Társoldalunk:

Ibrahimoviccsal és Kakával épülne az új AC Milan, de nem Milánóban

2020.07.06. 13:58

A korábbi többszörös olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi nem tud elszakadni a focitól. Miután 2017-ben 31 év után távozott az AC Milan éléről, máris új projektbe kezdett: a lombard tartományi székhely tőszomszédságában lévő Monzában csinálná meg újra, amit az 1980-as évek végén véghezvitt a piros-feketékkel. Pénz van, szakértelem van, és hűséges segítője is mellette áll.

A koronavírus-járvány miatt félbeszakadt olasz fociszezon úgy ér véget, ahogy a legtöbb európai bajnokság: a két legmagasabb osztályban (Serie A és Serie B) lejátsszák a még hátralévő fordulókat, az alacsonyabb osztályokban azonban a járvány előtti utolsó állás alapján végeredményt hirdettek. A harmadosztály, azaz a Serie C „A" jelű, északolasz csoportjában ez nem okozott különösebb felfordulást: az AC Monza 27 fordulót követően 16 pontos előnnyel, lehengerlő 53-18-as gólkülönbséggel vezette a tabellát, azaz minden bizonnyal feljutottak volna, akárhogy is fejeződik be a szezon. 

Nem kérdés, hogy a legjobb jutott fel a másodosztálybaForrás: Wikipedia

A klubnál már a szezon elején világos volt a cél: a harmadosztályban töltött harmadik idény végén fel kell jutni a másodosztályba! Majd jöhet a következő lépés, azaz célba kell venni a Serie A-t. Mielőtt bárki legyintene, érdemes egy pillantást vetni a klub tulajdonosának nevére: Silvio Berlusconi. Bizony, Európa egyik leggazdagabb embere, a kontinens legnagyobb médiabirodalmának tulajdonosa biztosítja a tőkét az AC Monza felemelkedéséhez (a klub elnöke az öccse, Paolo). És Berlusconi nemcsak gazdag, de imádja a focit, mi több érti is annak működését, és nála jobban kevesen tudják, hogy kell egy nehéz időszakot élő klubból igazi bajnokot faragni. Amikor 1986-ban átvette az AC Milant, a piros-feketék nem éppen a legfényesebb időszakukat élték, de ez gyorsan megváltozott, sorra érkeztek az olasz és a külföldi sztárok (itt talán elég, ha csak a Rijkaard, Gullit, Van Basten holland triót, Dejan Szavicsevicset, Zvonimir Bobat Andrij Sevcsenkót, David Beckhamet, Ronaldót vagy Ronaldinhót említjük), irányítása alatt pedig a klub 31 év alatt 29 trófeát nyert.

Amiben nem kis szerepe volt hű társának, állandó jobbkezének, Adriano Gallianinak, a Milan egykori sportigazgatójának, aki ezeket a sztárigazolásokat intézte, és aki rendre megharcolt a klub trónjára törő bel- és külföldi riválisokkal. Galliani most is ott áll Berlusconi mellett, és komolyan veszi a projektet. Már csak azért is, mert számára ez most több mint egyszerű munka:

„Egyszer azt kérdezték tőlem, hogy tudok lelkesen dolgozni a Serie C-ben, mikor én Európa csúcsát is megjártam? De számomra ez természetes, mert nekem Monza az első és egyetlen igazi szerelmem, a Milannál csak kölcsönben voltam 31 évigmondta Galliani, aki a városban született, és 1984-ben az SS Monza volt az első klub, ahol sportigazgatóként dolgozhatott. Innen csábította el két évvel később Berlusconi, hogy együtt mentsék meg a csőd felé robogó Milant. Ez a projekt egész jól sikerült nekik.

A jól sikerült projekt egyik állomása: a Milan játékosai dobálják a levegőbe a BL-serleggel együtt Silvio Berlusconit a Liverpool ellen 2-1-re megnyert 2007-es döntőt követőenForrás: AFP/Olivier Morin

Monzában is volt dolguk bőven, mire a klub 20 év szünet után visszajutott a Serie B-be. Az 1912-ben alapított együttes az első évtizedekben a harmadosztály egyik meghatározó csapata volt, többször is megnyerte a Coppa Serie C nevű kupasorozatot, 1939-ben pedig első harmadosztályú csapatként jutott be az Olasz Kupa negyeddöntőjébe. Hasonló bravúrra csak a Bari volt képes 1984-ben, mígnem 2016-ban az Alessandrinak sikerült túlszárnyalnia a párost, amikor bejutott az elődöntőbe. Az 1970-es évek végén többször is csak az utolsó fordulókban baltázták el az élvonalba jutást, ez volt a klub eddigi utolsó fénykora. A '80-as és '90-es években a Monza a másod- és harmadosztály között liftezett, majd a 2000-es években jöttek a bajok: a Monza a negyedosztályba (Serie D) is benézett, és hiába volt elkötelezett tulajdonosa az egykori Milan-játékos, Clerence Seedorf személyében (itt sem zárnánk ki Galliani közbenjárását...).

Nagy a baj? Irány Dubaj!

A klub végül egy angol-brazil üzletember Anthony Armstrong-Emery tulajdonában kötött ki, aki olyan kifejezéseket használva ült be az elnöki székbe, mint „Serie A", „Európa" és „Chelsea-modell". Mondanunk sem kell, hogy az egészből nem lett semmi, túlfújt lufiként durrant szét a mesés terv: Armstrong lába alatt mindenféle gyanús ingatlanbizniszek miatt forró lett a talaj, így meg sem állt Dubajig, a klubot pedig még a repülőjegyek megvétele előtt egy euróért adta el a korábbi argentin válogatott Abel Balbót is soraiban tudó befektetői csoportnak – hogy aztán 2015 májusában már ők jelentsék be az SS Monza csődjét.

Nagyjából ekkor kezdett a monzai klubbal foglalkozni a Berlusconi testvérpár és Galliani, akik aztán felkarolták a sokat szenvedett egyesületet, a régit beszántották, és – nyilván nosztalgiából – megalapították az AC Monza nevű új szervezetet.

Adriano Galliani (a kép jobb szélén) és a szakmai stáb:

2019-ben a korábbi Milan-játékos, majd (nem éppen siker)edző, Cristian Brocchi ült le a kispadra (miután a Milannal két BEK-et nyerő, az olasz válogatottat vb-ezüstéremig vezető legenda, Arrigo Sacchi 74 évesen már köszönte szépen a lehetőséget, de nem kívánt vele élni), akinek 2016-ban még nagy falatnak bizonyult egy sztárcsapat irányítása, a Serie C-ben azonban remekelt a klubbal. Persze minden segítséget meg is kapott hozzá, hiszen harmadosztályú csapatban ritkán látni világbajnokságot megjárt focistát, de a Monzának ilyenje is van a 2014-es vb-n is pályára lépő Gabriel Paletta személyében.

Gabriel Paletta (20) akcióban a 2014-es vb olasz-angol csoportmérkőzésénForrás: AFP/Giuseppe Cacace

De a keret erőssége a Palermóban és a Chievóban közel száz élvonalbeli meccset lejátszó Nicola Rigoni, a korábbi Genoa-kapus, Eugenio Lamanna, vagy a Cataniával szintén komoly élvonalbeli tapasztalatokat (99 Serie A-meccs) szerző Giuseppe Bellusci. A keretet a Juventustól, az Intertől, a Torinótól és a Parmától érkező kölcsönjátékosok erősítették, azaz vitán felül felfelé lógtak ki a mezőnyből.

„Nincs mit rejtegetnünk, világos, hogy a Serie A-ba akarjuk vinni Lombardia harmadik legnagyobb városának a csapatát. Persze, a neheze még csak most jön, de minden feltétel adott, hogy elérjük a célunkat. A cél pedig mostantól az, hogy top csapatot építsünk Monzában. Már megkezdtük a tárgyalásokat a kiszemeltjeinkkel. Élvonalbeli szintű költségvetésből gazdálkodhatunk. Nem fogunk őrültek módjára költekezni, de ami kell, azt meg fogjuk tenni – ijesztett rá Galliani a riválisokra.

Ismerve Galliani tárgyalóképességét és Berlusconi meggyőzőerejét, nem lennénk meglepve, ha a nyár folyamán bejelentenének egy-két sztárigazolást Monzában. Nevek már röpködnek a sajtóban, ezek némelyike első hallásra nettó őrültségnek tűnik, másodikra viszont már inkább a „miért ne" kategóriába pakolnánk őket. A főnökség érthető módon először azokat keresi meg, akik kötődnek hozzájuk, illetve a Milanhoz. Így került már szóba a 2007-es aranylabdás, 2002-ben vb-győztes, a Milannal mindent megnyerő, de 2017-ben visszavonult brazil szupersztár, Kaká reaktiválása, vagy a Milanba a télen visszatért, ugyancsak 38 éves, de mint tudjuk, örökifjú Zlatan Ibrahimovic átcsábítása a szomszéd városba.

Zlatan Ibrahimovic átcsábítása Monzába még Galliani mércéjével is valódi átigazolási bravúr lenneForrás: AFP/Isabella Bonotto

De lehetett hallani Mario Balotelli leigazolásáról, akinek az ideje a télen telt ki a Bresciánál, de Berlusconi kedvéért talán bevállalna egy szezont a másodosztályban. Persze a Milan utánpótlása is remek vadászterületnek tűnik, helyi források arról írnak, hogy Alessandro Sala mellett a klublegenda, Paolo Maldini fia, Daniele is Galliani kiszemeltjei között van. A megbízható forrásnak számító Transfermarkt információi szerint a Bundesligából is erősítene a Monza: a frissen kiesett Paderborn német-kongói játékosáért, Streli Mambáért 6,5 millió eurós, nehezen visszautasítható ajánlatot tettek.

Persze annak idején az élvonalbeli, nagy múltú Milanhoz könnyebb volt elcsábítani a kor sztárjait a világraszóló sikerek ígéretével, mint rávenni a mai klasszisokat, hogy vállalják be a Serie B brutális, 46 meccses darálóját, ha pedig még rájátszást is kell vívni a feljutásért, akkor ehhez még hozzácsaphatunk helyezéstől függően 4 vagy 5 meccset (a Serie B első két helyezettje automatikusan feljut az élvonalba, a 3-8. helyezettek pedig mennek a rájátszásba. Itt a 3-4. helyezett csapatok kiemeltek, míg az 5. a 8.-kal, a 6. pedig a 7.-kel játszik egy mérkőzést a play-off elődöntőjébe jutásért. Az elődöntő és a döntő már oda-visszavágós).

Egy év múlva készülhet a második rész?

„Örülök, amikor a Monzát a Milanhoz hasonlítják, de ez nem egy harmadik milánói csapat. Ez Brianza régió, és a 900 ezer lakosú Monza csapata a saját, önálló identitásával – tisztázta a félreértéseket a bajnokság lezárása és a feljutás hivatalossá válása után Silvio Berlusconi. – Olyan csapatot akarunk építeni, amelyik a Serie B csúcsára juthat. A feljutás persze nehéz dolog, ami számos, előre megjósolhatatlan körülményen is múlik. Ami megjósolható, azzal viszont nagyon is tisztában vagyunk, és mindent meg fogunk tenni, hogy kihozzuk belőlük a legjobbat – szögezte le a tulajdonos.

„Az álmunk az, hogy a Monza a Milan ellen lépjen pályára a San Siróban" – mutatott utat az egykori munkahelyére most már új minőségében visszavágyó Brocchi, akivel június 29-én 2022-ig hosszabbított szerződést a klubvezetés.