A 32-es mezőny 29 csapata már ismert. Három hely még kiadó, szerdán este dőlnek el az utolsó, még nyitott kérdések.
Az első kalapban lévő nyolc csapat a következő:
Mondhatnánk, hogy majdnem mindegy, kit kap a Fradi innen, de mégsem mondjuk ezt.
Sőt, vesszük magunknak a bátorságot, hogy leírjuk:
csak ne a Zenyit, ne a Porto és ne a Sevilla nevét húzzák oda a Fradi mellé.
Még akkor sem, ha a szurkolók közül sokan akkora mámorban vannak, hogy elképzelnek a péterváriak elleni esetleges pontszerzést. De máris megmondjuk, hogy miért kívánjuk a Bayern, a Real Madrid, a Liverpool, a Juventus és a PSG alkotta ötösből az egyiket.
Azért, hogy ebből az öt együttesből egy eljöjjön Budapestre, és láthassuk őket játszani a magyar bajnok ellen.
A Bayern Münchent éppenséggel a minap nézhettük a Sevilla elleni Szuperkupa-meccsen, de mennyire más lenne a helyzet, ha nem egy ilyen gálamérkőzés-jellegű összecsapáson kellene Thomas Mülleréknek Budapesten pályára lépniük. A Bayernről néhány napja azt írtuk, hogy a világ jelenlegi legjobb csapata, ezt a képet kissé árnyalja a vasárnapi Hoffenheim ellen beszedett négy dugójuk, de a világ legjobb együttese sem nyerhet mindig.
Ezzel együtt a német bajnok tényleg tökéletesen összerakott gépezet, amelyet mostanság azok is szívesen néznek, akik amúgy nem feltétlenül a német futball rajongói.
A Barcelonának gurított tavaszi nyolcas (8-2 a BL-negyeddöntőben) korszakos meccs volt, többet erről nem is kell magyarázni.
A Real Madrid azért lenne csodás, mert 25 év után újra két tétmeccset játszhatna egymással a két csapat. Az 1995-ös BL-szereplés egyik feledhetetlen élménye volt a Real elleni budapesti 1-1 (a madridi 1-6 nem annyira, de ez akkor papírforma volt.)
Zinedine Zidane együttese Magyarországon is óriási népszerűségnek örvend, őket Budapesten látni - tétmérkőzésen - maga lenne a csoda.
A Liverpool ugyanebbe a kategóriába tartozik. A Jürgen Klopp által vezetett angol bajnok (a Premier League története során a 2019-20-as idényben nyert először aranyérmet a Pool) a szintén tökéletes futballgépezet egyik prototípusa, a magyarországi ismertsége és népszerűsége szintén elképesztő.
Arról az apróságról nem is szólva, hogy a távoli múltban a Fradi kétszer is kiverte a nemzetközi kupákból az angol csapatot.
Az 1974-75-ös KEK-sorozatban (amikor végül a Dinamo Kijev elleni döntőben kapott csak ki Dalnoki Jenő együttese) az idegenbeli 1-1 és a hazai pályán elért 0-0 az FTC továbbjutását jelentette. Az 1967-68-as szezonban a Vásárvárosok Kupájában a budapesti zöld-fehérek kétszer is legyőzték a Liverpoolt, hogy e sorozat végén ezüstérmesek legyenek a Leeds United mögött. Az emlékek tehát gyönyörűek, de egy modernkori FTC-Liverpool meccs miatt sem bánkódnánk.
Ha azt mondom, Juventus, azt mondod: Cristiano Ronaldo. Ha azt mondom, Paris St. Germain, akkor azt mondod: Neymar. (És Lőw Zsolt.)
A torinói és párizsi sztáralakulat e két ikonikus futballista miatt lenne csodás ellenfél a Fradinak.
Mondjuk, CR többször járt már Budapesten, Neymar azonban még sohasem.
A PSG a mögöttünk lévő szezonban elvesztette a döntőt a Bayernnel szemben, a Juventus kapcsán újra lehet citálni a múltat: 1965. június 23-án a VVK-döntőjében Torinóban nyert a magyar csapat és hódította el a kupát.
Említettük már, hogy a maradék három csapat sem képvisel ugyan rossz játékerőt, de azért ha kimondjuk, hogy
Fradi-Real Madrid, vagy Fradi-Porto/Sevilla/Zenyit, az nem ugyanaz.
Nagyon nem ugyanaz. Nemcsak a hangzás miatt, hanem azért is, mert ha már a Fradi tényleg véghezvitte a csodát, akkor igenis kapjon csodacsapatot.
A Sevilla ebből a hármasból is messze kiemelkedik, ők nyerték az Európa-ligát, láttuk, mekkorát fociztak a Szuperkupa-döntőben a Bayern ellen. De azért, ha lehet, ne ebből a hármasból húzzanak be egyet a magyarok mellé.
Kívánságsorrend az első kalapból
Real Madrid, Liverpool, PSG, Bayern München, Juventus, Sevilla, Porto, Zenyit.Itt is tobzódnak szépen a világsztárok, a nagycsapatok. Soroljuk is ezt a nyolcast:
Mondanunk sem kell, a kívánságlista első helyén a Messivel felálló Barcelona áll,
az utolsón az ukrán Donyeck. (Még akkor is, ha a Fradi edzőjének, az ukrán Szergej Rebrovnak a személye miatt ez pikáns összecsapás lenne.) Ha az első kalapból kért első három csapatot, azaz a Real Madridot, a Liverpoolt, vagy a PSG-t összeillesztjük a Barcelonával (vagy valamelyik manchesteri alakulattal), akkor máris álomsorsolásról beszélhetünk.
A Barcelonát aligha kell magyarázni,
még akkor sem, ha a Bayern elleni 2-8 olyan mély szakadékba taszította a katalán klubot, amiben talán még sohasem volt, de Messi érkezése óta biztosan nem. Lionel Messi végül nem hagyta el a klubot, amely Ronald Koeman személyében új edzővel vágott neki az idénynek.
Nem véletlen az sem, hogy több Fradi-játékos kívánságlistájának első helyén szerepel a Barcelona. Őket Budapestre hozni legalább olyan csodás dolog lenne, mint a BL-főtáblára jutás volt. Mellettük ott "bújik meg" ebben a kalapban a Diego Simeone vezette Atlético Madrid, amelyet valahogy mégsem szeretnék annyira a Fradinak adni - egy hihetetlenül agresszív, a modern futballt tökéletes gépezetként játszó csapatról van szó.
Akkor már inkább a Barcelona, nem?
Aztán ott van a két manchesteri csapat, a City és az MU, amelyek szintén a külön kategóriát képviselik. Még akkor is így van ez, ha az MU fénye inkább megkopott, mint csillogó - ahhoz tényleg Sir Alex Ferguson kéne a kispadra, hogy újra tündököljön. A City meg?
Az örök BL-ígéret, amely majd ebben a szezonban megnyeri, de inkább jövőre.
A Pep Guardiola vezette csapat tényleg erre áhítozik és kergeti a délibábot - mindazonáltal nem lenne rossz az sem, ha ők jönnének Budapestre.
Az Ajaxot inkább csak azért említem, mert 25 évvel ezelőtt csak ők tudták a BL-ben kétszer megverni a Fradit, meg azért, mert a 2018-19-es szezonban tényleg szenzációs meccseket játszottak (noha a döntőbe végül nem jutottak be, mert azt a Liverpool és a Tottenham játszotta.)
A Chelsea-t nem olyan régen (két idénnyel ezelőtt) a Vidi ellen már láttuk a Groupama Arénában,
a 2-2-es magyarországi meccs kellemes emlék, de ha lehet, most mást kérnénk Fortunától.
Kívánságsorrend a második kalapból
Barcelona, Barcelona, Barcelona. Na jó, a viccet félretéve: Barcelona, Manchester United, Manchester City, Atlético Madrid, Ajax, Chelsea, Dortmund, Donyeck.Itt még vannak nyitott kérdések, nem teljes a lista. Mutatjuk a már fix harmadik kalapos csapatokat.
Pikantéria itt is akad. Szergej Rebrov azt mondta, szívesen játszana a Dinamo Kijevvel.
Még szép, hiszen Valerij Lobanovszkij keze alatt ott lett sztárjátékos, a szigorú, szovjet iskolát képviselő mestertől ott tanulta a legtöbbet, Lobanovszkij lett a példaképe.
A Lipcsében két magyar válogatott, a kapus, Gulácsi Péter és a védő, Willy Orbán szerepel, ezért lenne érdekes egy FTC-Leipzig találkozó.
Ha a pandémia nem zárná ki a nézőket, akkor
a legforróbb párosítás egy FTC-Lazio lenne a két csapat tényleg fanatikus szurkolótábora miatt.
Az Internazionale elleni párharc szintén érdekes lenne. A milánói együttes a 2019/2020-as bajnoki kiírásban egy ponttal lett második a Juventus mögött a tabellán, és az Európa-ligában is ezüstérmet akasztottak a csapat tagjainak a nyakába a Sevilla ellen 3-2-re elveszített döntőt követően. Az sem elhanyagolható szempont, hogy
az Inter Budapestre látogatásával láthatnánk a termékeny Lukaku-Martínez csatárduót, akik egyébként már az új szezon első bajnokiján betaláltak a Fiorentina kapujába.
A rendkívül gólerős futballt játszó Atalantát, és a színtelen-szagtalan Olimpiakoszt meg valahogy kapásból húznám ki a listáról.
Kívánságsorrend a harmadik kalapból
Lipcse, Dinamo Kijev, Internazionale, Lazio, Atalanta, OlimpiakoszAzaz a Neymar-Messi, a Messi-Ronaldo csoportok és még másik kettő is a játék kedvéért:
És ezeket lehet kevergetni a végtelenségig, vigyázva arra, hogy azonos országból két csapat nem kerülhet egy csoportba.
Sorsolás csütörtökön este. Addig lehet izgulni.