A futballcsapat, amely miatt Messi nem lehetett világbajnok

491717433 Horizontal
(R-L) Argentina's forward and captain Lionel Messi and Germany's midfielder Toni Kroos vie for the ball during the second half of the 2014 FIFA World Cup final football match between Germany and Argentina at the Maracana Stadium in Rio de Janeiro on July 13, 2014. AFP PHOTO / ADRIAN DENNIS (Photo by ADRIAN DENNIS / AFP)
Vágólapra másolva!
Egy tömzsi zseni gólpassza, egy tönkrement cipő, egy sportszárba dugott „puska", és két csereember mennybemenetele. A labdarúgás történetének sorsdöntő mozzanatai. Mind egy klasszikus párharchoz kötődnek, a német-argentin vetélkedéshez. A két csapat szerdán este 20.45-kor Dortmundban újra összecsap – barátságos mérkőzésen.

Egy Magyarországon felnőtt embernek, ha kellőképpen öreg, akkor az argentin focival kapcsolatban az első élménye biztos, hogy egy Ayala nevű fickóhoz kötődik. Nevezett korántsem volt világsztár, leginkább azzal tűnt ki az 1974-es világbajnokságon társai (és a mezőny többi tagja) közül, hogy a mezszámát is jócskán eltakaró hajkölteményt húzott maga mögött. Miközben Európa szabad felében az éppen uralkodó hajviselet a Bundesliga-frizura volt. Ráadásul a jó Ayala mondott egy mondatot, mely ugyan nem emelkedett linekeri magasságokba, de aki hallotta-olvasta megjegyezte: Argentína világbajnok lesz, és ő megígéri, hogy a győzelmi ünneplés során megválik feje ékétől.

A labdarúgást ismerők pontosan tudják: Ayalának hazautazáskor a reptéren nem kellett magyaráznia a német határőröknek, hogy ki az a hosszúhajú fickó az útlevélképen, mert a fizimiska és az átütő siker elmaradt.

Azt a vb-t Németország nyerte, ám Argentína négy évvel később hazai pályán (örökre vitatható körülmények között) a csúcsra ért.

Már Ayala nélkül. De ez csak egy virtuális párharc volt Németország és Argentína között. A valós, komoly összecsapásokra később került sor.

Rubén Ayala volt az 1974-es argentin válogatott sztárja Forrás: Origo

Pedig a két focinagyhatalom már korábban is találkozott tétre menő mérkőzésen. Először az 1958-as világbajnokságon. A címvédőként szereplő németek a csoportkörben magabiztosan nyertek 3-1-re, és ők továbbmentek, az argentinok kiestek. A '66-os vb-n megint a csoportban csaptak össze, ekkor gólnélküli meccset játszottak, ezzel mindketten továbbjutottak. És mindkettőjüket Anglia keserítette el a folytatásban, Argentínát a negyeddöntőben, az NSZK-t a döntőben. Argentína először, 1973-ban egy barátságos találkozón győzte le Beckenbaueréket, ugyanis a világ szűkülésének és a távolságok minimálisra zsugorodásának köszönhetően a '70-es évektől kezdődően már barátságos mérkőzések is voltak a két egymástól (földrajzilag) távol lévő ország válogatottjai között.

Mert a '70-es évek óta ez a két ország tudásban nagyon közel van egymáshoz.

Nem véletlen, hogy két egymást követő világbajnokságon is a döntőben találkozott a német és az argentin csapat. A történelemben e párharcon kívül csak a Brazília-Olaszország jött össze egynél többször vb-döntőben. És német-argentin finálé nem is kettő volt, hanem három.

Az első 1986-ban, amikor a világ egy tömzsi argentin zseni lábai előtt hevert. Aki nem csak lábbal, hanem kézzel is verte a világot. A Maradona fémjelezte, irányította, vezette Argentína néhány hét alatt elvarázsolt mindenkit.

Akkoriban a Föld nagy részén (ide értendő Magyarország is) két világesemény között gyakorlatilag nem lehetett látni a labdarúgás külföldi sztárjait, véleményt csak a világbajnokságokon, Európa-bajnokságokon nyújtott produkció alapján lehetett mondani a kor legnagyobbjairól. Így lett 1986 nyarán Anglián kívül mindenki Maradona-rajongó. A futball őshazájában az életben nem tudták megbocsátani neki azt a kézzel szerzett gólt, bár a szóló után szerzett másikat talán már ott is a sportág legnagyobb pillanatai közé sorolják.

Az a bizonyos kézzel szerzett gól Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Sven Simon

A belgák meg talán még büszkék is rá, hogy az isteni Diego olyan gólokat szerzett ellenük, amilyeneket. A németek a döntőben viszont nem asszisztálni akartak a Maradona-show újabb epizódjához, hanem aranyérmet nyerni. Annak ellenére, hogy a zajos argentin meneteléssel szemben ők csendben-rendben, fegyelmezetten, kevés maradandót nyújtva jutottak oda. Beckenbauer csapatvezető az akkori világ egyik legjobb focistájára, Matthäusra bízta az akkori világ legjobb focistájának, Maradonának az őrzését. Olyan volt ez mintha a Csendes-óceán az Atlanti-óceánnal csapott volna össze, vagy két egyforma súlyú, betontömböket (sőt, inkább aranyrudakat) szállító gyorsvonat mérte volna össze erejét.

Matthäus 5 másodpercet leszámítva eltüntette a pályáról Maradonát, abban az öt másodpercben viszont az argentin zseni olyan passzot adott, mellyel megszerezte hazájának a második vb-aranyat.

Így négy évvel később két kétszeres világbajnok találkozott a döntőben, ahová egészen más előjelekkel érkezett a két válogatott, mint mexikói csatájuk alkalmával. Argentína vereséggel nyitott a csoportban, végig szenvedett, kétszer is csak tizenegyesekkel jutott tovább az egyenes kieséses szakaszban. Maradonának már alig volt minőségi társa, aki volt, az is elfogyott a döntőre. A német válogatott viszont olyan szimpatikus volt, mint amilyen talán soha előtte. Látványosan játszott, gólratörően, a kispadján is klasszisok ültek. Ilyen előjelek után fogott kezet a római aranycsata előtt Maradona és Matthäus.

Az 1990-es világbajnokság döntőjében Maradonáék 1-0-s vereséget szenvedtek Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Frank Kleefeldt

Ahogy négy évvel korábban alig tudták elképzelni, hogy ne Argentína nyerjen, most Németország sikerében volt biztos a világ nagy része. A két világklasszis a pénzfeldobás után a meccsen lényegesen kevesebbszer találkozott, mint Mexikóban.

Lothar-kapitány jócskán kinőtte korábbi szerepkörét, ekkor már mindenki tudta, hogy ő több, mint testőr. Irányított, szervezett, összefogott és végül hős lett. De nem akkora, mint amekkora lehetett volna. A hajrában ugyanis 0-0-nál nem vállalta el a mindent eldöntő 11-est, pedig ő volt kijelölve. Utólag kiderült, hogy letört egy stopli a cipőjéről és félt, hogy ez zavarni fogja a rúgásnál.

Nehéz eldönteni, hogy félelem vagy dicséretes önmérséklet miatt mondott le a történelmi lehetőségről, hogy egy vb-döntő egyetlen gólját ő szerezze. Brehme belőtte helyette a büntetőt, így az ő neve került arra a bizonyos aranylapra, ahol nem sok név van. A második közös vb-döntőjük, amely során nem csak német 11-es volt, hanem két argentin kiállítás is, úgy megviselte őket, hogy az évezred további részében csak egy barátságos meccsen voltak hajlandóak találkozni.

Az új évezredben is többnyire akkor játszottak egymással, ha muszáj volt. A 21. század eddig eltelt 19 évében már négyszer is muszáj volt. 2005-ben egy már elfelejtett Konfederációs Kupa-találkozón randevúztak, majd jött a németországi vb-negyeddöntő. Annak a találkozónak egyértelműen a Messi vezette Argentína volt az esélyese. Tele volt a csapat remek labdarúgókkal. A németek akkori kapitánya, Jürgen Klinsmann viszont nem (mindig) számított Oliver Kahnra.

Azt nem lehet mondani, hogy a Kahn-király helyett szereplő Lehmann lett a vb hőse, de az Argentína elleni meccsnek mindenképp.

Lehmann a 2010-es vb-negyeddöntőben két tizenegyest is megfogott Forrás: Origo

A kapus németes precizitással felhívta a meccs előtti napon egykori gelsenkircheni edzőjét, a holland Huub Stevenst, akinek egyebek mellett van egy furcsa hobbija. Több ezer focista 11-es rúgó szokásáról vezet statisztikát. Lehmann elkérte az argentin keret valamennyi játékosáról ezt az információt.

Felírta egy kis cetlire, és amikor a csata az orosz rulett részhez érkezett bedugta a sípcsontvédője mellé. Mikor látta ki indul a kapu felé, titokban előhúzta a „puskáját", elolvasta a Stevens-statisztika rá vonatkozó részét, majd annak rendje és módja szerint megfogott két tizenegyest.

Így nem lett Messi (Maradonához hasonlóan ) első nekifutásra világbajnok.

Vajon 2022-ben még lesz esélye Lionel Messinek vb-címet nyerni? Forrás: NurPhoto/Jose Breton/NurPhoto/Jose Breton

Ám Maradonával ellentétben második nekifutásra sem. És ezt ismét a németek akadályozták meg. Akiknek a nevek alapján nem volt jobb csapatuk 2010-ben, mint 2006-ban, de volt egy olyan kapitányuk aki (Klinsmann-nal ellentétben) értette a szakmáját. Joachim Löw emberei nagyszerű csapatjátékkal Anglia után Argentínát is ízekre szedték. Míg 2006-ban esélytelenül, 2010-ben talán 50-50%-os esélyszámok után diadalmaskodtak a németek az argentinokkal szemben, addig 2014-ben, amikor a világbajnokságon újra találkoztak, minden a németek mellett szólt. Ugyanis nagyon nagyot szólt, ahogy a csapat bejutott az aranycsatába. Feltörölte a szülőföldet a brazil válogatottal, mert az elődöntőben 7-1-re verte a házigazdát. Ahogy az 1990-es döntőben, úgy a 2014-esben is alig lehetett elképzelni az argentin győzelmet. Mégis nehezen született meg Löwék sikere, és kellett hozzá a kapitány zsenialitása és pszichológiai érzéke is.

- tüzelte Götzét, amikor pályára küldte. Mario-cserecsatár varázsolt, a másik cserejátékos, Schürrle passza után a hosszabbításban ugyanabba a rubrikába íratta a nevét, ahová 1990-ben Andy Brehme.

A németek miatt nem lett (eddig) világbajnok Lionel Messi Forrás: AFP/Adrian Dennis

Németország és Argentína hétszer találkozott világbajnoki mérkőzésen, ezek közül ötször a németek örülhettek. Mégis az örökmérlegbe 10 argentin győzelem és 4 döntetlen mellett csak 8 német győzelmet regisztráltak. Mert világeseményen kívül sokkal jobb a dél-amerikai gárda. Szerdán is egy ilyen tét nélküli (az ő relációjukban tényleg nem használható a barátságos kifejezés) meccsre kerül sor, ezúttal Dortmundban. Az eredmény megjósolhatatlan, és nem is fontos a mai világban. Ám ha sok kiváló focista jön össze egy téttel nem rendelkező meccsen, az akár jó is lehet.