Összedőlt a szuperliga, de a Bajnokok Ligája érdektelenségén ez sem segít

fbl TOPSHOTS Horizontal OFFBEAT FOOTBALL CHAMPIONS LEAGUE FINAL TROPHY HIDDEN FACE ON ONE'S HEAD JOY
Bayern Munich's French defender Lucas Hernandez poses with the trophy upside down on his head after Bayern won the UEFA Champions League final football match between Paris Saint-Germain and Bayern Munich at the Luz stadium in Lisbon on August 23, 2020. (Photo by MATTHEW CHILDS / POOL / AFP)
Vágólapra másolva!
A két nap alatt összedőlő Európai Szuperliga ötlete nem vasárnap pattant ki az érintettek fejéből, hanem egy hosszú folyamat következménye az, hogy a kontinens meghatározó csapatai közösen a saját kezükbe vették volna a sorsukat. Az utolsó lökést ebben minden bizonnyal a világjárvány okozta gazdasági nehézségek adták, de az okok összetettek voltak. Keddről szerdára virradóra azonban a hat angol résztvevő kihátrált a szuperligából, amely gyakorlatilag összeomlott. Ezzel azonban azok a gondok, amelyek a Bajnokok Ligája-sorozatot évek óta nyomasztják, nem oldódnak meg azonnal. Ebben a cikkben azt próbáljuk végigvenni, hogy mikor és hogy szűnt meg a BEK/Bajnokok Ligája korábban semmihez sem hasonlítható varázsa, és azt, hogy miért vált teljesen kiismerhetővé, így egyre érdektelenebbé a sorozat.

Az Európai Szuperliga vasárnapi bejelentése alapjaiban rengette meg a nemzetközi focivilágot, majd a kedd esti történtek szinte mindenkinek hatalmas megkönnyebbülést okoztak. Azt mondjuk talán a szuperliga kiagyalói sem gondolták volna, hogy a kezdeményezésük alig 48 óra alatt dől össze az angol csapatok kihátrálásával.

A felháborodás a szuperliga esetleges bevezetése miatt óriási volt. A legfőbb érv az volt új liga ellen, hogy abban a csapatok állandó tagságot kaptak volna, legalábbis a 20 tervezett induló közül 15 - az alapító tagok.

Eltűnt volna annak – legalább az elvi – lehetősége, hogy bármelyik (bajnok)csapat eljusson a döntőbe és a trófeáért küzdhessen.

Bármilyen kicsi ennek a valószínűsége, az UEFA sorozataiban bárki indulhat, és akárki eljuthat akár a döntőig is.

A Leeds United játékosai a Liverpool elleni meccs előtt üzentek - Érdemeld ki - jelen esetben a BL-indulást például Forrás: AFP/Clive Brunskill

A nemzeti bajnokságok képviselői és a szurkolók persze inkább attól tartottak, hogy miért küzdjön, mondjuk, a Premier League-ben egy harmadik-negyedik helyen, vagy még hátrább található csapat, ha úgysem indul a Bajnokok Ligájában, hiszen ha a szuperligában bérelt helye lett volna, akár fejre is állhat a hazai bajnokságban

A másik fontos érv a szuperliga ellen pontosan az volt, amiért létrejött volna: a pénz.

A pénz, ami ma már a nemzetközi foci és az élet szinte minden területének mozgatórugója. A félelem, hogy a gazdagok még gazdagabbak lesznek, a szegényebbek pedig nem tudják majd tartani a lépést a nagyokkal. De ma még tudják?

A topligák (angol, francia, német, olasz, spanyol bajnokság) topcsapatai ma már így is olyan anyagi, és ezzel versenyelőnyben vannak a többi csapattal szemben, hogy lényeges különbséget ebben a szuperliga sem jelentett volna. A fenti 12 csapaton és, mondjuk, a Bayern Münchenen és a Paris Saint-Germainen kívül nincs olyan együttes, amelynek a játékosát ne vehetné meg bármelyik a fent említettek közül, ha nagyon akarná. A topcsapatoknak most is akkora gazdasági és erőfölénye van, hogy azzal egy középcsapat sem tud már versenyezni.

Fontos adalék volt ehhez a Real Madrid és a szuperliga elnökének nyilatkozata, aki szerint a világjárvány miatt a Real Madridnak 400 millió eurós veszteséget kellett eddig elkönyvelnie, a 12 csapat esetében ez az összeg eléri az ötmilliárdot is. Lehet, hogy Angliából vagy Spanyolországból úgy tűnt, hogy most akarták szétverni a szeretett sportágat, eltüntetni a legalább papíron lévő esélyegyenlőséget,

de nem a topligák közeléből nézve ez már rég megtörtént, és erre tökéletes példa a Bajnokok Ligája, amelynek átalakítása folyamatosan a nagyobb bevétel és a még több meccs, a még nagyobb piac felé törekszik.

A Bajnokok Ligája 1955-ben jött létre, akkor még Bajnokcsapatok Európa Kupája néven ismerhettük itthon, és szigorúan csak a bajnokcsapatok indulhattak. Egyenes kieséses rendszerben viszonylag kevés meccsel véget is ért egy-egy ilyen sorozat.

Egy teljesen valószínűtlen BL-döntő: Porto-Monaco 2004-ben Forrás: AFP/Franck Fife

Szép lassan csatlakoztak egyre többen, egyre több ország nevezett be, de nem indulhatott a bajnokokon kívül más.

A rendszer egészen az 1991-1992-es szezonig nem is változott, akkor is csak annyiban, hogy már 32 csapat indult, és amikor már csak nyolcan maradtak, akkor két csoportot csináltak, és a két csoportgyőztes játszotta a döntőt.

Az már a BEK hőskorában is kuriózum volt, ha nem angol, olasz, spanyol vagy német csapat ért oda a döntőbe és emelhette fel a trófeát. A 60-as években nyert két BEK-et a Benfica, egyet a skót Celtic, majd a 70-es években volt egy holland korszak, amikor egy trófeát nyert a Feyenoord, hármat pedig az Ajax.

Igazi hőstett volt a Steaua sikere 1986-ban a Barcelona ellen, majd 1987-ben a Porto legyőzte a Bayernt egy évvel később, 1988-ban pedig PSV Eindhoven-Benfica döntőt rendeztek, amit a holland csapat nyert meg.

Ma már teljesen elképzelhetetlen az is, ami 1991-ben történt, amikor a jugoszláv Crvena zvezda nyerte a döntőt a Marseille ellen. Ilyen párosítású BL-döntő ma már egyszerűen elképzelhetetlen.

Az UEFA felismerte, hogy a nemzetközi fociban hatalmas lehetőség van, szakmailag és pénzügyileg is, ezért egy új brandet hozott létre, ez lett a Bajnokok Ligája, ami az 1992-1993-as szezonban váltotta le a BEK-et. A Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlása miatt itt már 36 csapat indult – de még mindig csak a bajnokok – volt selejtező, majd a legjobb nyolc csapat ismét két csoportba került. A két csoportgyőztes, a Marseille és a Milan játszhatta a döntőt, amit végül a franciák nyertek meg.

Egy évvel később már 42 csapat indulhatott, ez még mindig csak azért, mert egyre több ország nevezte be a bajnokait. A lebonyolítás annyit változott, hogy az utolsó csoportkörből már két csapat jutott tovább, így

elődöntőket és döntőt rendeztek, amit végül a Milan nyert meg a Barcelona ellen.

Újabb egy év elteltével az olasz, a német, a belga, a spanyol, a portugál, az orosz, az angol és a holland bajnok már automatikusan a csoportkörbe került, míg a többi csapatnak selejtezőt kellett játszania. A küzdelmek négy csoportban kezdődtek, az első kettő jutott tovább, így a negyeddöntőktől volt egyenes kieséses szakasz, végül az Ajax nyerte a sorozatot.

Az 1997-98-as sorozatban már két selejtezőkör volt és hat csoport, azaz 24 csapat jutott be a csoportkörbe.

Ebben az idényben fordult elő először, hogy egy országból több csapat indulhatott (a címvédőt leszámítva), az UEFA nyolc bajnokságból engedte a bajnokság második helyezettjét is indulni.

A sorozat történetében először fordult elő 1999-ben, hogy olyan csapat nyerte a Bajnokok Ligáját, amely nem bajnokként vagy címvédőként tudott indulni a sorozatban. Akkor az abban az évben triplázó Manchester United jutott fel a csúcsra.

Az első BL-győztes, amely nem bajnokként indult a sorozatban Forrás: DPA/AFP/Jan Nienheysen

Egy évvel később újra létszámot bővített az UEFA, már 32 csapat jutott a csoportkörbe, és a topligákból már adott esetben az első négy helyezett indulhatott a sorozatban. Az európai szövetség itt nem állt meg,

nemcsak a létszámot, de a meccsek számát is növelte, mégpedig úgy, hogy két csoportkört vezetett be.

Az elsőben 32 csapat, a másodikban 16 szerepelt, majd a negyeddöntőktől volt egyenes kieséses szakasz. A győztesnek így nem kevesebb mint 17 meccset kellett játszania, ha nem a selejtezőkből akart eljutni a végső sikerig.

Az újítás három idényt élt meg, a 2003-2004-es szezonban visszatért az egy csoportkörös rendszer, de a 32 csapatnak köszönhetően már a nyolcaddöntők is egyenes kieséses rendszerben folytak. Ez a rendszer azóta is tartósnak bizonyult, 2015-ben vezették be, hogy az Európa-liga győztese is automatikusan indul a BL következő idényében, így a legerősebb három bajnokságból adott esetben öt csapat is indulhat a Bajnokok Ligájában.

A mostani idényben már ott tartunk, hogy a mezőnyben fix helye van az angol, német, olasz és spanyol bajnokságból négy csapatnak, a franciából és az oroszból háromnak, a 7-15. legerősebb bajnokságoknak pedig kettő. Azt már a klub saját koefficiense dönti el, hogy a csapat melyik fázisban kell, hogy bekapcsolódjon.

28 csapatnak azonban fix helye van a csoportkörben, a 11 legerősebb bajnokság bajnokainak, a hat legerősebb bajnokság második helyezettjeinek, az öt legerősebb bajnokság harmadik helyezettjeinek és a négy legerősebb bajnokság negyedik helyezettjeinek. A maradék 43 európai bajnokcsapatnak négy helyet tartott fenn a csoportkörben az UEFA.

Ebből is látszik, mennyire belterjes lett a Bajnokok Ligája, hiszen a topbajnokságok csapatai viszonylag ritkán változnak az első négy helyen, ritka az új, üde színfolt a palettán. Ma már ott tartunk, hogy a BL szeptemberi első csoportköre előtt nagy biztonsággal meg lehet tippelni az nyolcaddöntőbe jutó csapatok 90 százalékát. (Az 1987-88-as idényben az akkori BEK-címvédő Porto a második körben, azaz a 8 közé jutásért megkapta a Real Madridot, azaz teljesen kiszámíthatatlan, és ezért érdekes is volt a sorozat.) Ha nem topligás BL-győztes csapatot keresünk, akkor 2004-ig kell visszamennünk az időben, amikor a Porto nyert BL-t, azt megelőzően pedig az Ajax nyert 1995-ben, majd egy év múlva újra eljutott a döntőig.

A helyzet pedig nem fog változni, sőt. Az UEFA hétfőn jelentette be, hogy 2024-től a jelenlegi 32 helyett 36 csapat szerepel majd a kontinens legrangosabb klubsorozatában, a négycsapatos csoportokat egy nagy tabella váltja fel, így a jelenlegi hat helyett tíz találkozót játszik az úgynevezett svájci rendszerben, majd minden résztvevő különböző ellenfelekkel. Az első nyolc automatikusan a nyolcaddöntőbe jut, a 9–24. helyezettekre pedig rájátszás vár a 16 közé kerülésért.

A legjobb csapatok a fenti rendszerben hamar letudják majd a továbbjutást, így érdektelen meccsek egész sora várhat ránk, a csoportba jutott kisebb csapatokra pedig rájátszás vár, hogy mehessenek majd a pihenő nagyok után.

A BL-ben a legritkább esetben áll a feje tetejére bármi is Forrás: AFP/Matthew Childs

Az új rendszerre még éveket kell majd várni, de sok változást biztos nem fog hozni, első ránézésre talán több érdektelen meccset majd - főleg, ami a nagyokat illeti.

A Bajnokok Ligája tavaszi szezonja most is közel volt a megálmodott, de széteső szuperligához, ahova "külsősnek" szinte lehetetlen bekerülni. Ugyanazok a csapatok ismétlődnek évek óta, de ez ellen látszólag semmit nem tesz, és nem is igazán tehet az UEFA.

A pénzügyi fair-play sem hozott semmilyen változást a sportágban, maximum több könyvelője lett a csapatoknak, mi meg hiába várjuk az új Dinamo Kijeveket, Crvena zvezdákat, Steauákat vagy a Leeds Unitedeket és Valenciákat, pláne, ha a saját bajnokságuk legjobb négy csapata közé sem férnek be.

A szuperliga összeomlása most sok százezer embernek örömteli tény. De a labda most tényleg az UEFA térfelén van. S ha az európai szövetség nem képes felismerni, hogy az eddigi koronaékszere, a Bajnokok Ligája egyre kevésbé érdekli az embereket, akkor újabb súlyos krízis előtt állhat a kontinens labdarúgása. S félő, hogy azt már nehezebb lesz elhárítani.