Társoldalunk:

Őrült, szélsőséges érzelmeket generál a Nyíregyháza-Debrecen focimeccs

2020.10.25. 05:57

Vasárnap este 19.30-kor Nyíregyházán rendezik meg az egész NB II-es szezon legnagyobb érdeklődéssel várt rangadóját, a Nyíregyháza-Debrecen összecsapást. A hírek szerint minden jegy elkelt a találkozóra, a Loki Dzsudzsák Balázzsal a soraiban listavezetőként érkezik a szabolcsi megyeszékhelyre. Mostani írásunkban a régi nagy meccsek közül elevenítünk fel néhányat.

Győzni szeretnénk Nyíregyházán, remélem küzdeni akarásunk jó játékkal párosul majd. Sokat beszélgettünk a héten a mérkőzésről, mindnyájan tudjuk mennyire fontos ez a találkozó."Ezt nyilatkozta a Hajdú-Bihari Naplónak a DVSC csapatkapitánya a nagy érdeklődéssel várt vasárnapi keleti derbi, a Nyíregyháza-Debrecen csata előtt. Az NB II-es tabella élén álló debreceni csapat hátvédje jogosan lehetett optimista, hisz a találkozó előtt négy ponttal gyűjtött többet a piros-fehér gárda, mint a negyedik helyen álló ősi riválisa.
Ez nem friss hír, hanem 42 évvel ezelőtti. Az 1978-ban nyilatkozó debreceni kapitányt Kiss Jánosnak hívják, aki a válogatottban is pályára lépett. Kiss János szavait nyilván kissé kozmetikázták az újság akkori szerkesztői, mert korántsem adja vissza azt a felfokozott hangulatot, melyben a két keleti város drukkerhada várta ezt az összecsapást. A DVSC akkor már sorozatban a tizenötödik évét játszotta az elsőosztálytól távol, és sem a játékosok, sem a szurkolók nem akartak még egy évet a másodosztályban. A NyVSSC-nél más volt a helyzet, ott korábban ilyen magasságban nem járt a focicsapat. És evés közben jött meg az étvágy, az NB II-t remekül kezdő csapat háza táján a legmerészebbek már az NB I-ről álmodoztak. És persze arról, hogy a gyűlölt város csapatát megleckéztetik ezen az őszi vasárnapon. A találkozó a később itt legendává váló, akkor 40 éves edzőnek, Temesvári Miklósnak volt különösen pikáns, hiszen ő a debreceni Kossuth Egyetemen szerzett diplomát, és diák évei alatt ott is focizott.

Temesvári Miklós fiatal edzőként a Nyíregyháza mestere is voltForrás: Origo

Majd fiatal trénerként Nyíregyházán remek csapatot összerakva indult csatába az élvonalba igyekvő debreceniek ellen.

Olyan hangulat volt ezen az 1978-as találkozón, amilyen előtte az ország ezen szegletében soha. A vasárnap egy órakor kezdődő találkozóra már a reggeli vonattal elindultak a legkorábban kelő debreceni szurkolók. Aztán délelőtt a többiek mentek a különbuszokkal, majd a kényelmesebbek és tehetősebbek autókkal. 7000 debreceni drukker érkezett Nyíregyházára. A legkeményebbek komoly felvonulást tartottak az állomástól a stadionig. A hazaiak érthetően csak a stadionban verődtek nagyobb csapattá. Ám ott nagyon naggyá. 25 ezer néző tombolt azon az NB II-es meccsen. Akkor még sem mezeket, sem zászlókat nem lehetett kapni, a drukkerek maguk kreálták szurkolásuk eszközeit. Így is valóságos zászlóerdő adta a körítést a keleti rangadóhoz. A hangulat elérte az akkoriban az utolsó éveihez érkezett népstadionbeli kettős rangadók hangulatát. Ennek ellenére nem volt nyomasztó a rendfenntartó erők jelenléte és szerepe. A komoly szócsatákat követő szolidabb pofozkodások felett szemet hunytak az illetékesek. Pedig ekkor a rendszerváltás még álom szintjén sem létezett, és az egyenruhások tökéletesen ki voltak képezve tömegoszlatásra. Mégis a stadionbeli kisebb, és az utcai nagyobb nézeteltérések még belefértek az „engedjék ki a felesleges gőzt a fiatalok, abból nem lehet nagyobb baj" kategóriába. Aztán a vasárnapi utcai harcosok hétfőn visszatértek az iskolapadba, meg a szocialista nagyüzembe. Azt a bizonyos '78-as nyíregyházi csatát egyébként a hazai csapat 1-0-ra nyerte Farkas fejesgóljával. A szezon végén viszont a DVSC jutott fel az NB I-be.

A Nyíregyháza egy év múlva követte. Így legközelebb 1980 tavaszán randevúzott a nyírségi megyeszékhelyen a két csapat. Történetük során először a legmagasabb osztályban. Hasonló kulisszák között, mint két évvel korábban. És ugyanolyan eredménnyel: a Szpari 1-0-ra nyert, ezúttal Kiss Miklós góljával. Így ismét a nyírségiek diadalmas kórusa zengett, éltetve a csapatot, melynek „góllövés a tudománya, s Temesvári mesteredző dirigálja". Az arrafelé nagyon népszerű mester egyébként a Videotonnal 5 év múlva UEFA kupa döntőt vívó, Kovács Ferenc csapatánál bizonyult jobbnak.

Kovács Ferenc, aki a DMVSC edzőjeként élt át nehéz pillanatokat a Nyíregyháza elleni mérkőzésekenForrás: MTI/Wéber Lajos

Egy évvel később viszont a Loki 1-0-ra nyerni tudott a nyíregyházi meccsen, Jankovics góljával. Ám ez a találkozó azért is marad emlékezetes, mert szintet lépett a két tábor egymás iránti gyűlölete. És ekkor már túlnőtt a verbális fenyegetőzéseken és kisebb pofonokon. Itt már háború dúlt. A kiváló újságíró, Égerházi Péter: Bajnokcsapat piros-fehérben című könyvében a Debrecen Cimpi becenevű szurkolója így emlékszik az 1981-es nyíregyházi derbi utóéletére Néhányan lemaradtunk a többiektől, de nem féltünk, hiszen akkoriban már különböző eszközöket, láncot, patkót, százas szeggel átfúrt parafát hordtunk magunknál. Egyszer csak repkedni kezdtek a kövek, fél téglák, az egyik srácnak be is tört a feje. Egy darabig menekültünk, majd megfordultunk és bevártuk a hazaiakat. Az egyikük egy telefonfülkébe zárkózott be, onnan akartuk kiszedni, amikor engem egy zászlórúddal leütöttek. A többiek viszont megtalálták a tettest és kicsit megdorgálták. A legközelebbi nyíregyházi kirándulásunkkor már vadásztak ránk a hazai szurkolók. A rendőrök csak ímmel-ámmal terelgették el őket a szektorunkból, így közelről meglőhettek csúzlival. Fejen találtak egy vasgolyóval, kórházba kellett vinni. A mérkőzést nem láthattam, de később Debrecenben sikerült elégtételt vennem ezért."

Ki tudja, meddig fajulnak a két tábor összecsapásai, ha a Debrecen 1983-ban a már szóba került Kovács Ferenc irányításával nem esik ki az NB I-ből. Ezt követően gyakran külön osztályban játszott a két vetélytárs. Amikor meg az NB II-ben volt mindkettő, már nem volt olyan érdekes a rivalizálás, mint az első években. Jött a rendszerváltás, futballunk erőteljes hanyatlása, és már sok minden elvonta az emberek figyelmét erről az ütközetről.

Aztán 1998-ban ismét az NB I-ben futott össze a két rivális. 15 év után rendeztek ismét elsőosztályú Nyíregyháza-Debrecen mérkőzést. Ez újból felkeltette a szurkolók érdeklődését. Az egykori „utcai harcosok" közül is még sokan jártak meccsre, és természetesen felnőtt egy új szurkolói generáció. Amely az előzőtől hallott erről az ősi rivalizálásról. De ez már egy másik kor volt.

A kedélyes főrendezőket felváltották a biztonsági igazgatók, a nyugdíjas jegyszedőket, az izmos beengedő emberek. Mégis a szeptember végi Nyíregyháza-DVSC mérkőzést megelőző fordulóban volt az a bizonyos Ferencváros-Újpest csata, amelynél nagyobb utcai összecsapás szerencsére azóta nem volt hazánkban focimérkőzés kapcsán. A fővárosban repkedtek a szemeteskukák, égett minden gyúlékony anyag, a rendőrök lovasrohamokkal tudtak csak rendet csinálni. Ez után egy héttel került sor a keleti derbire. Már-már nyomasztó rendfenntartói kulisszák között. Már nem lehetett szó szervezetlenül érkező drukkerekről. A debreceni Nagyállomáson a helyi rendőrök gyűrűjében szállhattak csak fel a Nyíregyházára induló különvonatra a Loki-szurkolók. A nyíregyházi pályaudvaron egy kelet-magyarországi rendőr-válogatott várta a vonatot. Három megye egyenruhásai gyűltek ott össze, a két érintett megyén kívül még a Borsod-Abaúj Zemplén megyei kapitányság legkeményebb tagjai is jöttek. Gyakorlatilag a rendőrök alkotta mozgó folyosón jutottak el a debreceni szurkolók a stadionig azon az útvonalon, ahol a korábban említett akciók voltak. A mérkőzés helyszínén hermetikusan elválasztották a két tábort egymástól. Kellett is, mert 16 ezer néző zsúfolódott össze a stadionban. Az addig példa nélküli biztonsági intézkedések mellett lejátszott keleti derbit a helyszínen nézte meg az akkori sportminiszter, Deutsch Tamás, aki a szünetben a következőket mondta: A körítés fantasztikus, nem kell ennél több egy mérkőzéshez. Persze megy a zrika: a nyíregyházi ultrák a debrecenieket, a debreceniek a nyírségieket bosszantják. De ez még belefér.."

Heczeg Andrásnak felettébb kellemetlen emlékei is lehetnek a Nyíregyháza elleni meccsekrőlForrás: AFP/Filippo Monteforte

A gólnélküli első félidő után a nyíregyháziak olyat csináltak, amire nem sok példa akad a világ derbijeinek történetében. 22 perc alatt négy gólt szereztek: szabadrúgás utáni fejesből, 11-esből, kontrából és újabb szabadrúgást követő duplázás után. A 72. percben 4-0!

„Ég a Loki, mint a rongy..." – énekelte a hazai tábor. A debreceni csapat edzője az a Herczeg András volt, aki a korábban említett 1978-as derbin még fiatal játékosként lépett pályára, majd később a Bajnokok Ligájába és az Európa-ligába vezette a Lokit. De a hajrában ő sem tudott már csodát tenni csapatával. Ugyan a végére a debreceniek egy kicsit kozmetikáztak az eredményen, de a 4-2-es Szpari győzelmet szurkolóik nem tudták megbocsátani. A következő hazai találkozóra az ultrák egy része nem ment el, akik ott voltak azok pedig zászlók, transzparensek és további szurkolói kellékek nélkül, csendben nézték végig a Dunaújváros elleni meccset. Őrületesen szélsőséges érzelmeket hozott a felszínre a múltban ez a csata.
16 ezer nézőnél több azóta nem volt ezen a keleti derbin. Ennek egyrészt a stadionok átépítése, vagyis az állóhelyek fokozatos megszüntetése volt az oka. Másrészt tudásban kezdett eltávolodni egymástól a két csapat. A Debrecen hétszer nyert bajnoki címet, a Nyíregyháza ezt többször csak a másodosztályból nézte. Aztán tavasszal a Debrecen is kiesett ide, így ebben az évezredben először találkoznak NB II-es derbin.

Dzsudzsák Balázs minden bizonnyal a debreceni kezdőcsapat tagja lesz NyíregyházánFotó: Polyák Attila - Origo

A mérkőzés iránt hetek óta óriási az érdeklődés, a debrecenieknek szánt jegyek már rég gazdára találtak, és a hazai belépők is szépen fogynak. A hangulatra biztos nem lehet majd panasz.

A vasárnap esti összecsapásról az Origo Sport a helyszínről tudósít.