Miért nem volt soha futballklasszikus a németek Der Klassikere?

SOCCER-BAYERN/DORTMUND SOCCER-BAYERN/DORTMUN Horizontal
Bayern Munich's Alexander Zickler (C) and Borussia Dortmund's Juergen Kohler (top) reach for a high header as Stefan Reuter (L), Juergen Klinsmann (2nd R) and Martin Kree look on during their Bundesliga match in Munich 20 October. The match ended in a nill draw. AFP PHOTO (Photo by PETER KNEFFEL / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
Vágólapra másolva!
Szombaton kora este 129. alkalommal rendezik meg Németországban a Der Klassikert. Pontosabban 129. alkalommal játszik egymással tétmérkőzésen a Bayern München és a Borussia Dortmund. Ugyanis ez az El Clásico mintájára kreált német kifejezés csak néhány éve létezik, bár manapság úgy szerepel a köztudatban, mint egy ezer éve forgalomban lévő brand.

Ennek a két csapatnak a rivalizálása korántsem tekint vissza olyan múltra, mint Spanyolországban a Real Madrid-Barcelona párharc. Ennek a legfőbb gátja, hogy a Bayern minden téren annyival az összes vetélytársa előtt jár évtizedek óta, hogy felesleges az őt többnyire csak tisztes távolságból követő, ritkán megközelítő, és még ritkábban elhagyó vetélytársai közül egyet kiemelni. A Dortmund ezt a titulust azzal érdemelte ki, hogy a 2010-es években Jürgen Klopp kezei alatt kétszer is bajnok lett és 2013-ban Bajnokok Ligája döntőt vívhatott a Bayernnel.

Ezt követően kezdték Der Klassikernek hívni ezt a találkozót.

Az ezredforduló táján, amikor Ottmar Hitzfeld vezetésével előbb a Dortmund, majd négy évvel később a Bayern nyert BL-t ez a kifejezés még nem is létezett.

Lewandowski és Haaland a mostani El Klassiker két legnagyobb sztárja Forrás: Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Essler Kremser Hoermann/Sven Sim

Igazából nincs is sok értelme. Egyetlen olyan komoly lista van, amelyen Németországban az első két helyet ez a két csapat birtokolja, az a Bundesligában a történelem során megszerzett pontok száma. Ám itt is nyomasztó a Bayern fölénye.

A bajorok az 1963 óta létező pontvadászatban a mai napig 3821 pontot szereztek, a Ruhr-vidékiek 2914-et.

A Bundesligában megszerzett bajnoki címek tekintetében a Dortmunddal holtversenyben áll a második helyen a másik Borussia, a Mönchengladbach, míg a legtöbb előosztályú meccsek rangsorában az összeset megelőzi a Werder Bremen.

A Bremen eddig csak egyetlen évben nem szerepelt a Bundesliga1-ben, míg a Bayern két, a Dortmund négy évet is kihagyott. A Bayern két hiányzása magyarázható, ugyanis egy sportpolitikai döntés áldozata lett: 1963-ban nem az első, hanem a harmadik osztályban kezdhette szereplését az új bajnoki rendszerben.

A Dortmund alapító tag volt a legjobbak között, viszont 1972-ben kiesett onnan.

Abban az évben, amikor a Bayern úgy lett bajnok, hogy máig fennálló gólcsúcsot produkálva 101-szer talált az ellenfelek kapujába. Ebből pont egy tucatot lőtt két meccsen a Dortmundnak. Ez sem mindennapi teljesítmény, ám a Ruhr-vidéki mérkőzésen csak egyet. Vagyis – könnyű kiszámolni - Münchenben 11-et!

Egy kép a 90-es években lejátszott Bayern-BVB mérkőzésről Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Peter Kneffel

Az a bizonyos 1971. november 27-én játszott találkozó a mai napig a Bundesliga történelem (ötös holtversenyben!) leggólgazdagabb találkozója.

És a Bayern legnagyobb különbségű győzelme a ligában.

Egy csúcson lévő, és még nagyobb csúcsra törő csapat ütötte ki a teljesen szétesettet. Gerd Müller négyszer, Uli Hoeness és Bule Roth kétszer-kétszer, Franz Beckenbauer, Paul Breitner és Wilhelm Hoffmann egyszer-egyszer volt eredményes, míg a becsületgólt Dieter Weinkauff szerezte 6-0-nál. Ekkor vendégeskedett utoljára a BVB a Bayern Grünwalder Strasse-n található stadionjában, és csak a bajnokság után nyugdíjazott pálya 17.000 nézője tudja megmondani, hogyan alakulhatott ki ez a 11-1. Ugyanis a német szaklap, a Kicker osztályzatai kis különbségű mérkőzés képét festik le. A Dortmund 11 gólt elszenvedő kapusa Jürgen Rynio pl. 3-ast kapott, ami közepes teljesítmény. Még négyen kapták ezt a kalkulust a dortmundi csapatból, míg a csatár Manfred Ritschel 2-est, ami kimondottan jó teljesítményért jár. Ugyanezt az osztályzatot kapta a négy gólt szerző Gerd Müller. Ennél jobbat nem kapott senki a Bayernből, sőt négyen itt is hármast érdemeltek ki, köztük két védő. Így aki nem látta a találkozót az azt mondhatja, hogy vagy egyenlő erők küzdelme során véletlenül nyert a Bayern 11-1-re, vagy

egész egyszerűen a Kicker tudósítója egy pohárral többet ivott a jófajta bajor sörből, mint amennyire hitelesítve volt.

Ezt közel 50 év távlatából már nem könnyű eldönteni. Az biztos, hogy a mérkőzés bekerült a rekordok könyvébe, és azóta is ott van.

Gerd Müller négy gólt lőtt a Borussia elleni 11-1-re végződött mérkőzésen Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Karl Schnörrer

Ezt a mérkőzést abban a bajnokságban a 16. fordulóban játszották, ezt megelőzően a Bayern második helyen állt a Schalke mögött és a 36 rúgott gól sem jelezte, hogy minden idők gólrekordját produkálja a szezon végére. Talán ez a találkozó volt a jel a nagy roham megindítására. Ám mivel az élre kerüléshez a Schalke botlására is várnia kellett ez csak 10 játéknappal később következett be. A 11-1-es gázolás előtt a Dortmund nem állt kiesőhelyen, és még a 15 meccsen kapott 31 gól sem mondható kritikusnak. Volt is ideje magához térni a nagy pofon után, ugyanis abban az évben már csak egy bajnokit kellett játszania és jött a hat hetes téli szünet.

Ám nem tudta összeszedni magát, és amikor tavasszal a Ruhr-vidéki derbin hazai pályán 3-0-ra kikapott a Schalkétól, akkor kiesőhelyre zuhant.

Ezzel a gelsenkircheni alakulat kettős sikert aratott, hiszen megőrizte vezető helyét a tabellán, míg a Dortmundot kieső pozícióba taszította. A királykékeknek még az utolsó fordulóban is volt esélyük megszerezni történetük első Bundesliga bajnoki címét (ami a mai napig sem sikerült nekik), ám örök riválisuk többé nem került a vonal fölé. 1972-ben 83 kapott góllal, mínusz 49-es gólkülönbséggel kiesett a Dortmund és négy évet távol töltött a legjobbaktól.

Amíg a Borussia távol volt, addig a Bayern háromszor is megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját. Vagyis a kontinens legjobbjának bizonyult.

Kinek jutott volna akkor eszébe Der Klassikerről beszélni?

Már az a kijelentés is viccesnek tűnhetett akkor, hogy valaha is bajnok lesz a BVB, nemhogy egyszer BL-döntőt vívjon a Bayernnel! A visszajutásban nagy szerepe volt egy magyar (akkor úgy mondták: disszidált) focistának, Varga Zoltánnak. Az egykori ferencvárosi kedvenc két másodosztályú évben is erősítette a sárga-feketéket, a visszajutást eredményezőben a meccsek kétharmadán pályára lépett és hat gólt szerzett. Utána viszont maradt a másodosztályban (az Augsburgnál) mert az az Otto Rehhagel lett a vezetőedző, aki már játékoskorában is gyűlölte őt.

Varga Zoltán a Borussia játékosaként sokat tett az együttes feljutásáért Forrás: Twitter

Varga nélkül tért tehát vissza 1976-ban a Bundesliga1-be a Dortmund, ám 16 évet kellett várnia szurkolóinak, hogy a képzeletbeli dobogóra állhasson a Bundesligában. Ezen 16 bajnokságból hetet a Bayern nyert. Amely a nagy harcokat előbb a Mönchengladbach-hal vívta, aztán a Hamburggal, időnként a Kölnnel. A Dortmund ekkor még közelébe sem jutott.

A fekete-sárgáknál Ottmar Hitzfeld érkezésével változott meg minden.

Már az ő irányításával szerzett ezüstérmet a csapat, majd lett először Bundesliga-aranyérmes 1995-ben és másodszor 1996-ban. Egy évvel később megnyerte a Bajnokok Ligáját. Ezek az évek voltak, amikor először teljesített jobban a Dortmund, mint a Bayern. Bár a BL-diadal évében a Salátástálat a bajorok nyerték. Hat évig irányította Hitzfeld a BVB-t, és ez története legsikeresebb időszaka. Sikeresebb, mint a későbbi Klopp-éra. Ez akkor is tény, ha az utóbbi edző irányításával látványosabban játszott. Ki tudja a '90-es években meddig maradt volna csúcsközelben a Dortmund, ha Hitzfeld tovább dolgozik ott, ám elcsábította a Bayern. Hitzfeld a következő négy évben a Bayernnel kétszer is döntőt vívott a BL-ben, míg a Dortmund 2002-ben Matthias Sammer irányításával ismét német bajnok lett. Vagyis jó 25 éve határozza meg a Bundesligát ezen két csapat vetélkedése. Vagy fogalmazzunk úgy: csak 25 éve. Ugyan továbbra is a Bayern az eredményesebb, de legalább a Dortmund időnként megszorongatja.

Jürgen Klopp, a Borussia Dortmund edzőjeként sok borsot tört a Bayern orra alá Forrás: AFP/Patrik Stollarz

Az elmúlt 10 bajnokságból a Dortmund kettőt megnyert, ötször lett második. Mindig a Bayern mögött. Tehát igaz, hogy ő a bajorok elsőszámú vetélytársa. Ha még nem is ősi „klasszikus" a kettejük vetélkedése, de a közelmúltat meghatározza.

Ám történelmi léptékben nézve mégis óriási a távolság a két gárda között.

A bevezetőben említett 128 eddigi találkozójukból 103-at vívtak a Bundesligában, 11-et a Német Kupában, kilencet a német Szuperkupában, kettőt a német Ligakupában (ez a Szuperkupa hat csapatosra kibővített változata volt) és hármat a Bajnokok Ligájában. A Német Kupában és a Ligakupában a Bayern mérlege a jobb, a Bajnokok Ligájában döntetlen az állás közöttük, míg a Szuperkupában a Dortmund van szolid előnyben. A Bundesligában viszont nyomasztó a Bayern fölénye: 61 bajor győzelem és 34 döntetlen mellett csak 33-szor nyertek a mostani vendégek.