen a két fontos poszton ügyeskednek. Mára mennyiben változott meg mindez?
Nagyon, ezt nem azért mondom, mert jelenleg a Zalaegerszeg sportigazgatója vagyok, hanem azért, mert ma már a legtöbb NB I-es klubnál létezik ez a poszt, sőt, az MLSZ már sportigazgatói képzést is indított. De 9 éve nem volt erre igazi igény.

Már elnézést, de a sportigazgató nem tart edzést.
Azt nem, de a normális felépítés az, hogy a sportigazgató – miután meghallgatta a tulajdonosi elképzeléseket – ahhoz választ olyan edzőt, akivel leginkább meg tudja valósítani a tulajdonosi célkitűzéseket.

Ez Zalaegerszegen így működött?
Igen. Pontosabban, Nagy Tamás kinevezése pár héttel megelőzte az érkezésem, de a véglegesítésben Végh Gábor tulajdonosunk már kikérte a véleményem és az edzőváltásról is együtt döntöttünk. A váltásnál már

én javasolhattam új edzőt, és így került oda Dobos Barna,

akivel korábban Dunaújvárosban már dolgoztam, és akiről tudtam, hogy olyan tréner, akire a feljutásért vívott öldöklő és idegőrlő harcban a Zalaegerszegnek szüksége lesz.

Sallói István választotta ki a ZTE edzőjét, Dobos Barnát Fotó: Hirling Bálint - Origo

Szakmai felkészültsége mellett a nyugodtságára, higgadtságára, krízishelyzetben való pánikmentes viselkedésére. Dobos tud csapatban dolgozni és össze tudja fogni a különböző szakterületeket. Tudja, húsz év alatt nagyon sok edzővel dolgoztam együtt.

de olyannal nem találkoztam, akiben az összes felsorolt tulajdonság egyben meglett volna.

Egyáltalán van ilyen edző a világon?
Nincs. Mi csak azt hisszük, hogy van. Szerintem a polihisztorok ideje lejárt. Sokat beszélünk az angol labdarúgásról szóló magazinműsorban is arról, hogy majdnem mindent az edzőknek tulajdonítunk, de ez nem igaz. Ők az arcai a sztorinak, de mögöttük egy óriási gépezet mozog, amely segíti a munkájukat.

Ha nem lenne meg a háttér, akkor Guardiola vagy Sarri csinálhatna bármit, nem tudna olyan eredményeket felmutatni, mint amit elért. Ez egyedül nem megy.

Ön szerint például Guardiola vagy Mourinho megnézi a brazil vagy az észak-koreai bajnokikat, tehetségek után kutatva?

Aligha.
Így gondolom én is. Ők a végső döntési folyamatban vesznek csak részt, mert a csapatukkal a bajnokikra koncentrálnak, lehetetlen, hogy ilyenre energiájuk legyen. Nem könnyű munka, de a legfontosabb a megfelelő kiválasztás. Játékos-megfigyelőként rengeteg mérkőzést kellett megnéznem. Volt, hogy napi 9 összecsapást.

A két géniusz: Maurizio Sarri és Pep Guardiola Forrás: AFP/Oli Scarff

Minden komoly klubnál sokan dolgoznak ezen a területen, mert mindenki a gyémántot keresi. Különben túlságosan nagy feneket kerítünk az edzőkérdésnek, pedig elég kiszolgáltatott helyzetben vannak a játékos-politikának. Egy izraeli csapattársam mondta egyszer,

Ezért mondta egyszer azt, hogy a Tottenhamet a Premier League-ben egy magyar edző is TOP6-ba vezetné?
Ha mögötte ott van ugyanaz a háttér, ugyanaz a gépezet, mint Mauricio Pochettino mögött és ugyanez a játékoskerete, akkor igen. Ebből az egy kiragadott mondatomból amúgy elég nagy vihar kerekedett.

Megbánta ezt a kijelentését? Elég szépen szétszedték emiatt.
Nem. El kellene mennem egy olyan tanfolyamra, ahol megtanítják nekem, hogyan kell úgy kommunikálni, hogy az emberek megértésék, meghallják azt, amit mondani akarok.

Mert jelenleg csak az a válasz, hogy a Sallói egy hülye, mit dumál itt már?

A mondandóm lényege a következő volt: Abban hiszek, hogy a játékoskiválasztás és a keret minősége határozza meg az elérhető eredményt. Ezt a tulajdonos által biztosított háttér és – normális esetben – a sportigazgató és a megfigyelő stáb rakja az edző keze alá.

Sallói István szerint a játékoskiválasztás és a keret minősége határozza meg az elérhető eredményt Fotó: Hirling Bálint - Origo

Pochettino biztos szenzációs edző, és nem őt akartam minősíteni a véleményemmel, csak azt akartam mondani, hogy az eredménye számomra nem volt kiemelkedő. Nem lett bajnok vagy kupagyőztes, „csak" hozta a keret erőssége alapján elvárható szintet. Amit Claudio Ranieri csinált a Leicesterrel, az már eredmény volt, mert az a keret nem volt bajnokesélyes. Pochettino kerete olyan erős, hogy azt egy magyar edző is bevinné az első hat közé.

Biztos rúgna, de mit mondana a magyar edző ezeknek a világsztároknak?
Nem ezen múlik. Amikor először kimentem Izraelbe, Ávrám Grant a próbajátékon azt mondta, hogy én nem kellek neki, mert egy másik típusú játékosban gondolkodik. Akiben ő hitt, az egy év múlva pincér lett, én meg befutottam a Beitar Jeruzsálemben. Grant edzésein ott voltam. Botrány volt. Ez az ember egy Terry-féle elcsúszás és kihagyott tizenegyes miatt nem BL-győztes edző.

Messze nem azok, a teljesítményük nagyban a játékosállománytól függ. Hamilton sem lenne világbajnok a leggyengébb autóval, akármilyen jó sofőr, de persze ezzel nem azt mondom, hogy az edzőknek nincs ráhatása az eredményekre. Csak nem akkora, mint amennyit az emberek beleképzelnek. A futball, szakmai vezetői szinten is csapatmunka.

Tehát, ha Szentes Lázár – akit én a legfelkészültebb edzők közé sorolok – kimenne a Manchester Cityhez, és mögötte ott lenne az az állomány, ami Guardiola mögött van, akkor Szentes Lázár megnyerné a Premier League-t?
Egy ligát megnyerni mindig különleges, de nagy valószínűséggel harcban lenne a bajnoki címért, mert a City kerete a legerősebb. Egyébként Lázár szerintem külföldön sikeresebb tudna lenni, mert az a stílus, amit ő képvisel, itthon teljesen idegen.

Szentes Lázár külföldön sikeresebb tudna lenni, mert az a stílus, amit ő képvisel, itthon teljesen idegen - mondja Sallói István Forrás: Vagvolgyi Balint, Nyugat.hu/Vagvolgyi Balint

Dolgoztam vele együtt Újpesten, második helyen végeztünk, pedig akkor nekünk volt a legjobb csapatunk. Mégis a Debrecen nyert. Érdekes, de akkor a szurkolók nem Szentest találták meg, hanem engem, az elmaradt bajnoki cím miatt. Sajnos az anyagi nehézségek megtörték a csapatot, pedig akkor Szentes mögé – amíg az anyagi dolgok rendben voltak – mindent odapakoltunk.

Kollégáimmal vitatkoztam azon, hogy Dárdai Pál lehetne-e a Manchester United edzője. Egyedül maradtam azzal a véleményemmel, hogy igen.
Miért ne lehetne? Dárdai minden tekintetben profi ember, ráadásul emberileg is kiváló jellem. Miért ne lehetne?

Mert egy perc alatt megennék a Manchester multimilliárdos sztárjai. Solskjaert azért nem tudják megenni, mert ő ott futballozott az Old Traffordon.
Ugyan már, ne vicceljünk. Dárdait senki nem enné meg. Külföldön ő már nem „a pécsi konok székely gyerek", hanem a Hertha ikonja.

Dárdai nagyon jól tudná ezeket a sztárokat kezelni. Láttam őt a válogatottnál, hogy nyúlt azokhoz a játékosokhoz, akik azt hitték magukról, hogy többek a többinél.

Dárdai Pál szövetségi kapitány (elöl) és Sallói István, a válogatott játékosmegfigyelője a 2015. június 5-i magyar-litván barátságos mérkőzésre készülő magyar labdarúgó-válogatott edzésén Forrás: MTI/Kovács Tamás

Ő az egyetlen olyan edző, akivel dolgoztam, és aki nem felejtette el, milyen futballistának lenni, hogy gondolkodnak a mai focisták, mit szeretnek és mit nem, amivel könnyen megnyeri őket magának. Lőw Zsolték helyzete is nehéz volt Párizsban a Bundesliga után, mert meg kellett találni az utat a sztárokhoz, mert azt látták, hogy semmi nincs a kezükben, amivel a dúsgazdag sztárokat fogni tudják.

Hónapokig szenvedtek, mert kezelhetetlennek hitték a párizsi csillagokat. Aztán rájöttek, hogyan lehet megfogni ezeket a játékosokat.

A szabadnapokkal, humanizmussal, azaz az emberközpontúság megtalálásával a profi futball kegyetlen világában.

Ha már Dárdainál tartunk, mekkora fájdalom önnek, hogy torzóként maradt az a munka, amelyet a válogatott stábtagként, menedzsereként elkezdett, de Bernd Storck érkezésével mindez félbeszakadt?
Dárdai Pál nagyon jó kis stábot hozott össze. Távozására nagyon vegyesen reagáltunk. Bernd Storck az Eb-re már új stábot vitt magával.

Ez mindannyiunknak fájt, volt, aki lélekben belehalt ebbe.

Én ridegebb típus vagyok, elmondtam Storcknak is, hogy egy edzőnek joga van saját stábot alakítani és emiatt ne érezze kellemetlenül magát, ha találkozunk.

Miért tette ezt meg a német edző?
Mert úgy kezelt bennünket, hogy mi Dárdai emberei vagyunk, és minden szálat el akart vágni, ami a múlthoz köti a csapatot. Egyetértek azzal, hogy a saját útját járta, miközben mi talán tényleg megmaradtunk a korábbi beidegződéseknél, amelyek Palival működtek. Márpedig egy vezetőedzőt támogatni kell. Ő pedig ezt nem érezte. Nem kell itt extra dolgokra gondolni. Nem volt itt fúrás, hiszen a cél mindenki számára ugyanaz volt. A stáb igyekezett minden támogatást megadni, de például amikor Belfastban voltunk az északírek elleni meccs előtt, Storck kitalálta, hogy odarendeli a hotelhez a buszt, menjünk el a kikötőbe, ott sétáljon a csapat. A játékosok jelezték nekünk, hogy szemben van a hotellel a királyi palota kertje, miért nem oda megyünk, közelebb van, minek buszozni.

Bernd Storck szövetségi kapitány nem akart a Dárdai-féle stábbal együtt dolgozni Forrás: MTI/Illyés Tibor

Ez nagyon jól működött Dárdainál, mert tudta, mi a fontos és mi nem, így a "húzd meg, ereszd meg" szabályt nagyon okosan alkalmazta. Storcknak viszont olyan emberek kellettek, akinek ha azt mondja, hogy a telki edzőtábor összes gépét vigyék ki az ausztriai edzőtáborba, akkor azt gondolkodás nélkül megteszik. Nekünk nem ez volt a sokkoló, hanem az, hogy Dárdait visszarendelték Berlinbe. Sokáig lógott ez a levegőben és nem hittem el, hogy visszamegy a Herthához. Neki, egy fiatal, pályakezdő edzőnek óriási rizikó volt átvennie a kiesés ellen küzdő berlinieket. Nyilván, megcsinálta, majd kihozta a Herthából a maximumot, ezért is óriási edző.

Ha akkor a Hertha kiesik, az nagy törés lett volna Dárdai karrierjében. Bár Pali olyan ember, aki a lehetetlennel is megpróbálkozik – ilyen volt a magyar válogatott átvétele.

Lassan egy órája beszélgetünk, de csak a válogatott történetének említésekor láttam érzelmeket az arcán.
Igen, ez odaver. A stáb a mai napig tartja egymással a kapcsolatot. Drukkolunk a másiknak, az egy nagyon jó társaság volt.

Sallói István szeretne még egyszer azzal a Dárdai-féle stábbal együtt dolgozni Fotó: Hirling Bálint - Origo

Ritka, hogy emberileg ennyire közel kerüljünk egymáshoz és a csapathoz. Én egyébként vezető típus vagyok, minden társaságban viszem a prímet, legyen az tánc, piálás, vagy vita. Dárdai egy olyan vezető volt nekem, aki rengeteg pluszt adott, akivel jó lett volna együtt maradni. Nekem nagy álmom, hogy összehozzam ezt a brigádot még egyszer. Bár Dárdaival ez már nem hiszem, hogy sikerülne.