Társoldalunk:

Elfeledve halt meg a Fradi-focista, aki első magyarként játszhatott Real Madrid-Barcelona meccsen

2021.02.10. 05:58

Berkessy Elemér, a harmincas évek egyik legnépszerűbb magyar focistája volt. A Jegenyének is becézett játékos nevéhez több elsőség fűződik. Mezőnyjátékosként első magyarként lépett pályára El Clásicón, azaz a Barcelona-Real Madrid mérkőzésen, valamint ő volt az első külföldi edző az angol Football League-ben. Játékos és edzői pályafutása alatt számtalan helyen megfordult, olyan nagy csapatoknál is, mint a negyvenes évek Grande Torinója, vagy az FC Barcelona. A sokak által nagyra tartott focista mindenki által elfeledve halt meg Spanyolországban.

Berkessy Elemér 1905-ben Nagyváradon született, és itt is kezdett focizni. Fiatal korában több helyi és környékbeli csapatban játszott, így pályára lépett Petrozsényben is, ahová két bátyja után igazolt. A sors fintora volt, hogy a csapat két részre szakadása miatt mégsem focizhattak együtt.

A Fulgerul nevű katonacsapatból szökött meg 1928-ban a Ferencvárosba. Nyolcvanegy alkalommal lépett pályára a zöld-fehér együttesben, és hét gólt lőtt. Háromszor nyert bajnokságot a Ferencvárossal, egy alkalommal kupát, és egyszer pedig a Közép-európai Kupát is sikerült elhódítaniuk.

A legendás színész és MTK-drukker, Salamon Béla (középen) nevezte el Berkessy Elemért JegenyénekForrás: Fortepan

A legendás 100%-os teljesítménnyel bajnok Fradinak (1931/32) egy súlyos sérülés miatt nem lehetett tagja, csupán egy mérkőzést játszhatott abban a szezonban. Berkessy ekkor megállapodott a Ferencváros vezetőségével, hogy a következő három évben kölcsönjátékos lesz.

A pesti nők bálványa

A Fradi három játékosának, Táncos Mihálynak, Korányi Lajosnak és Berkessy Elemérnek lakást bérelt a Ráday utcában. A pletykák arról szóltak, hogy a fiatalok vidám életet éltek. Berkessy a korszak nőinek bálványa volt. 190 cm-es magasságával, sudár, kisportolt alkatával, szőke, dús hajával, huncutul villogó tekintetével meghódította a nőket. Az egyébként MTK-szurkoló, színész, Salamon Béla nevezte el Jegenyének. Berkessy kisgyermekként gyakran nyaralt a Sebes-Körös mentén fekvő Csucsán, ahol a nagyszülei éltek.

Ady Endre, aki Berkessy Elemért Kicsi Csikómnak nevezteForrás: Wikipedia

Az akkor szintén ott élő Ady Endre nagyon szerette a Fradi játékosát. Ady Berkessyt „Kicsi csikómnak" nevezte és gyakran töltötték együtt az időt.

A magyar válogatottban

Berkessy Elemér összesen 7 mérkőzésen lépett pályára a magyar labdarúgó-válogatottban. Első meccsét Svájc ellen játszotta 1928. november 1-én, Budapesten, az utolsót pedig Csehszlovákia ellen, 1930. október 26-án. Azt nem lehet pontosan tudni, hogy miért csak 7 mérkőzésen játszott, de számos feltevés létezik, amelyek szerint komolyabb sérülése, majd külföldre igazolása miatt nem lépett többet pályára a magyar válogatottban.

A légiós évek

A Fraditól való távozása után Párizsba került, a Racing Club csapatához. Gyorsan megszeretette magát a francia közönséggel, nagyszerűen ment neki a játék. Minden francia csapat szívesen szerződtette volna, sőt, a Nemzeti Sport szerint még az uruguayi Nacional Montevideo is bejelentkezett érte. A sportnapilap arról számolt be, hogy Berkessy el akarta hagyni francia klubját, ahol már harmadik szezonját töltötte. A magyar labdarúgó egy későbbi nyilatkozatából az is kiderül, hogy miért akart eligazolni. Párizstól nagyon elment a kedve, de nem a várostól, hanem az egyesületétől. Ahogy Berkessy fogalmazott, a Racing elnöke szinte semmit sem értett a labdarúgáshoz:

Ha az elnök az 52 általa fenntartott csapat valamelyikében látott egy-egy jómozgású fiút, azt rögtön betette az első csapatba. Hétről-hétre reszkettem, hogy legközelebb megint ki fog mellettem szélsőhalfot játszani. Az egész szezonban nem játszottunk kétszer egyforma felállításban" - fogalmazott a magyar játékos.

Berkessy Elemér, aki mindössze hétszer volt válogatottForrás: Fradi, Fradi múzeum

Berkessy játékjoga azonban még mindig a Ferencvárosé volt. A focista három év „szabadságot" kapott a zöld-fehérek vezetőségétől. Amennyiben nem a Ferencvárosban szeretett volna játszani a következő idényben, ki kellett vásárolnia magát a szerződéséből. Mivel a források szerint hetek óta folytak már a tárgyalások, felmerült a kérdés, miért volt ennyire fontos Berkessynek felbontania szerződését a budapesti csapattal. Az ok az uruguayi Nacionalhoz, egészen pontosan Szigeti Imre személyéhez volt köthető.

Szigeti Imre 1922-től három éven edzette a Ferencvárost, amely rengeteg sikert ért el a tevékenysége alatt. Később Szigeti sok pénzt költött a Ferencvárosra és Magyarországon neki is volt köszönhető a profizmus megjelenése a labdarúgásban. Ugyanakkor az edzőnek voltak pénzügyi gondjai is. Végül a harmincas évek jutott annyi pénzhez, hogy kivándoroljon. Uruguayban a Club Nacional menedzsere, edzője lett. 

Szigeti Imre jól emlékezett Berkessy játékára és tudására. Megkörnyékezte a játékost, hogy a Nacionalhoz igazoljon. Szigeti az uruguayi El Pais című újságnak adott egy interjút, ahol elhangzott, hogy nem bánná, ha Berkessy hozzájuk csatlakozna. Ráadásul ez 1934-ben történt, pont abban az évben, amikor a csapata megnyerte az uruguayi bajnokságot.

Berkessy végül nem ment Dél-Amerikába, helyette a Barcelona csapatához került, méghozzá Plattkó Ferencen keresztül. A korábbi kiváló kapus, Plattkó edzőként dolgozott Franciaországban és ekkoriban kereste meg a Barcelona. A katalán klub komoly válságban volt, és egykori legendás kapusukban a „szőke magyar medvében" látták a megmentőt. Plattkó hajlott rá, hogy elfogadja a felkínált álláslehetőséget, ám kijelentette, hogy neki egy olyan típusú középpályásra van szüksége, mint Berkessy Elemér. A katalán vezetőség azonban nem ismerte a magyar játékost, ezért nem szívesen igazolták volna át. Ekkor Berkessy meggyőzte a katalánok egyik vezetőjét, hogy nézze meg őt a következő, Nizza elleni mérkőzésen.

Berkessy a Nizza ellen kimagaslóan játszott, ám ez még nem volt elég a barcelonai sportvezetőnek, aki járkálni kezdett a stadionban, és hangosan szidta honfitársunkat, hogy mennyire ügyetlen, csapnivaló labdarúgó. Erre a francia szurkolók kis híján meglincselték a katalánt, hiszen ők szinte bálványozták Berkessy Elemért. Ez a reakció meggyőzte a Barcelonát, hogy megéri szerződtetni a magyart. Berkessy súlyfelesleggel érkezett Barcelonába, de kemény munkával ledolgozta azt. A sajtó folyamatosan kereste, az érdeklődés központjában állt, ő azonban öntudatosan kijelentette: „Rólam ne írjanak jót! A pályán akarok bizonyítani!"

Mivel Spanyolországban nem szerették a külföldi játékosokat, Berkessyt folyamatosan támadták. Bár a Ferencvárosban és Párizsban dicsérték a kimagasló fejjátékát, itt gyengének nevezték azt. Korábban a magyar sajtóban azt rótták fel neki, hogy túlságosan úriemberes focit játszik, keveset ütközik, majd a spanyol bajnokságban folyton az a vád érte, hogy lekönyököli az ellenfeleit. Emellett lassúnak, tohonyának, kövérnek nevezték. A Valencia ásza Sevarino Gioboru Lopetegui egyszer - nem kevés rosszindulattal - így nyilatkozott róla: „A nagydarab magyar mikor rám esett, majdnem eltörte a vállam."

Mezőnyjátékosként első magyarként játszott egy Real Madrid-Barcelona mérkőzésenForrás: Fradi, Fradi múzeum

A későbbi Barcelona-legenda, Josep Samitier pedig - aki ekkor még a Real Madrid játékosa volt - úgy fogalmazott, hogy Berkessy egyszerűen nem való a Barcelonába. Amikor 1935. március 21-én a Barcelona Madridban 5-0-ra verte a Realt, Samitier mélyen hallgatott. Berkessy volt az első magyar, aki mezőnyjátékosként pályára léphetett az El Clásicón. (Korábban a Barcelona kapusa, Plattkó Ferenc már védett a Real ellen.)

Berkessy Elemér a legemlékezetesebb mérkőzését a Valencia ellen vívta, nem mindennapi körülmények között. Történt, hogy Alex Ivorrát, a Barcelona kapusát kiállították. Állítólag a Valencia támadója megütötte a kapust, aki erre megharapta ellenfelét. Mivel cserélni nem lehetett, ezért a legmagasabb barcelonaira, Berkessy Elemérre esett a választás, ő állhatott be a kapuba. Berkessy olyan parádésan védett, hogy a meccs emberének választották. Bravúrt bravúrra halmozott, és bár a kapott gólnál kicsúszott kezei közül a labda, így is remek teljesítményt nyújtva 2-1-es győzelemhez segítette a csapatát.

A Barcelone 1934-35-ös csapata, rajta Berkessy ElemérForrás: http://www.webdelcule.com/

A barcelonai légióskodás után Berkessy újra Párizsba utazott. Ott felhívta régi ismerősét, Schneider „Pepi" Józsefet, aki az AC Havre együttesét edzette akkoriban, s aki tárt karokkal fogadta. A szerződés aláírása után 1936. január 17-én az Exelcisor Roubaix ellen mutatkozhatott be új csapatában.

Berkessyt utolsó klubjában elkerülték a sikerek. A francia kikötővárost akkor hagyta el, amikor érződött a második világháború közeledte. 1938-ban hagyott fel végleg az aktív labdarúgással, mindössze 33 évesen, és egy időre hazatért Budapestre. Erről a tőle megszokott humorral nyilatkozott:

Az AC Le Havre-ban futballoztam még, aztán 1938-ban hazajöttem. Lázár Gyulának megköszöntem, hogy rákényszerített a külföldi vendégjátékra. Ő heti 50 pengőt kapott, jómagam Franciaországban havi 3 000 pengőnek megfelelő összeget kerestem, de meg kellett dolgozni ezért a pénzért. Drogériát akartam nyitni, megvolt a mestervizsgám. Mégis edző lett belőlem, mert nem tudtam nemet mondani a tatabányaiak hívására."

A barcelonai magyar főkonzul, Taróczy Balázs Berkessy Elemérről beszél:

A hazatérés

Berkessy Elemér 1938-ban érkezett haza, de mivel még élő szerződése volt a Le Havre-ral, nem igazolhatta le itthon egyik csapat sem. Addig is, mint társtulajdonos, egy szabó- és szűcsszalon vezetését vette át, valamint a Ferencváros pályáján edzett. Kutyájával, Jackie-vel éltek ketten az Aranykéz utcában. 1939 nyarán felkérte edzőnek az NB II Dunántúli-csoportjában szereplő Tatabánya. Berkessy át is vette a a csapatot, ám az idény felénél csak a tabella 12. helyén álltak. 1938-ban beszüntették a profi bajnokságot, így a Tatabányában is bányászok futballoztak. A csapat ezt nem bírta el és kiesett.

A sikertelen edzői bemutatkozás ellenére 1940 júliusában az MLSZ felkérte szövetségi edzőnek. Feladatul azt kapta, hogy tréningeket tartson a legjobb „sarjaknak". Berkessy a gyorsaság fokozását és az angol háromhátvédes támadórendszer bevezetését tűzte ki célul az utánpótlás-nevelésben. Emellett a szövetségi kapitány, Ginzery Dénes megfigyelőjeként is járta a országot. 1941 nyaráig edzéseket tartott Budapesten, de több előadást és továbbképzést is szervezett országszerte. Olyan tehetségeket fedezett fel többek között, mint Deák „Bamba" Ferenc, Lóránt Gyula, Zakariás József, Bozsik József és Hidegkuti Nándor.

A mikrofon előtt álló Hidegkuti Nándort is Berkessy Elemér fedezte felForrás: Fortepan - Kovács Márton Ernő

Berkessy edzőként mindenképpen olyan helyre akart menni, ahol megnyithatja drogériáját. Nem szerette volna, ha csakis a futballtól függ az élete. Végül Szegedre szerződött. Csapata csupán két meccset nyert ősszel, így biztos kiesőnek számított. Így is történt, igaz Berkessyvel a tavaszi idényben három találkozón is győztek. A következő szezonban pedig visszajutottak az első osztályba.

1944 júliusában Berkessy visszatért Budapestre, kinevezték a Ferencváros edzőjének. Az 1944/1945-ös labdarúgó-bajnokság elképesztő körülmények között, a háború árnyékában zajlott. A bajnokság 1944. szeptember 23-án félbeszakadt. Helyette az MLSZ kizárólag budapesti klubok számára hadibajnokságot írt ki. Berkessy az utolsó meccsekre már újsághirdetéseket adott fel Fradi-játékosok után kutatva, hogy a csapat egyáltalán ki tudjon állni 11 emberrel. A hadibajnokság 1944. december 24-én szakadt félbe. A tabellát ekkor a Ferencváros vezette.

A II. világháború eseményei miatt az MLSZ az 1944-45-ös bajnokságot félbeszakítottaForrás: Fortepan

A második világháború után az FTC működését felfüggesztették, de az MLSZ által 1945 tavaszára kiírt félidényes bajnokságban már újra FTC néven indulhatott a Fradi. Berkessytől megváltak, edzői engedélyétől megfosztották. 1947-ben újra Szegeden tűnt fel, ezúttal az Atlétikai Klub szaktanácsadója lett. Ő edzette a futballcsapatot, amit sikerült is benntartania az első osztályban. Augusztusban az MLSZ figyelmeztette a Szegedet, hogy Berkessy az egyesületben edzői munkát nem végezhet. Ám ő a tiltás ellenére is folytatta tevékenységét.

Arról, hogy Berkessy Elemér miért lett kegyvesztett, nem sokat tudunk. A sajtóban „az 1944-ben tanúsított nem megfelelő magatartás"-ról írtak. Végül ideiglenes edzői engedélyt kapott. Pletykáltak róla, hogy visszatér az FTC-hez, végül sem ott, sem a Szegednél nem kapott szerződést. 1948. január 1-én írta meg a Népsport, hogy

Berkessy hivatalosan is megkezdte már a működését az olaszországi Vicenzában. Munkája igen nehéz lesz, mert elég gyengén áll csapata" – írta meg a szaklap.

Így ért véget Berkessy magyarországi edzői pályafutása.

Vándorlás kispadtól kispadig

A Vicenza az utolsó helyen végzett az őszi szezonban, és a magyar szakember érkezésével sem sikerült jelentős változást elérni, így az idény végén az együttes búcsúzott az első osztálytól és Berkessytől is. Alighanem eredményesen dolgozhatott, hiszen csakhamar felkereste a korszak legdominánsabb olasz csapata, a 1946 és 1949 között sorozatban négy bajnoki címet elhódító FC Torino.Az a csapat volt a „Grande Torino", amely fogalommá vált az itáliai futball-történelemben. Az olasz válogatott magját is a torinói játékosok alkották. Berkessy Emilio – ahogy az olaszok nevezték – első megbízásként a Torino utánpótlás-nevelőjeként kapott munkát, 1949-ben pedig tárgyaltak vele a vezetőedzői kinevezéséről is, ám a sors közbeszólt. 1949. május 4-én bekövetkezett az olasz futball egyik legnagyobb tragédiája. Az első csapatot szállító repülőgép a sűrű ködben a Torino belvárosától keletre fekvő hegyoldalba épített Superga bazilikába csapódott. A tragédiában 31 ember halt meg.

A Grande Torino csapatának repülőgépe a Suprega dómnak csapódva zuhant a mélybeForrás: Origo

Berkessy végül a Pro Patria Calcio alakulatát vette át, ahol együtt dolgozhatott az Inter legendájával, Giuseppe Meazzával, majd a harmadosztályban vállalt munkát. 1951-ben ismét országot váltott. Az egykori Barcelona-klasszis neve aligha csengett ismeretlenül Spanyolországban, így a Real Zaragoza szerződést ajánlott neki. Az élvonalba frissen feljutó klub gyengén szerepelt a szezon elején, így valóságos megváltóként érkezett a magyar edző, akivel nem csak bennmaradtak, hanem a spanyol kupában legyőzték az Athletic Bilbaót, a korszak egyik legerősebb csapatát is. Berkessy szerződését meghosszabbították, ám nem tölthette ki, mivel a Zaragoza a következő idény első hét mérkőzésén kikapott. Ezért a magyar edzőt kirúgták, aki meg sem állt Angliáig.

A kép jobb oldalán az olaszok legendás játékosa, Giuseppe Meazza, akivel Berkessy Elemér együtt dolgozottForrás: AFP/Unknown

1954-ben Berkessy Elemér történelmet írt: ő lett az első edző Angliában, aki nem a Brit-szigetekről származott. A Grimsby Town vezetőségének imponálhatott, hogy abból az országból szerződtet trénert, amelynek a válogatottja kétszer is legyőzte az angolokat 1953-ban (6-3) és 1954-ben (7-1). A klubtól éppen elment az a Bill Shankly, aki később a Liverpool legendás edzője lett.

A szerződéshez Berkessyt az a Jimmy Hogan segítette, aki az MTK edzője volt. A Grimsby döntését sokan megkérdőjelezték. A sajtóban állandó téma volt, hogy miért kellett külföldi edzőt alkalmazni? A nyomás meg is hozta az eredményt, Berkessynek mindössze három hónap után távoznia kellett posztjáról, mivel a brit Munkaügyi Minisztérium úgy döntött, nem folytathatja angliai munkáját.

Berkessy Elemér az angol Grimsby Town edzője lett. A képen fehér mezben a Grimsby Town csapataForrás: Wikipedia

E rövid idő alatt is mély nyomot hagyott a klub játékán. Bevezetett egy új edzéstechnikát, amelyet az angol lapok "mozgékonynak" neveztek el. Az erőnlét és a labdanélküli gyakorlatok voltak túlsúlyban. A sajtó nem tudta mire vélni, hogy az edzéseken nincs mindig szükség labdára. George Higgins, a Grimsby akkori csapatkapitánya a következőt nyilatkozta a Telegraphnak:

Berkessy teljesen forradalmasította az edzéseinket. Azt gondolom, hogy több időre lesz szükségünk, mire teljesen alkalmazkodni tudunk ehhez az új edzésmódszerhez." Bár a magyar edző rövid időt tölthetett csak a klubnál, a Telegraph mégis úgy fogalmazott, hogy:Új életet hozott magával és mély nyomot hagyott az edzéstechnikájának köszönhetően."

A szigetországi kitérő után Belgium, Antwerpen lett Berkessy következő munkahelye. A Beerschot együttesénél kapott állást, onnan visszatért Spanyolországba, mert a katalán főváros kisebb csapata, az Espanyol szerződtette a magyar legendát. A várt sikereket azonban ő sem tudta elhozni a kék-fehéreknek, így egy szezon után nem marasztalták a magyar szakvezetőt. Utolsó klubja a spanyol másodosztályú Sabadell volt 1958-ban.

Elfeledve hal meg Spanyolországban

Berkessy Barcelonában telepedett le, ahol vállalkozásba kezdett: megvásárolt egy speciális dugattyúgyűrűk gyártására vonatkozó belga szabadalmat, valamint egy, az autófékekre vonatkozó szabadalmat is levédetett, így az autóiparban is nagy tisztelet övezte. Azonban a gyorsan fejlődő autóipar mamutvállalataival szemben kis üzeme nem bírta felvenni a versenyt. Berkessy tönkrement. Ezt követően már csak életbiztosítása és nyugdíja, valamint a Barcelona-öregfiúk rendszeres anyagi segítsége biztosított megélhetést annak a sikerembernek, aki egyébként edzőként csak a Zaragozaban a 200 ezer pezetás szerződéskötési összeg mellett havi 20 ezer pezetát keresett.

Elfeledve, szegénységben halt meg SpanyolországbanForrás: Fradi, Fradi múzeum

Berkessy nem gyakran járt Magyarországon, de amikor sikerült hazalátogatnia, mindig népes ferencvárosi rajongótábor várta. Népszerűségét is mutatja, hogy 1974-ben az FTC örökös bajnokának választották, és amikor utoljára, 1979-ben Magyarországon járt, úgy ünnepelték, mintha egy győztes meccs után ült volna le a szurkolók közé. Élete utolsó évtizedeiben, 15 évvel fiatalabb feleségével Barcelonában élt. Egészsége erősen megromlott. Csaknem 40 évet töltött külföldön, mégsem törte a magyart és humora is megmaradt. Sosem feledte el, honnan indult el. 1993-ban, 88 éves korában halt meg Barcelonában.

Ezt a cikket a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft sportújságíró szakirányának hallgatói írták. Név szerint: Beretka Zsolt, Kenessey Csaba, Kiss Szabolcs, Lappints Levente, Oroszvári-Szabó Réka, Regős László, Tóth Zsombor és Urbán Ádám. A cikket Lantos Gábor szerkesztette.

A cikk forrásai
Arcanum Ditális Tudománytár
Dénes Tamás, Sándor Mihály, B. Bába Éva – A magyar labdarúgás története II.
www.tempofradi.hu
estadijohan.com
Conexion Farkas youtube csatorna
www.valogatott.mlsz.hu
www.mla.hu
http://codalmighty.com/site/ca.php?article=7096
Rai Televideo - A.S.D. Biellese
Internet Archive: A.S.D. Biellese; Aurora Pro Patria 1919; gtst.net; rosignanocalcio.it/storia; sport.be
biellaclub.it
corriedellosport.it
nemzetisport.hu
torinofc.it – storia
biellaclub.it
rosignanocalcio.it
iltirreno.gelocal.it
laliga.com
aupazaragoza.com
beerschot.be