Hihetetlen mennyi edző járult hozzá a Schalke 04 történelmi bukásához

firo: 02/27/2021 Fuvuball, soccer 1st Bundesliga, season 2020/2021 VfB Stuttgart - FC Schalke 04 Soccer 1. Bundesliga firo: 27.02.2021 Fuvuball season 2020 SPO 2021 VfB Stuttgart - FC Schalke 04 Horizontal
firo: 27.02.2021 football, football 1. Bundesliga, season 2020/2021 VfB Stuttgart - FC Schalke 04 5: 1 S04 coach, coach, Christian Gross, gesture, gesture, substitution, S04 Matthew Hoppe, | usage worldwide (Photo by Sebastian El-Saqqa / augenklick/firo Sportphoto / dpa Picture-Alliance via AFP)
Vágólapra másolva!
David Wagner: 0 győzelem, 0 döntetlen, 2 vereségManuel Baum: 0 gyözelem, 4 döntetlen, 6 vereségHuub Stevens: 0 győzelem, 0 döntetlen, 1 vereségChristian Gross: 1 győzelem, 2 döntetlen, 7 vereségDimitrios Grammozis (eddig): 0 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség

Ez az öt edző ezzel a mérleggel járult hozzá ebben az évben ahhoz, hogy a Schalke reménytelen helyzetben szenved a Bundesliga utolsó helyén. És még van hátra 9 forduló az idei bajnokságból, úgyhogy esetleg még további trénerek is hozzájárulhatnak a királykék csapat történelmi bukásához. Elnézést kérek a Schalke szurkolóitól, de talán ők is érzik, hogy idén nem lehet szarkazmus nélkül beszélni a csapat teljesítményéről. Két hete pl. úgy játszott gólnélküli döntetlent az utolsóelőtti Mainzcal, hogy egyetlen helyzetet tudott kialakítani 90 perc során. A német szaklap, a Kicker a létező legrosszabb osztályzatot, a 6-ost adta a mérkőzést értékelve. 1992 óta (amióta ilyen módon minősít az újság) ez mindössze a hatodik ilyen kalkulus.

Vagyis 8.792 mérkőzés közül ez a március 5-i szenvedés bekerült a legrosszabb hatba.

Erről nem a Mainz tehetett, amely ezzel a gelsenkircheni egy ponttal (illetve azzal, hogy vetélytársa is csak ennyit szerzett) valószínűleg már a bajnokság végéig maga mögött tartja a szebb napokat látott királykék alakulatot.

Erről a fényképről úgy tűnik, mintha történt volna valami a Schalke-Mainz meccsen, a valóságban azonban szó sem volt ilyenről Forrás: AFP/Leon Kuegeler

Bár a Mainzban edzői feladatot kapó munkavállaló sem reménykedhet abban, hogy onnan megy nyugdíjba. Ott Bo Svensson a negyedik tréner az idei pontvadászatban. Vagyis ezt a futball elleni merényletet úgy követte el a Mainz és a Schalke, hogy kettejüknél összesen kilenc szakember irányított szűk félév alatt. Ez bohózatba illik, méltatlan egy komoly csapatokból álló bajnoksághoz. A Mainznak ez a 15. szezonja az elsőosztályban, komolyabb sikerek nélkül pörögnek ott az évek, ám a Schalke egészen más szinten tartózkodott, még nem is olyan régen.

10 éve ilyenkor a legjobb négy között szerepelt a Bajnokok Ligájában.

Vagyis óriásit fordult a világ ennyi idő alatt a Ruhr-vidéki bányásztelepülésen, és ezért nem csak a pályára lépők a felelősek. A baj akkor kezdődött, amikor 10 éve a nagy menetelés során, a sikeres BL-nyolcaddöntő után is edzőcsere történt. Ilyet normális esetben ritkán csinálnak. Akkor Felix Magathot Ralf Rangnick váltotta, és az azóta eltelt 10 évben Rangnickkal együtt 12 trénere volt. Ráadásul ennél több edzőcsere történt, ugyanis a XX. század legjobb Schalke-trénerének választott, Huub Stevens háromszor is beszállt kedvenc csapatához. A holland mester idén is vállalt egy bajnoki és egy kupamérkőzést, a Schalke egyetlen esélye az lett volna a bentmaradásra, ha az egész tavaszt ő csinálja végig. Ám ő megmondta, hogy csak néhány napig marad, amíg megtalálják a végleges megoldást.

Huub Stevens talán már maga sem tudja, miért ül le újra és újra a Schalke kispadjára Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Jurgen Fromme

Ám végleges megoldásról beszélni a hétszeres német bajnok esetében jelenleg nem lehet. Ez óriási baj, és nem csak a gelsenkircheni klubra jellemző. A szezon eddig eltelt részében további négy csapatnál (Dortmund, Hertha, Bielefeld és a már szóba hozott Mainz) volt edzőcsere. Sok ez vagy kevés? Érdekes ilyen szemmel megnézni a Bundesliga történetét.

Az első szezonban, az 1963-64-esben jegyezték fel a legkevesebb ilyen váltást: akkor az évadot elkezdő 16 trénerből csak három nem érte meg a zárórát. Hatszor fordult elő, hogy egy szezonban négy edzőt menesztettek az összes elsőosztályú csapattól. Most csak a Schalkénál volt eddig négy váltás. 1963-tól 1990-ig, vagyis 27 év során csak 10 olyan volt, amikor hétnél több edzőnek mondtak fel idény közben. Most a Schalke és a Mainz együtt hétnél tart. És hol van még az év vége. 1990 után az európai határok átjárhatóságával párhuzamosan

felhígult az edzői kar a Bundesligában, és úgy tűnik türelmetlenebbek lettek a klubvezetők is.

Ezt követően 17-szer is 10 vagy annál több edzőmenesztés volt egy szezonban. A mostanit nem számolva, mert már idén is elérte a liga a 10 kirúgást. A csúcsot a már szóba hozott 2010-11-es bajnokság jelenti, 15 edzőmenesztéssel. Ezt talán nem érik el a csapatok idén, bár a nemzetközi kupaindulásért csatázók valamelyikénél még lehet, hogy egy új tréner hozta szemléletváltásban bíznak majd. Az idei szezon így is bevonul a történelembe, ugyanis a Schalkénál és a Mainznál két forduló után váltottak először.

Ez a második fordulóban való edzőváltás csak holtversenyben csúcs, ugyanis Rinus Michelst a Kölntől 1983-ban, Morten Olsent szintén onnan 1995-ben és Dieter Heckinget 2009-ben a Hannovertől is ugyanennyi idő után rúgták ki.

A Bundesliga történelme tele van tragikomikus edzőcserékkel. Ezek élére kívánkozik Heiko Weber története, aki gyakorlatilag 105 percig volt vezetőedző, 2007. szeptember 26-án. Az Energie Cottbus menesztette elődjét, Petrik Sandert, az utód, Bojan Prasnikar még nem ért oda, így szegény Weber lett hivatalosan a tréner egy hétközi találkozón.

Fotós bravúr a javából! Pont sikerült elkapni a pillanatot, amikor Heiko Weber volt a Cottbus edzője. Forrás: ddp images via AFP/Clemens Bilan

Azért szegény, mert ezt a találkozót Münchenben kellett vívnia, és ott a papírformának megfelelően a Bayern Klose 3, továbbá Demichelis és Toni 1-1 góljával 5-0-ra nyert. Webernek ez volt élete egyetlen Bundesliga1-es találkozója edzőként (valószínűleg nem is lesz több) , így örökre ő lesz a legrosszabb statisztikájú mester ebben a pontvadászatban.

Ám az ő esete még érthető, mert kényszerből ült le a padra, igaz szörnyű pillanatban. Ám aki önként vállal drámai helyzetben bukást ígérő feladatot az csak magára lehet dühös. A legendás Jörg Berger 2009-ben az utolsó forduló előtt, egy mérkőzésre vette át a Bielefeld irányítását. A csapat akkor osztályozós helyen állt, vagyis sok minden nem indokolta a korábbi mester, Michael Frontzeck menesztését. Ugyan a 33. játéknapon 6-0-ra kikapott a Klopp vezette Dortmund otthonában (Hajnal Tamás is lőtt egy gólt) , de így is az utolsó játéknapon a saját kezében volt a sorsa. Ha nyer az ellen a Hannover ellen, amelynek nem volt fontos a pontszerzés, akkor marad az osztályozós helyen. Valószínűleg a klub vezetői már a Bundesliga2 harmadikja elleni párharcra gondoltak, és ezért szerződtették az idős, már akkor halálos beteg mestert. Ugyan a két mögötte lévő csapat közül mindkettő megelőzhette, de a Karlsruhe a BL-indulásért harcoló Herthát fogadta, míg a Cottbus a Leverkusent. Ám a két vetélytárs (nagy meglepetésre) nyert, a Bielefeld viszont 2-2-t játszott a H96-al, így osztályozó nélkül simán kiesett. Bergernek ez a balszerencsés, egymeccses beugrás jelentette az utolsó találkozóját, egy év múlva rákbetegségben elhunyt.

De ne ezzel a tragikus esettel zárjuk a beugró edzők történetét, úgyhogy álljon itt egy sikersztori! A Werder Bremen 1999-ben négy fordulóval a vége előtt menesztette Felix Magathot és helyére Thomas Schaaf került. A Bremen az utolsó négy meccséből hármat megnyert, megőrizte (akkor is) Bundesliga1-es tagságát, majd a beugró edzővel megnyerte a Német Kupát. Schaafot véglegesítették, és ezt követően 14 évig folyamatosan, 645 meccsen irányította a Werder Brement.