Vágólapra másolva!
Amikor a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség a délszláv háború miatt kizárta a jugoszlávokat az 1994-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiből, hatalmas öröm tört ki Magyarországon. A bombaerős jugoszláv csapat ugyanis éppen abban a csoportban volt, mint a magyarok. A jugoszlávok kizárását követően Luxemburg, Görögország, Izland, Oroszország és a magyar válogatott maradt a csoportban, és az első két csapat jutott ki az Egyesült Államokban rendezett vb-re. Azonban a magyarok nem voltak a továbbjutók között, mert - többek között - kétszer kikaptak az amatőr izlandi csapattól.

Mindkét Izland elleni mérkőzés egyfajta dráma volt. A budapesti 1-2 azért, mert az akkori szövetségi kapitány, a Steaua Bukaresttel a Barcelona ellen BEK-győztes Jenei Imre a meccs előtt többször hangsúlyozta, hogy az izlandiakból nem készülünk külön.

Jenei Imre hiába volt BEK-győztes edző, a magyar válogatottal nem tudott mit kezdeni Fotó: Hirling Bálint - Origo

A kapitány mondandójának lényege az volt, hogy ezeket a bálnavadászokat fél kézzel elintézzük, aztán figyelhetünk a többi csapatra. A sorsolás szerint a magyar csapat éppen Izland ellen kezdett Budapesten a Népstadionban.

Minden adott volt tehát a sikeres rajthoz, érdemes felidézni e mérkőzés jegyzőkönyvét.

Labdarúgó világbajnoki selejtező, 1994. Európai 5. csoport: Magyarország-Izland 1-2 (1-1)
Népstadion, 10 ezer néző. Vezette: Amendolia (olasz)

Magyarország: Petry - Telek - Kovács E, Lőrincz - Simon, Vincze (Eszenyi), Pisont (Balog), Limperger, Keller - Kiprich, Kovács K.
Izland: B. Kristinsson - Marteinsson, Bergsson, K. Jónsson, Valsson - Örlygsson, A. Grétarsson, K.R. Jónsson (Bragason), Bjarnarson - R. Kristinsson, S. Grétársson (Magnusson).
Gól: Kovács Kálmán (2.), illetve Örlygsson (51.), Magnusson (73.)

A 28 évvel ezelőtti mérkőzésen a Magyar Rádió munkatársaként, pályaszéli riporterként lehettem ott. Akkor még nem tiltották a szabályok, hogy az oldalvonal mellett a rádiósok is ott legyenek, sőt, azt sem, hogy meccs közben kérdezzük meg a szövetségi kapitányokat és a cserejátékosokat. A mai napig emlékszem arra, mekkora sokkot okozott az izlandiak győzelme.

Az MLSZ akkori fotósa, Karossa László a lefújás után a gyepen zokogott, s azt ismételgette, hogy "ilyen nincs." Később találkoztam az idős fényképésszel a toronyépületben. Ott azt hajtogatta, hogy amit láttunk, az nemzeti tragédia volt.

A közönség ennél harcedzettebb volt már. Eleve nagyon kevesen jöttek ki a Népstadionba, mintha csak megérezték volna, hogy mekkora kudarc vár rájuk.

A Nemzeti Sport címoldala 1992. június 4-én az izlandiak elleni budapesti vereség után Forrás: Arcanum

Ami a sportsajtót illeti, ott mintha váratlanul érte volna a kollégákat az izlandiak sikere. A Nemzeti Sport másnapi számában nagyon kemény kritikát fogalmazott meg a korábban játékosként világbajnokságon is járt Zombori Sándor.

Sok lapban mentek neki Jenei Imrének, aki gyakorlatilag az első tétmeccsén megbukott a válogatott kispadján.

A mester ennek ellenére sem mondott le, sőt, a továbbiakban is ő dirigálta a csapatot. A folytatásban a következő eredmények születtek:

  • 1992. szeptember 9. Luxemburg-Magyarország 0-3
  • 1992. november 11. Görögország-Magyarország 0-0
  • 1993. március 31. Magyarország-Görögország 0-1

A görögök budapesti győzelme aztán elsöpörte a Jenei Imre vezette szakmai stábot. Ekkor már tudni lehetett, hogy a vb-re való kijutáshoz valami földöntúli bravúrra lenne szükség. Az MLSZ amolyan kamikaze-megoldásként

az 1954-es Aranycsapat legnagyobb sztárját, az olimpiai bajnok Puskás Ferencet nevezte ki szövetségi kapitánynak.

A döntés hatalmas meglepetést keltett. Nem csak idehaza, de az egész világon bejárta az újságokat Öcsi bácsi kinevezésének a híre. Aki a maga sajátos stílusában látott munkához. Az MLSZ a bemutatkozó sajtótájékoztatóját az óbudai Új Sipos étterembe szervezte. Döbbenetesen sok kolléga jött el.

Az első kérdésre, mely szerint Puskás kapitány úr tudja-e már a válogatott keretének összetételét, Puskás lekapta a falról a háta mögött lévő festményt, majd azt előre tartva dörmögte, hogy "itt a keret."

Puskás Ferenc, aki szövetségi kapitányként mindig megvédte a játékosait, de Izland ellen ő sem tudott csodát tenni Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

Puskás Ferenc kinevezése miatt a magyar válogatott azonnal az érdeklődés homlokterébe került. Persze, nem a játékosok, hanem a szövetségi kapitány személye miatt.

Dublinban sok ezer ember jött ki a magyar együttes edzésére, mert látni akarták Puskást. Az összes meccsen (nem volt sok, mindössze 4 mérkőzés) hatalmas ováció fogadta őt. Így volt ez Izlandon is 1993. június 16-án is, amikor a vb-selejtező csoportban megint a skandinávokkal játszottunk.

Ez volt Puskás Ferenc utolsó meccse kapitányként a padon. (Ezt meglőzően a vezetésével barátságos meccsen 2-0-ra kikaptunk a svédektől, vb-selejtezőn 3-0-ra Ororszországtól, majd Dublinban barátságos találkozón 4-2-re vertük azt az ír csapatot, amely már 2-0-ra is vezetett ellenünk. Ezen a meccsen cserélt legendásan Puskás: a szünetben beküldte Hamar Istvánt, aki két gólt rúgott az íreknek.)

1993. június 16-án tehát Reykjavíkban, egy borzalmas talajú pályán kellett futballoznia a magyar csapatnak. A magyar idő szerint 22 órakor kezdődő meccs a hazai újságokat is próbára tették: a lapzárta miatt még a Népsport is csak az első félidőről tudott beszámolni.

Labdarúgó világbajnoki selejtező, 1994. Európai 5. csoport: Izland-Magyarország 2-0 (1-0)
Reykjavík, 4000 néző. Vezette: Harrel (francia)

Izland: B. Kristinsson - Birgisson, Bergsson, Jonson - Dervic, Thordasson, Stefansson (Gretarsson), R. Kristinsson, Gudjohnsen - Sverisson, Gunnlaugsson.
Magyarország: Petry - Simon, Telek, Lőrincz E. - Keresztúri, Pisont, Balog, Urbán, Márton G. - Orosz (Hámori), Hamar (Sallói).
Gól: Sverisson (13.), Gudjhonsen (77.)
Kiállítva: Márton G. (60.)

ezzel a sommás mondattal nyitotta a meccs előtti sajtótájékoztatóját Puskás Ferenc az izlandi fővárosban. A meccs mintha csak vissza akarta volna igazolni a mester szavait: a magyar válogatott rettenetesen gyengén focizott. Az MTV kiküldött munkatársa, Knézy Jenő nem is bírta ezt cérnával.

Knézy az első bekapott gól után folyamatosan kritizálta a valóban gyengén játszó magyarokat. A végére annyira elfogyott a legendás riporter türelme, hogy a meccs utáni összefoglalójában

megkérdőjelezte, hogy érdemes-e a magyar futballistáknak profiknak lenniük, ezért a teljesítményért pénzt kapniuk.

A rövid videóban nincs már benne az a mondata, amelyben gyakorlatilag dolgozni küldte az összes Izlandon fellépő magyar játékost.

Knézy Jenő, aki nehezen viselte el a magyar csapat izlandi vereségét Forrás: Fortepan - RTV újság

A tévékommentátor szavaira többen is helyeseltek. A Népszava azt írta, hogy ha válogatottunk az izlandi szobafestőktől, sofőröktől is ki tud kapni, akkor ideje, hogy a futballisták más foglalkozás után nézzenek. A Nemzeti Sportban Zombori Sándor igyekezett tompítani a riporter szavait.

Csak az első félidőről tudott beszámolni a Nemzeti Sport 1993. június 17-én az Izland elleni idegenbeli mérkőzésről Forrás: Arcanum

Ez az izlandi vereség végképp megpecsételte a magyar válogatott sorsát, amely ezek után nem jutott ki az 1994-es világbajnokságra. Reykjavík után Puskás Ferenc elköszönt, a helyét Verebes József foglalta el, aki 1987 után másodszor lett szövetségi kapitány. Igaz, komoly sikereket ő sem tudott elérni.