Legkorábban novembertől jöhet a VAR az NB I-ben

A Vági Márton főtitkár vezetésével a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) székházában tartott háttérbeszélgetésen ismertették a videobíró-rendszer kidolgozásának lépéseit, várható bevezetési dátumát és azt, hogy ez hogyan befolyásolja majd az NB I-es mérkőzések közvetítését.

Mi az a VAR és mire lehet használni?

A labdarúgó-mérkőzéseken a modern számítástechnika és a kamerák segítségével a játékvezetők munkáját olyan rendszerek segíthetik, amelyek növelni tudják a helyes bírói ítéletek számát, és mellette párhuzamosan csökkenthetik a mérkőzést befolyásoló hibák előfordulását.

A Video Assistant Referee (VAR) magyar megfelelőjeként a videobíró kifejezést használjuk. A VAR az egyike annak a három eszköznek, amely segítheti a bírók munkáját a találkozókon.

A másik kettő a Virtual Offside Line (VOL), azaz a virtuális les technológia, és a Goal Line Technology (GLT), amelyet gólvonal technológiaként ismerünk.

Fontos kiemelni, hogy a rendszernek nem célja az összes esemény vizsgálata, kimondottan azokra fókuszál, melyek a mérkőzések eredményét befolyásolhatják.

Eszerint a videobíró négy esetben nyújthat a játékvezetőnek segítséget a meccsen:

• Annak eldöntésében, hogy egy gólt nem előzött-e meg közvetlenül valamilyen szabálytalanság, pl. lesen állás;
• A büntető területen belül bármilyen szabálytalanság megítélése
• Jár-e a piros lap a labdarúgónak vagy nem (második sárga lap nem vizsgálható)
• Illetve téves személyazonosítás esetén, azaz abban az esetben, ha a bíró véletlenül rossz embernek adott sárga vagy piros lapot.

A videobíró szobában ülő szakértő ezért maga is játékvezető, aki a kamerák képei és a visszalassítások megtekintése után konzultál a pályán lévő kollégájával, hogy segítse őt a helyes döntés meghozatalában.

A VAR-rendszer egyik fontos eszköze, a pálya melletti monitor. Forrás: AFP/FP or licensors/Gabriel Bouys

A VOL annyi plusz tud adni a VAR-hoz, hogy adott leshelyzetben a kamerák előtt ülő bírónak nem csak a saját szemével kell kibogarászni a leshelyzet fennállását egy adott tizedmásodpercben, a passz pillanatában, hanem a technika segíti a döntést automatikus grafikus vonalazással a képernyőn.

A GLT esetében két technológiai megoldás is használható. Egy külön kamera figyelheti a gólvonalat és annak képe alapján lehet eldönteni, hogy a labda bent volt-e vagy sem. Másik lehetőségként magába a labdába lehet mikrocsipet tenni, amely jelez, ha gól született.

Az NB I-ben a VAR és a VOL technológiája lesz bevezetve, a GLT-t külön most nem veszik igénybe, mert igen költséges.

Mennyire hatékony a VAR?

A technológia hatékonyságát Belgiumban vizsgálták oly módon, hogy 800 mérkőzés adatait vetették össze a VAR használata nélkül, illetve a technológiát is igénybe véve.

Az eredmények önmagukért beszéltek. Gólszerzések esetében VAR nélkül 92,1% pontosságot értek el a játékvezetők, ami kifejezetten jónak mondható, de a technika használatával ez az arány, 99,2%-ra növekedett.

A tizenegyesek esetében a bírók 90%-ban jól fújtak, de videobíróval 98,3% volt a pontosságuk.

Piros lapok tekintetében 96%-ban jó ítélet született, a VAR segítségével pedig 99,1% lett ez az arány. A téves személyazonosítás esetében a pontosság 71,4% volt VAR nélkül, vele pedig 100% lett.

Az MLSZ és a VAR

A VAR használatával kapcsolatban már jelentős nemzetközi tapasztalat halmozódott fel annak 2016-2017-es megjelenése óta a labdarúgásban. A Serie A, a Bundesliga és a La Liga már a 2017/2018-as idénytől használja, a Premier League a mostani, 2019/2020-as szezontól, míg a Bajnokok Ligájában a 2018/2019-es kiírás egyenes kieséses szakaszában debütált. Világeseményen először a 2018-as oroszországi labdarúgó-vb-n mutatkozott be a videobíró.

Az MLSZ még 2018-ban készített egy műszaki tanulmányt a videobíróval kapcsolatban, hogy megismerjék annak működési és egyéb hátterét. Technikailag két típusú VAR-rendszert különített el a szövetség.

A centralizált technológia lényege, hogy akárcsak két éve az orosz világbajnokságon, egy központi helyre fut be az összes mérkőzés képe, és ott döntenek a kérdéses helyzetekről az ott dolgozó játékvezetők. Ehhez a megoldáshoz elengedhetetlen a megfelelő infrastrukturális háttér, a majd az egész országra kiterjedő száloptikás hálózat, így ez a centralizált mód elvetésre került.

A másik út a decentralizált VAR-rendszer, amelyet kétféleképpen is meg lehet valósítani. Az egyik mód, hogy minden egyes stadionba (NB I-ben az 12 helyszín) kialakítanak egy VAR-szobát, mint az olasz bajnokságban. A másik módszer, hogy mobileszközökről működtetik a történetet, a stadion mellől egy megfelelően felszerelt kisbuszból.

Tekintettel arra, hogy ár-érták arányban ez utóbbi bizonyult a leghatékonyabbnak, így ezen az úton indult tovább a szövetség.

A VAR-szoba, amelyben az ott ülő játékvezetők segítik a pályán dolgozó kollégájuk munkáját. Forrás: AGIF/Fernando Moreno/AGIF/Fernando Moreno

Az MLSZ a klubokkal egyeztetve és végig együttműködve döntött a VAR bevezetéséről és annak mikéntjéről. A VAR-t az NB I-es klubok kifejezetten kérték.

A VAR működtetését az élvonalbeli csapatok finanszírozzák majd, ez nagyjából egy teljes szezonra összesen plusz 20 millió forintos extra kiadást jelent majd a kluboknak.

A videobíró bevezetésével együtt a mérkőzéseket közvetítő

M4 Sport vállalta, hogy az eddigi esetenként öt kameráról átállnak tizenkettőre a közvetítésekben,

ami szemmel látható minőségi javulást hoz majd, de az előbbiekhez hasonlóan komoly előkészítést igényel. Eddig csak a nagyobb mérkőzéseken voltak kint a stábok ennyi felszereléssel, mostantól az összesen legalább ennyivel készülnek a TV-nél.

Mikortól használják élesben a VAR-t az NB I-ben?

A VAR bevezetéséhez három dolog kell, hogy teljesüljön:
• Technológiai háttér
• Játékvezetők, kezelőszemélyzet oktatása
• Az egész rendszer nemzetközi szintű akkreditálása

Ha a fentiek mind megvannak, akkor mehet a VAR élesben.

Az MLSZ tájékoztatása szerint április elejére meglesz a szükséges gépkocsipark, és majd a szerződés aláírásától számított 8-10 héten belül a lassító berendezések is megérkeznek Kanadából. Ezt követően körülbelül július közepére a szükséges számú kisbusz felszerelése is készen lesz, ami elengedhetetlen a mobil rendszer működtetéséhez.

Az NB I 2020/2021-es bajnoki szezonjában lehet, hogy már ilyen képek is előfordulnak a közvetítések alatt. Forrás: AFP/Oli Scarff

Ezzel párhuzamosan folyik majd a játékvezetői oktatás. A folyamat e szakasza nemzetközi sztenderdek szerinti 9 lépcsős rendszerben lesz. Az elméleti képzés után jöhet a szimulátoros oktatás (kettő szimulátor áll majd ehhez rendelkezésre). Ezt követően lehet a kisbuszokba átülni és offline (azaz még nem kommunikálnak a bent ülők a pályán lévő bírótársukkal) meccseken gyakorolni.

Erre legkorábban a fenti technikai szerelés miatt legkorábban július közepén kerülhet sor.

Az offline gyakorlás után különböző utánpótlás és egyéb tornákon jöhet az online tesztelés is, azaz már mérkőzés közben szólni lehet a játékvezetőnek egy-egy szituációban és alkalmazni a videobírót.

Mindezek után az utolsó lépés a korábban is említett akkreditáció.

Elméletileg ez az egész képzés és vizsga nagyjából 5-6 hónapig tart, amíg egy játékvezető a 0-ról indulva éles meccsen is bevethető lesz.

Májusban kezdődik az elméleti oktatás és november magasságában a tervek szerint már minden meglesz ahhoz, hogy elindulhasson rendesen is a VAR az NB I-ben. Az IFAB és a FIFA szakvéleménye alapján ez igen feszített, de talán megvalósítható ütemezés, amennyiben nem jön közbe semmilyen lassító körülmény.

Az új rendszerben az MLSZ megszünteti majd az alapvonali két bíró feladatkörét és szerepét, ugyanakkor a kocsiban is két játékvezető ül majd, így a bírói összlétszám nem változik. Egy-egy felszerelt kisbuszban egy videobíró, egy asszisztens videóbíró és egy operátor ül.

A mérkőzés játékvezetőjével egyedül a videóbírónak van jogosultsága kommunikálni.