Társoldalunk:

103 ezer néző előtt fejelt gólt Mészöly Kálmán Lev Jasin búcsúmeccsén

2020.05.27. 06:00

1971. május 27-én az összes labdarúgást szerető ember Moszkvára figyelt. Eljött az a nap, amelyet senki sem szeretett volna átélni: utoljára húzott kapusmezt a szovjet válogatott legendája, az olimpiai – és Európa-bajnok Lev Jasin, akit 100 ezer néző előtt búcsúztattak a Dinamo Moszkva stadionjában, ahol a Világválogatott ellen játszott a Dinamo. A moszkvaiak és a Világválogatott első gólját is egy magyar ember szerezte. Aztán kiderült: ez a búcsúmeccs mégsem az utolsó fellépés volt Jasin életében.

Nem véletlen, hogy a nagy eseményre Magyarországról is megindultak az újságírók. De nem csak ők. A világ labdarúgásának akkori legnagyobb csillagai is a szovjet fővárosba repültek. Ott volt a Manchester United legnagyobb sztárja, a világbajnok Bobby Charlton, a németek gólvágója, Gerd Müller, de akivel illett volna kezdenem, a Vasas kiválósága, Mészöly Kálmán. A szervezők a Dinamo-válogatott – Világválogatott mérkőzéssel búcsúztatták a legendát.

Lev Jasin soha nem játszott máshol, mint a Dinamo Moszkva csapatában. Persze, más idők voltak ezek, fel sem merülhetett, hogy a kiváló sportoló esetleg valamelyik nyugati profi bajnokságban védjen. Jasin ennek ellenére sem tűnt boldogtalan embernek, mert nyert egy olimpiát (1956, Melbourne), egy Európa-bajnokságot (1960), vb-bronzérmet (1966), máig egyetlen kapusként megkapta az Aranylabdát (1963). Azt már sokkal kevesebben tudják róla, hogy 1953-ban a Dinamo Moszkva jégkorongcsapatával is bajnok lett, úgy, hogy ő állt a ketrec előtt.

Lev Jasin a szovjet válogatott kapujában 1967-benForrás: Sputnik via AFP/Alexander Makarov

Halála után sem feledkeztek meg róla: a FIFA 2000-ben az évszázad kapusának választotta. Pedig ezen a poszton ebben az évszázadban nem akárkik védtek, elég, ha csak az olasz Dino Zoff nevét említem. A FIFA a Lev Jasin-díjat a világbajnokságokon a legjobb kapusnak adja át. Jasin 78 alkalommal játszott a szovjet válogatottban. Kétszer bekerült a Világválogatottba, háromszor az Európa-válogatottba is. A Dinamo Moszkva kapuját 326 alkalommal védte. 1963-ban 27 bajnoki meccsen összesen 6 gólt kapott.

Az 1971-es búcsúmeccs előtt Lev Jasinnnak Moszkvában rejtekhelyre kellett vonulnia. „Elnézést kérek, nem maradhatok otthon, állandóan szól a telefon" – szabadkozott a Népsport munkatársának, aki mégis megtalálta az Orosz Párducot.

Mindenki jegyet kér, de sajnos, nem tudok mindenkinek adni. Lehet, hogy a barátaim közül néhányan meg is sértődnek majd. Az utóbbi időben rendszeresen edztettem, készülök az utolsó fellépésemre.

Lev Jasin 103 ezer néző előtt búcsúzott MoszkvábanForrás: Sputnik via AFP/RIA Novosti/Dmitryi Donskoy

Egy kicsit szomorú vagyok, de nem szakadok el a sporttól. Szeretett klubom, a Dinamo Moszkva intézője leszek. Megjegyzem, hogy hosszú játékos-pályafutásom alatt ez az egyetlen klub, amelynek a színeiben szerepeltem. Sok barátom van Magyarországon, mindig szívesen játszottam a magyarok ellen, mert a játékuk szellemes, érdekes volt, tele váratlan húzásokkal. Sajnálom, hogy az utóbbi időben visszaesés következett be önöknél. Örülök, hogy a nemzetközi csapatban Mészöly Kálmán is ott lesz." Tegyük hozzá gyorsan: nem ő volt az egyetlen magyar fellépő ezen az összecsapáson, mert a Dinamo-válogatottban helyet kapott az ukrajnai Szabó József is.

Jasinnak arra is volt energiája, hogy az összes Moszkvába érkező világsztárt személyesen fogadja a repülőtéren. Az eseményre Sir Stanley Rous, a FIFA akkori elnöke is a szovjet fővárosba repült. Mészöly Kálmánnal amúgy 1964-ben az Európa-válogatottban is együtt szerepelt, amikor a szkopjei földrengés áldozatainak megsegítésére rendezett jótékonysági mérkőzésen az Európa-válogatottban léptek fel Belgrádban. Mészöly a magyar labdarúgók ajándékát, egy herendi porcelánkészletet, valamint egy ólomkristály vázát vitt ajándékba a 41 éves kapusnak.

A Világválogatott edzője 1971-ben Moszkvában a jugoszláv Rajko Mitics volt. Ő 1970-ig hazája válogatottjának szövetségi kapitánya volt. A nagy meccsre 300 újságírót akkreditáltak. Az Intervízió (a szocialista országokat tömörítő szervezet) és az Eurovízió is átvette a szovjet tévé közvetítését. Bár a nemzetközi szaksajtó a Világválogatott néven aposztrofálta a Moszkvában fellépő együttest, a szovjetek konzekvensen Barátság-válogatottnak nevezték a nemzetközi sztárok együttesét. Mégpedig azért, mert a brazilok (pontosabban Pelé) nem jött el Moszkvába. Jasin ezt sajnálattal vette tudomásul, de a szovjetek inkább sértődöttek voltak.

103 ezer néző zsúfolódott be a Dinamo Moszkva stadionjába. Látták, ahogy Szergej Pavlov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Testnevelési és Sportbizottság elnöke átadta a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét Jasinnak. A FIFA elnöke, Sir Stanley Rous rövid beszédben méltatta a kapust. A játékvezető személye is megérdemel pár sort.

A zöldben lévő Lev Jasin mögött Mészöly Kálmán érkezik a Dinamo stadionjábaForrás: Sputnik via AFP/RIA Novosti/Alexander Donskoj

Az a Tofik Bahramov bíráskodott, aki az 1966-os világbajnokság döntőjében, az Anglia-NSZK találkozón a svájci Gottfried Dienst vezetőbíró kérdésére igennel válaszolt, miután a bíró nem tudta eldönteni, hogy Geoff Hurst lövése a gólvonal mögött vágódott-e le. Ebből aztán született egy legenda, amely szerint Bahramov később, a halálos ágyán vallotta be, hogy semmit sem látott az esetből, csak az járt a fejében, hogy egy „igennel" megbosszulhatja a németeken a második világháború borzalmait. Amikor megkérdezték tőle, miért mondott igent, csak annyit válaszolt: „Sztálingrádért." Mondom, ezt inkább legendaként kell felfogni, semmint a valóságban megesett történetként.

Dinamo-válogatott – Világválogatott 2-2 (2-0)
Moszkva, Dinamo stadion, 103 ezer néző. Vezette: Tofik Bahramov (szovjet)

Dinamo-válogatott: Jasin – Stapov, Hurcilava, Zikov – Szosznyihin, Grebner – Csiszlenko, Szabó, Malofejev, Jevrjuzsuhin, Hmelnyickij.
Világválogatott: Mazurkiewicz (uruguayi) – Djorkaeff (francia), Mészöly, Schulz (nyugatnémet), Fachetti (olasz) – Pena (mexikói), Bonev (bolgár) – Dumitrache (román), Müller (nyugatnémet), B. Charlton (angol), Dzsajics (jugoszláv)
Gól: Hmelnyicki (7.), Szabó (10.), illetve Mészöly (53.), Zsekov (80.)

Mészöly Kálmán ezt a gólt már nem Jasinnak fejelte, mert a szovjet kapus az 50. percben jött le a pályáról. Ezzel ért véget Jasin páratlan pályafutása. A 2-2-es végeredménnyel mindenki elégedett lehetett. Mire a meccs befejeződött, Jasin civilbe öltözött. A lefújást követően a játékostársak a vállukra kapták a kapust, és úgy futottak vele körbe a stadionban.

„Azt terveztem, hogy elkérem Jasin kesztyűjét, és hazahozom Tamás Gyulának" – mondta a Népszabadság kérdésére a Világválogatottban gólt fejelő Mészöly Kálmán.

De Jasin azt mondta, erről szó sem lehet, mert a teljes felszerelése a családi vitrinbe kerül.

Lev Jasin (balra) és Mészöly Kálmán 1971-ben a szovjet kapus búcsúmeccsén MoszkvábanForrás: Sputnik via AFP/Lev Oustinov

Szó sem volt arról, hogy Jasinnak nem lehetett volna gólt rúgni, nem kértek ilyet tőlünk. Gerd Müller nagyon igyekezett, hogy bevegye a legenda kapuját, de nem sikerült neki."

Lev Jasin abban az esztendőben búcsúzott el a sportpályafutásától, amikor éppen 100 éve volt annak, hogy a labdarúgó-mérkőzéseken – egy új szabály értelmében – engedélyezték, hogy minden csapat 11 játékosa közül egy kézzel érintheti a labdát és beállhat a kapuba.

Mégsem ez a moszkvai találkozó volt Lev Jasin utolsó fellépése. Az Olasz Labdarúgó Szövetség 1971.augusztus 31-én, Milánóban Olaszország-Világválogatott mérkőzést rendezett.

Ez már tényleg az utolsó fellépés: Jasin a Világválogatott mezében 1971. augusztus 31-én MilánóbanForrás: Sputnik via AFP/Sputnik

A Világválogatott kapuját pedig ezen az összecsapáson Lev Jasin őrizte. Nem túl jól, mert az olasz csapat 4-2-re győzött.

A cikket az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével írtuk meg.