Társoldalunk:

Lisztes, Király, Dárdai: amikor a magyarok voltak a főszereplői a Hertha-Stuttgart meccseknek

2020.10.17. 07:17

Évtizedek óta természetes, hogy több-kevesebb magyar játékosért szoríthatunk a világ egyik legerősebb bajnokságában, a Bundesligában. Nem volt ez mindig így. A határok 1990-es megnyitása előtt érthetően csak elvétve jutottak oda keleti országból játékosok, ők sem mindig a főkapun keresztül. Az említett évtől már szabadon igazolhattak Európa addig körbezárt részéből is focisták, ráadásul a német válogatott 1990-es világbajnoki győzelme, és az ország gazdasági eredményei még vonzóbbá tették azt a pontvadászatot. A magyar focisták számára az 1997-es év volt a vízválasztó.

1997. február 22-én hosszú idő után játszott ismét magyar futballista a Bundesligában. A fiatal Lisztes Krisztián a Stuttgart-Karlsruhe mérkőzés 79. percében lépett a pályára, nem kis sztárok közé. A Stuttgartban akkor ott volt mások mellett Berthold, Balakov, Bobic, Elber, míg a túloldalon játszott a később a Bayernnel BL-t nyerő Michael Tarnat és Thorsten Fink. Ráadásul edzője azzal a feladattal küldte pályára a magyar fiút, hogy az utóbbit őrizze. Krisztián 0-0-nál lépett pályára, és ott volt amikor Bobic megszerezte a találkozó egyetlen gólját.

Lisztes Krisztián (balra) a Stuttgart színeibenForrás: DPA/AFP/Norbert Foersterling

Lisztessel szinte egyszerre igazolt Németországba Dárdai Pál is, de ő az akkor másodosztályú Herthába. Dárdai két héttel Lisztes után játszott először a német bajnokságban, az akkor még szintén a Bundesliga2-ben szenvedő Wolfsburg ellen. A szezon végére a Hertha a 3. helyen végezve feljutott a Bundesliga1-be. Oda, ahol Lisztes Stuttgartja is szerepelt.

Dárdai Pál fiatal tehetségként érkezett, majd Hertha-ikon vált belőleForrás: DPA/AFP/Florian Eisele

Lisztes és Dárdai az érkezésével kinyitott egy olyan kaput, mely Magyarországról a Bundesligába vezet. És amely azóta is nyitva van, hol szélesre tárva, hol résnyire. Az ezredfordulón már nyolc magyar szerepelt a német elsőosztályban. Vagyis a két elsőt gyorsan követték generációjuk legjobbjai.Lisztes és Dárdai után néhány hónappal érkezett Király Gábor. Király első meccse a Hertha kapujában egy Német Kupa-találkozó volt. A címvédő otthonában, Stuttgartban. Dárdai is játszott, de Lisztest arra a meccsre nem nevezte edzője. A Stuttgart nélküle is továbbjutott, de a két kapott gól ellenére Király olyan jó teljesítmény nyújtott, hogy három nappal később a bajnokságban is bemutatkozhatott. Akkor a főváros csapata 7 forduló után győzelem nélkül állt, mindössze két pontot gyűjtve. És 15 gólt kapva. Érthető, hogy Jürgen Röber edző váltott a kapusposzton. Király Gábor kapott gól nélkül hozta le a mérkőzést, amelyet a Hertha az izlandi Sverrisson góljával megnyert. És megkezdte a felzárkózást. A győztes bemutatkozás után a magyar kapus ezt mondta: „A hétközi kupameccs után már írták a lapok, hogy én állok majd a kapuban a bajnoki mérkőzésen is, de ezt csak akkor hittem el, amikor kifutottam a pályára. Előtte persze eligazítottak, biztattak is, hogy ne izguljak, és amit különösen a lelkemre kötöttek: tilos kockáztatni. A meccs után nagy volt az öröm, engem is dicsértek, mindenki megkönnyebbült. Nagyon vártuk már az első győzelmet."

Király Gábor a munkájával, teljesítményével, hozzáállásával és ezen a mérkőzésen nyújtott produkciójával annyira meggyőzött mindenkit, hogy az évezred további részében egyetlen bajnoki mérkőzésről sem hiányzott.

Király Gábor fénykorában kirobbanthatatlan volt a Hertha kapujábólForrás: LUSA via AFP/Francico Ferreira Neves

Dárdai Pál egy fordulóval később, 1997. október 4-én mutatkozott be a Bundesliga1-ben. Gelsenkirchenben olyan történt, ami korábban soha: két magyar állampolgár játszott egy csapatban egy Bundesliga1-es találkozón. És a 11. fordulóban három is pályán lehetett volna, ugyanis a Hertha Stuttgartba utazott. Ám akkor még nem jött össze a két berlini csatája Lisztessel. A svábok akkori edzője ugyanis annyira nem számított a magyar fiúra, hogy rendszeresen csak az amatőr csapatban játszatta. Az egész ősszel összesen 78 percet kapott a profi bajnokságban. Hozzá nem értő tréner! – állapíthatnánk meg. De a Stuttgart akkori edzőjéről csak azt lehet elmondani, hogy rutintalan, hiszen 37 évesen ez volt az első általa irányított csapat. A hozzá nem értés bélyegét azonban semmiképpen ne süssük rá, ugyanis később német szövetségi kapitányként öt világversenyről tért haza éremmel. A 2014-es vb-ről arannyal. A Lisztest 1997-ben mellőző edző ugyanis Joachim Löw volt. Szerencsére Krisztián összeszorította a fogát, és megharcolt a helyéért. És tavasszal lényegesen több szerepet kapott Löwtől. A 28. fordulóban, 1998. március 28-án életében másodszor játszott végig egy Bundesliga mérkőzést. Berlinben. A bemelegítésnél három magyar játékos készült az Olimpiai Stadionban, közülük kettő a kezdőcsapat tagjaként vonult a pályára. Királynak és Lisztesnek akkor nem kellett az öltözőfolyosón rég nem látott ismerősként üdvözölni egymást, ugyanis három nappal korábban is együtt vonultak ki egy mérkőzésre. Csak akkor egy csapatban, ugyanis Bécsben mindketten végigjátszották a 3-2-es győzelemmel végződő Ausztria elleni válogatott találkozót.

Király akkor mutatkozott be nemzeti csapatunkban, és az a hét nem csak a bécsi győzelem miatt és a gyakorlatilag első labdaérintéssel kivédett 11-es miatt lehet neki emlékezetes. Mert a hétvégi Hertha-Stuttgart is bevonult a történelembe. Példátlan sérüléshullám sújtotta a Stuttgartot, a kulcsjátékosok közül kidőlt Bobic, Akpobori, Soldo, Balakov és Yakin, továbbá Löw fegyelmi okok miatt kihagyta Poschnert és Habert is. Így meglehetősen tartalékos csapattal érkezett a fővárosba. Így játszhatott végig Lisztes és a 3-0-s berlini győzelem után gratulálhatott Királynak, illetve Dárdainak. Ugyanis csereként Dárdai is szerephez jutott. Így lefújáskor három magyar focista volt a pályán, ettől vált ez a Hertha-Stuttgart fontos mérföldkővé a magyar foci históriában.

Ez a három játékos abban az évben, augusztusban először szerepelt együtt egy válogatott találkozón. A Szlovénia elleni meccsen végig Király védett, míg Lisztes az első, Dárdai a második félidőben játszott. A szeptemberi Portugália elleni Eb-selejtező második félidejében viszont már mindhárman egyszerre voltak pályán. Ahogy az elkövetkező években sokszor. Ugyanabban az évben születtek, már a korosztályos csapatokban is szerepeltek együtt és egymás ellen. És nem volt ez másként felnőtt korukban sem. Bár arra aligha gondoltak fiatalon, hogy profi karrierjük során a Bundesligában találkoznak időről időre. 1998 tavaszától 2001 nyaráig nem volt olyan Hertha-Stuttgart Bundesliga mérkőzés, melyen Lisztes nem támadta Király kapuját. És néhány alkalommal Dárdai is megpróbálta a középpályán megállítani a Stuttgart játékosát, mielőtt az tesztelhette volna a Hertha magyar kapusát. És ezekben az években mind a Hertha, mind a Stuttgart saját szintjén eredményes volt.

Lisztes Stuttgartja 1998-ban döntőt vívott a KEK-ben, a fináléban a magyar fiú a kispadon ült, de az addig vezető úton négyszer is játszott. A Lokomotív Moszkva elleni elődöntőn is. Király és Dárdai Herthája a feljutást követő második évben a harmadik helyen végzett, és ezzel kvalifikálta magát a Bajnokok Ligájába. Ott a Milant és a Chelsea-t is legyőzve továbbjutott a csoportkörből. A Hertha történetének legnagyobb sikerei során kulcsember volt Dárdai Pál és Király Gábor. Lisztes és Király összesen hét Hertha-Stuttgart meccsen csapott össze. Néhányon Dárdai is segítette Királyt, és nehezítette Lisztes életét. A hét meccsből Királyék négyet nyertek, Lisztesék egyet, és kettő végződött döntetlenül. Az 1997-98-as pontvadászaton kívül mindig a Hertha végzett előrébb. Ez azért is érdekes, mert a Stuttgartot akkoriban nagyszerű játékosok alkották, és olyan edzők irányították, mint Joachim Löw, Winnie Schäfer, Ralf Rangnick vagy Felix Magath. Talán túl sok volt a sztár?

Szombat délután ismét Hertha- Stuttgart találkozó lesz a német elsőosztályban. Rangadóról szó sincs, és sajnos magyar párharcról sem. Pedig a fővárosi csapat kötelékébe most is tartozik két magyar játékos. Az ott töltött évtizedek során klublegendává vált Dárdai Pál idősebb fia, Palkó már tinédzserként bemutatkozott a Bundesliga1-ben. 18 éves öccse, Márton pedig remélhetően hamarosan megteszi ugyanezt.