Társoldalunk:

Egy világrekorder ács ül a Bayern München kispadján

2020.08.05. 07:12

Ha a labdarúgás történetének legjobbjai kerülnek szóba, véletlenül sem jut eszébe senkinek megemlíteni Miroslav Klosét. A legjobb csatárok között sem. Pedig ő válogatott szinten olyan eredménysorral büszkélkedhet, amellyel kevesen a világon. Ezeket nem kártyán nyerte, hanem megdolgozott érte a pályán. Rajta kívül kevesen őriznek otthon világbajnoki arany-, ezüst- és bronzérmet, és jelenleg ő szerezte a legtöbb gólt a világbajnokságokon. Ez utóbbit csúcsot lehet, hogy soha, senki nem fogja megdönteni. Van egy másik olyan tette is, amelyet rajta kívül eddig még senki nem hajtott végre vb-ken. És nagyon valószínű, hogy ezzel örökre egyedül is marad.

Klose négy világbajnoki elődöntőben lépett pályára. Vajon miért bánik vele hozzá méltatlanul a futball- társadalom? Talán mert egy csendes, szolid, a mai celebektől hangos világban egy visszahúzódó figura volt? Egész pályafutása alatt csak azt csinálta, ami a dolga volt. Csendben rugdosta a gólokat. Ipari mennyiségben.

Miroslav Klose, aki Lengyelországban született, de a német futball világhírű játékosa lettForrás: AFP/John Macdougall

1978. június 9-én született, egy nappal azelőtt, hogy az argentínai vb-n a nyolc közé jutásért vívott csoportmérkőzések során Lengyelország megelőzte az NSZK-t. És kilenc nappal azelőtt, hogy Lengyelország a legjobb nyolc között legyőzte Perut. Deynaval, Boniekkel, Lubanskival, Latoval, Szarmach-hal a soraiban. A lengyel válogatott szereplése azért említésre érdemes, mert a Mirosław Kloze néven anyakönyvezett ifjú Opoléban született, lengyel állampolgárként. Édesanyja, Barbara Jez 82-szer szerepelt a lengyel kézilabda-válogatottban. Édesapja, Joseph Kloze focizott, és Miro megszületése után nem sokkal Franciaországban, Auxerre-ben kapott szerződést. Ez nagy szó volt akkoriban egy szocialista ország sportolójától. Ennél csak az volt nagyobb tett az öreg Klozétól, hogy nem tért vissza szülőhazájába, amit akkortájt disszidálásnak neveztek, és súlyosan büntettek. De nem az NSZK-ban, ahová menekítette a családot 1987-ben. Az ifjabb Klose (ekkor már „s" betűvel írva a nevét) itt kezdett el focizni.

1998-ban, amikor Németország csúnyán megbukott a franciaországi vb-n ő még nem volt hivatásos labdarúgó. Tanult szakmájában is dolgozgatott egy kicsit, de valószínűleg a németek nagyon nem szomorúak, hogy személyében elveszítettek egy vélhetően precíz, pontos, csendes ácsot. Szokatlanul későn, csak 20 évesen kapott először profi szerződést, de ezt a hátrányát gyorsan eltüntette. Jó korszakban érkezett a foci világába, mert az ezredforduló táján mind a német foci, mind a világ labdarúgása komoly válságban volt. Talán ezzel is magyarázható, hogy a 2002-es vb-n Törökország és Korea is elődöntőt játszhatott. Erre a vb-re tűzoltónak szerződtetett német kapitány, Rudi Völler, aki maga is csatár volt, érezte, hogy egy Klose típusú támadóval sikereket lehet elérni abban a korban.

Miroslav Klose, a német válogatott csatára a 2002-es jokohamai vb-döntőben. Mögötte a brazil Roque JuniorForrás: AFP/Patrick Hertzog

Azokban az időkben ezen a poszton úgy-ahogy számba vehető németek listája nem volt túl hosszú. Bierhoff, Bode, Jancker, Zickler, Asamoah, Neuville tartozott ide, Klosén kívül. Az említettek közül talán Neuville-el lehetett még valamit kezdeni, a többiek finoman szólva sem voltak korszakos zsenik. Noha 2001 elején a lengyel kapitány, Jerzy Engel is megkereste Klosét, ő inkább Völler hívó szavára várt. Nem is kellett sokáig várnia. 2001 tavaszán bemutatkozott a német válogatottban és abban a csatárhiányos időkben gyorsan meghatározó játékos lett. A Japánban és Koreában rendezett vb mind a hét mérkőzésén kezdő volt. A csoportmeccsek során Jancker volt a kezdő éktársa, az egyenes kieséses szakaszban Neuville. Az elődöntőben Korea ellen csak az utolsó percekben cserélte le őt Völler. Amikor már eldőlt a mérkőzés. Nagyot harcolt a roppant szervezett és fegyelmezett koreai védőkkel, de sem ő, sem Neuville nem tudott kifogni azokon.

Szerencséjükre a döntőről második sárga lapja miatt magát kiíró Michael Ballack egy zsenire jellemző ösztönös mozdulattal megszerezte a két csatár helyett a finálét érő gólt. Ott aztán a Ballack nélküli, a kapus Kahntól csodát váró társaság csak az ezüstérmet tudta megszerezni.

Klose a 2002-es világbajnokságra a Kaiserslautern játékosaként utazott, a 2006-oson már a Werder Bremen profijaként vett részt. Utaznia ekkor nem nagyon kellett, hiszen azt a világeseményt Németországban rendezték. Ekkor már egy másik ex-világbajnok csatár, Jürgen Klinsmann volt a szövetségi kapitány, akinek volt egy-két meglepő húzása, de Klosét nem mellőzhette. Nagyon nem is tudta volna, mert a még aktív Neuville mellett a világ minőségi csatárai közül csak Kurányi, Gomez, Hanke és Podolski rendelkezett német útlevéllel. Utóbbi akkor még csak 21 éves volt, és most már tudjuk: élete legjobb formáját produkálta akkor. Mind a hét mérkőzésen a Podolski-Klose duó kezdett. A Costa Rica elleni nyitómérkőzés pont Klose születésnapjára esett, és ezt ő két góllal ünnepelte. Igaz, a világ arról a találkozóról Lahm csodálatos találatára emlékszik inkább. Egy másik csoportmérkőzésen, Ecuador ellen is duplázott, de ezeknél fontosabb volt az Argentína elleni negyeddöntőn szerzett találata.

Miroslav Klose gólja a 2006-os labdarúgó-világbajnokság negyedöntőjében, a Németország-Argentína mérkőzésenForrás: MEXSPORT via AFP/Victor Straffon

Ezzel egyenlített válogatottja egy olyan találkozón, melyen egyértelműen a dél-amerikai csapat volt az esélyes. Ám Klose visszahozta a reményt, és a 120 perc utáni 11-es párbaj akkoriban a németek műfaja volt. Így jutott másodszor is vb-elődöntőbe. Igaz, ő már nem volt pályán az orosz rulett idején. Viszont az a gólja volt az első, amit az egyenes kieséses szakaszban ért el, a korábbi kilencet csoportmérkőzésen. Az elődöntőben is a kezdőcsapat tagja volt, a 111. percben jött helyére Neuville. A mindent eldöntő két olasz gólt azt követően kapta Lehmann. Akárcsak 2002-ben ezúttal is öt gólt szerzett, de ez itt elég lett a gólkirályi címhez.

Vb ezüst- és bronzérmesként a Bayern Münchenbe igazolt. Ahol nem akármilyen támadó gépezet jött össze 2007 nyarán. Egyszerre érkezett Ribéry, Luca Toni és ő. Végre komoly sikereket ért el klubcsapattal is. A 2010-es madridi Bajnokok Ligája döntőben is játszott. Természetesen a vb-keretbe is befért 32 évesen. Neuville addigra kiöregedett, talán Kiessling, Cacau, Gomez, esetleg Trochowski pótolhatta volna. De négyen együtt sem értek annyit, mint Klose. Akkor már Löw volt a kapitány, aki az egy csatáros játékot erőltette. Az az egy többnyire Klose volt, Podolski mögötte játszott. Ezen a vb-n Klose először hiányzott egy találkozóról, ugyanis a Szerbia elleni csoportmérkőzésen kiállították. A Spanyolország elleni elődöntőn viszont végig játszott. Másodszor bukott el ezen a szinten. És harmadik elődöntőjén sem rúgott gólt, bár ezt kevesen kérték rajta számon.

Miroslav Klose lett a Bayern München másodedzőjeForrás: Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Markus Ulmer

Amire akkor a spanyolok elleni 0-1 alkalmával talán ő sem gondolt: lett még negyedik vb-elődöntője is. Pedig akkor már 36 éves volt, és a Lazióban játszott. Nem is nagyon gondolta senki, hogy szükség lehet rá, ugyanis az egyetlen csatár posztjára akkor már bejelentkezett a tőle ugyan hét évvel fiatalabb, de lassan leeresztő Podolski mellett a fiatal Götze, Schürrle és Thomas Müller is. Mégis kellett az öreg a fiatalok közé. Igazából csak vésztartaléknak vitte ki Brazíliába Löw kapitány, de hamar kiderült, hogy nem turista lesz. A második meccsen Ghána ellen Götze helyett jött, és két perc elteltével be is talált. Kis túlzással első labdaérintéséből. Amikor kellett, lehetett rá számítani. A franciák elleni negyeddöntőben egészen váratlanul a kezdőcsapatba tette őt Löw, a 68. percben jött helyére Schürrle. Majd ugyanez a csere történt a brazilok ellen is. Csak közben a labdarúgás képzeletbeli történelemkönyvének több rovatába is beírta a nevét igen vastag betűkkel. Először rögtön a kezdőrúgás pillanatában, hisz első (és mai napig, bár lehet, hogy örökre egyetlen) labdarúgóként négy világbajnoki elődöntőben lépett pályára. Ráadásul mindegyikben a kezdőcsapat tagjaként. Aztán a 23. percben, amikor gólt szerzett. Ez volt az első találata vb-elődöntőben.

Miroslav Klose a világbajnoknak járó trófeával a 2014-es brazíliai labdarúgó-világbajnokságonForrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Marcus Brandt

És a tizenhatodik a világbajnokságokon, ennél többet soha, senki nem szerzett. Igazán filmbe illő momentum volt, hogy a korábbi csúcstartó, Ronaldo hazájában, annak válogatottja ellen, a jelenlétében tette ezt. A kétszeres világbajnok brazil ült a díszpáholyban és nyilván lelki szemeivel látta, hogyan radírozza ki ez a német fiú a nevét egy dicsőséges táblázat éléről. És talán arra gondolt, hogy amikor ez a srác még vb-újonc volt, akkor a pályáról szenvedte végig az ő két gólját a 2002-es döntőben. Mert azon az estén az emlékeken kívül más öröme sem Ronaldónak, sem Brazília többi polgárának nem lehetett. Klose az 58. percben adta át a helyét a fiatal Schürrlenek.

A döntőben pedig, ahol szintén kezdő volt a 88. percben Götzének. A pálya mellől látta utódja mindent eldöntő gólját, de ebből a világbajnoki győzelemből ő is alaposan kivette a részét. A 137., egyben utolsó válogatott mérkőzése a győztes vb-döntő volt. Egy fantasztikus pályafutás megkoronázása.

Két évvel később klubszinten is abbahagyta. Július 1. óta pedig új munkája van: ő a Bayern München másodedzője. Annak a Hansi Flicknek a segítője, aki a válogatott edzője volt 2010-ben, amikor bronzérmet, és 2014-ben, amikor aranyérmet nyert a világbajnokságon.

2010-ben a Németország-Szerbia vb-meccsen kiállították. A piros lap után a német csapat másodedzője, Hansi Flick fog vele kezet. Most a Bayern kispadján Klose és a vezető edző, Flick ül majdForrás: AFP/John Macdougall

10 éve Dél-Afrikában egy véletlen mozdulattal, akaratán kívül úgy találta el szerb ellenfelét, hogy piros lapot kapott. Szomorúan ballagott az öltöző felé, és ekkor Flick odament hozzá, vigasztalóan megpaskolta a hátsó felét. Ez a két ember a szombaton folytatódó BL-sorozatban ismét együtt küzd a sikerért. De most már mindkettő a pálya széléről.