Sok francia is a Bayern Münchennek drukkol a BL-döntőben

Hatalmas a készültség Franciaországban a Paris Saint-Germain Bayern München elleni Bajnokok Ligája döntője miatt. A franciák fennállásuk során először szerepelhetnek BL-döntőben, míg a németek már hatodik alkalommal érhetnek fel a csúcsra. Franciaországban a Marseille gyűlölködése és a járványhelyzet is nehezíti a rendőrség dolgát. Egy biztos: ha nyer a PSG azért, ha nem, akkor azért lesz sok dolga a francia rendőrségnek.

Megosztó PSG

A fociszurkolók jelentős része komoly dilemmával néz szembe a 2020-as Bajnokok Ligája döntője előtt. A lisszaboni meccs előtt hiába szerepel több szimpatikus játékos is a párizsiaknál – van, akinek Neymar a kedvence, de Kylian Mbappéért is sokan szorítanak, ott van a Real Madridtól elküldött klasszis kapus, Keylor Navas vagy Thiago Silva a védelemben, magyar szempontból Lőw Zsoltról, a PSG másodedzőjéről nem is beszélve – az ember fejében ott motoszkál a kisördög, és nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy mégis mit keres a BL-döntőben a PSG.

Az elmúlt tíz év folyamatait figyelembe véve, persze nem csoda, hogy a világ legdrágább játékosaival a csúcs közelébe jutott a párizsi csapat, inkább az a zavaró, ahogy ez sikerült. A szinte pontosan 50 évvel ezelőtt alapított klub eleinte természetesen a szurkolók kezén volt, majd több tulajdonosváltás után

2011-ben érkezett Tamím bin Hamád Al Táni sejk, a katari emír, aki kis túlzással bökött egyet az európai futballtérképen és az általa alapított Qatar Sport Investmentsen keresztül megvásárolta a klubot.

A klub azóta minden évben minimum egy igazán keresett játékost megszerzett magának. Az első átigazolási időszakban érkezett Javier Pastore, Thiago Motta, Mohamed Sissoko, Jérémy Ménez vagy éppen Blaise Matuidi. 2012-ben lett a klub játékosa Thiago Silva, Lucas Moura, Ezequiel Lavezzi, Zlatan Ibrahimovic és Marco Verratti. 2013-ban lett a klub játékosa Edinson Cavani és Marquinhos, rá egy évre érkezett David Luiz, majd Ángel Di María, 2016-ban pedig Julian Draxler volt a nagy fogás. 2017-ben Neymarért fizettek a katariak 222 millió eurót, de érkezett Mbappé is, akiért csak egy évvel később kellett elutalni a 145 millió eurót és ezek csak a fontosabb transzferek.

A párizsi klub 2011 óta több, mint 1,3 milliárd eurót költött játékosokra,

de ezek csak az átigazolási összegek, ebben nincsenek benne a fizetések. Az összeg valamelyest természetesen csökken, ha az eladásokat is mellé tesszük, de nem nagyságrendekkel.

Kylian Mbappe és Neymar: a 400 millió eurós csatárduó Forrás: AFP/David Ramos

Ne legyünk álszentek, vannak egyéb, hasonló felfogással működő komoly topcsapatok, de morálisan talán a PSG hátterével a legnehezebb megbarátkozni. Párizsban a pénzügyi fair-play idején legalább akkora teher hárul a pénzügyi zsenikre, a könyvelőkre, mint azokra, akik a pályán érik el az eredményeket.

Tamím bin Hamád Al Táni sejk nem csak a PSG-t pumpálta tele pénzzel, de nyilvánvalóan sportvezetők sokaságát, miután botrányoktól nem mentes módon szerezte meg hazájának a 2022-es foci-világbajnokság rendezési jogát, és megannyi sporteseményét. A Katarban folyó építkezések botrányairól folyamatosan cikkez a nemzetközi sajtó, ezek után pedig még kényesebb a dollármilliók eredete.

Tamím bin Hamád Al Thani sejk, a klub tulajdonosa és a Paris Saint-Germain elnöke, Nasszer Al-Khelaifi egy Real Madrid elleni BL-meccsen Forrás: AFP/MIGUEL MEDINA/Miguel Medina

A német focit annyira nem szerető szurkolók közül most sokan nyelnek egy nagyot és talán legbelül, mélyen szurkolnak a Bayern Münchennek. Annak a Bayernnek, amely akkora óriás a saját hazájában, hogy szinte minden valamire való német játékost megszerez magának, akár rövidebb, akár hosszabb időre, csak, hogy „ne az ellenfelet erősítse".

A fentiek ellenére Németországban nagyon szigorú szabályok szerint működhetnek a profi focicsapatok, a profi klubokat érintő döntések meghozatala továbbra sem befektetői csoportok, hanem az anyaegyesületek kezében van. A Bayern München esetében a klub a szavazati jogok 75,01 %-át tudja magáénak, a maradékon pedig egyenlő arányban osztozik a három partner, az Adidas, az Audi és az Allianz.

A meccs esélyese a negyeddöntőben a Barcát 8-2-re kiütő Bayern München Forrás: AFP/Franck Fife

A kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci mondás ma már érvényesebb, mint valaha, de talán szívesebben néz az ember egy olyan csapatot a világ klubfutballjának legértékesebb trófeájával, amely hosszú évtizedek szisztematikus munkájával ért fel a csúcsra, mint azt, amelyik tíz év alatt lett egy francia élcsapatból Európa egyik legjobbja.

A balhé szinte elkerülhetetlen

Bár a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét a Paris Saint-Germain és a Bayern München között vasárnap este Lisszabonban rendezik, a francia fővárosban rendkívüli biztonsági intézkedéseket rendeltek el, hogy PSG-siker esetén elkerüljék a tömeges utcai ünnepléseket, s mindazt, ami egy futballfiesztával együtt jár, különösen koronavírus-járvány idején.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter bejelentése szerint háromezer rendőrt vezényelnek a Champs-Élysées-re,

és közvetlenül a Paris Saint-Germain stadionjához, a Parc des Princes-hez, hogy megakadályozzák a szurkolók randalírozását. A metróállomásokat a közelben lezárják, autókat nem engednek be a stadionövezetbe, és hármas rendőri gyűrűvel, a fontosabb belépőpontoknál megerősített rendfenntartó egységekkel igyekeznek megakadályozni, hogy rendbontás legyen, emellett a járványügyi szabályok betartására is figyelnek.

Párizsi utcakép a megnyert elődöntőt követően Forrás: Anadolu Agency via AFP/2020 Anadolu Agency/Julien Mattia

Az MTI beszámolója szerint kétezer maszkot osztanak ki az anélkül érkezőknek, és megpróbálják a távolságtartási szabályokat betartatni a stadionba igyekvőkkel, illetve a lelátón elhelyezkedő legfeljebb ötezer szurkolóval. Maximum ennyi embert engednek be a nézőtérre, ahol kellő távolságban kell ülniük egymástól a drukkereknek, akik hatalmas kivetítőn követhetik nyomon a lisszaboni finálé eseményeit.

Az óvintézkedésekkel a hatóságok el akarják kerülni az olyan jeleneteket, mint amilyenek a keddi elődöntő után követték egymást, amikor is ezrek özönlöttek a Champs-Élysées sugárútra, az örömünnep közepette azonban szélsőséges drukkerek törtek-zúztak, fáklyákat égettek, petárdáztak, rendőröket dobáltak meg. Szó sem volt kellő távolságtartásról, és sokan nem viseltek védőmaszkot. A hatóságok harminchat garázdát vettek őrizetbe.

Marseille-ben betiltották a PSG színeit

Talán jól mutatja a Paris Saint-Germain és az Olympique Marseille rivalizálását, hogy a marseille-i rendőrség először úgy döntött, hogy a BL-döntő napján tilos lesz a PSG klasszikus színeit viselni a városban.

Ezt ugyan később eltörölték a hatóságok, de bátor ember lesz az, aki vasárnap este PSG-mezben grasszál majd Marseille utcáin.

Ilyen lesz Franciaország térképe vasárnap este:

A Lipcse elleni 3-0-s sikert követően a Marseille szurkolói a kikötő környékén PSG-mezes szurkolókra vadásztak, egy embert őrizetbe is vettek.

A két csapat meccsei a klasszikusok Franciaországban. A Le Classique a két legnépszerűbb francia csapat összecsapásait jelenti. Az OM jelenleg nincs a PSG sikereinek közelében, de nem mindig volt ez így. A 90-es években a francia tévétársaság, a Canal+ vette meg a PSG-t, azzal a céllal, hogy komoly riválist kapjon a Marseille. Az OM elnökének Bernard Tapie-nak is szerepe volt abban, hogy kicsit felpezsdítették a két szurkolótábor közötti rivalizálást, hogy izgalmasabb legyen a francia bajnokság.

A Marseille a mai napig az egyetlen francia csapat, amely megnyerte a BEK/BL-sorozatot, még 1993-ban. A PSG 1996-ban nyert egy KEK-et, de az igazi siker a BL-győzelem lenne és az, ha ebben sikerülne utolérni az ősi riválist.

A Bajnokok Ligája-döntő este kilenc órakor kezdődik a lisszaboni Estádio da Luzban. A találkozót az olasz Daniele Orsato vezeti, akinek ez lesz a 31. BL-mérkőzése, és első európai kupadöntője. A meccsről írt beharangozónkat ITT olvashatja.