Társoldalunk:

Brazília: Ahol óriási tisztelet övezi a magyar futballt

2019.10.25. 06:00

Szombaton az ötszörös U17-es vb-aranyérmes Nigéria ellen kezdi meg szereplését a magyar korosztályos labdarúgó-válogatott a brazíliai Goianiában. Preisinger Sándor csapata már hat napja Gojas állam fővárosában tartozkodik, ahová csütörtökön kora délelőtt az Origo tudósítója is megérkezett. A brazil rendezők mosollyal próbálják áthidalni a nehézségeket, a magyar futballt pedig itt még mindig hatalmas tisztelet övezi.

Kiküldött munkatársunk helyszíni jelentése Goianiából, Brazíliából.

Nem, nem akartam hinni a szememnek, amikor megláttam ezt.

Méltó befejezése egy hosszú utazásnak: ezzel a géppel repültem Sao Paulóból GoianiábaForrás: Lantos Gábor

Most tényleg ezzel fogunk elrepülni Sao Paulóból Goianiába? Nem tévedés? Nem nem, ráadásul a sárga-fehér propelleres szörnyeteg még egy közbeeső helyen is leszállt, hogy felvegyen újabb utasokat. A pilóta ekkor kikapcsolta a légkondit, mi meg álltunk és főttünk a betonon, hogy néhány jóember Ribeirao Pretóban a gépre szálljon. Ekkor tényleg úgy voltam vele, hogyha egyszer végre megérkezem Goianiába, történjen bármi, annak örülni fogok.

Történt is. Nem egészen úgy, ahogy elképzeltem. De azért megpróbáltam. Örülni.

Mert landolni egy olyan városban, amely éppen október 24-én, azaz az érkezésem napján a megalapítását ünnepli - mindezt egy munkaszüneti nappal megspékelve - nem túl szerencsés egybeesés. Goiânia is tervezett város, amit 1933. október 24-én Pedro Ludovico, Goiás állam akkori kormányzója alapított. A zsemle és bankkeresés közepette egyetlen ember jött velem szembe az utcán, amúgy minden teljesen kihalt volt az egymilliós városban. Az ünnepnapi kódorgó sem tudott megszóllani angolul, de ezt a helyzetet addigra már könnyen kezeltem, mert Sao Paulóban, a repülőtéren, aztán Goianiában a következő repülőtéren, aztán a Plaza Augustus Inn hotelben sem tudott senki felelni a feltett kérdésekre. Még szerencse, hogy az okostelefonok portugálra is fordítanak, így aztán minden gond hamar tovaszállt. Nyitva ugyan egyetlen bank sem volt, de friss zsömlét árultak egy közeli szupermarketben, ahol a teljes személyzet összeszaladt, hogy a bankkártyámról lehúzzanak 49 reált. Mikor sikerült a művelet, ők jobban örültek, mint én.

Gojas állam fővárosa, Goiania nem azok közé a brazil települések közé tartozik, amelyet a turstáknak mindenképpen ajánlgatnak. Először is: itt se közel, se távol nincs tenger, ez alapvetően determinálja az ideérkező idegenforgalmat. Másodszor a két óra autózásra fekvő főváros, Brazíliaváros elviszi azt a kevés embert, aki erre téved. Harmadszor: Goianiában gyakorlatilag nem sok minden van. Mondjuk, a Gojas futballcsapata a helyieknek a minden - október 31-én brazil bajnokin a Flamengót fogadják. A vendégcsapatról tudni kell, hogy a világon nekik van a legnagyobb szurkolótáboruk. Ezt büszkén hirdetik is. Azt azonban nem tudtam megfejteni, hogy a helyi szervezőbizottság milyen megfontolásból hozta ide az U17-es világbajnokságot. Ha az volt a cél, hogy a fiatal focistáknak ne vegye el a figyelmét a hullámzó Atlanti-óceán, akkor Goiania tökéletes választás. Az ingerszegény környezetben tényleg csak a futballra lehet koncentrálni.

Szoba kilátással - ez is GoinaiaForrás: Lantos Gábor

A magyar csapat csütörtökön is tartott edzést, aztán délután a tornateremben nyüstölte a játékosokat a szakmai stáb. A pénteki hivatalos edzés magyar idő szerint 15.00-kor kezdődik - az ötórás időeltolódás miatt itt akkor még csak délelőtt 10 óra lesz. Az ember azt hinné, hogy ezt a tréninget már a szombati meccs helyszínén végzi majd a csapat, de ez tévedés. Az egyik hivatalos edzőpályán megy majd a mozgás, a stadionba a meccs előtt nem lehet belépni. Így aztán a csütörtök délutáni feladatom is adva volt: meg kellett szerezzem az akkreditációt, mert ennek hiányában a pénteki edzésre sem mehetek be. 

Mivel 10 perc járásra lakom a stadiontól, gyalog vágtam neki az útnak. Mire kiértem, kiderült, hogy a médiaközpont bezárt, mert az ott dolgozók is elmentek a parkba városalapítást ünnepelni. Van egy másik stadion is a városban, ahol lesznek majd meccsek, de az kocsival is 20 perc, gyalog meg - hagyjuk is. Ekkor elegyedtem beszélgetésbe a helyi médiafőnökkel - ő csodálatos módon idézte fel a brazilok számára oly keserű meccseket, az 1954-es és az 1966-os vb-összecsapásokat, amelyeket Magyarország nyert meg. Ja, a médiagóré 29 éves, szóval nem élt akkor, de ezek a mérkőzések apáról-fiúra szállhatnak Brazíliában.

Az Estadio Olimpico bejárata. Itt játszik szombaton este a magyar csapat Nigéria ellenForrás: Lantos Gábor

Nekem nem volt más dolgom, mint bólogatni, meg mosolyogni, meg hozzátenni az 1986-os budapesti barátságost, miközben egy másik barátságosról, a 2004-es meccsről (1-4) mélyen hallgattam. A brazil srác annyira beleovallta magát a mesébe, hogy azonnal rendelt nekem egy hivatalos, FIFA-autót, amivel egy másik kedves úr elvitt abba a stadionba, ahol aztán kisebb nehézségeket követve, de megkaptam a kártyát. Hurrá, befogadott a FIFA-család.

Különben a kocsiból azt láttam, hogy Goianiának van egy nagyon szép része, de ahol a mi stadionunk fekszik, azt inkább egy lepukkant külvárosként tudnám jellemezni. A gépkocsivezetővel egy mukkot sem tudtam beszélni, mert ő is csak portugálul lökte a szót, úgyhogy a végén maradt az Obrigado, azaz a köszönöm szépen szó, amellyel sok-sok kaput meg lehet nyitni még a következő napokban.

Ott lesz a meccs szombaton este Nigéria ellenForrás: Lantos Gábor

A pénteki hivatalos edzés után magyar idő szerint 19.30-kor jön a kötelező médianap, amikor az összes résztvevő csapat az újságírók elé járul. Ezt sem fogom kihagyni, erről is beszámolok majd, mint ahogyan a szombaton kezdődő U17-es világbajnokságról is naponta szolgálunk helyszíni jelentéssel.