Társoldalunk:

Német futballbohózat: Csillagok háborúja

2021.05.09. 08:05

Csillagok a pályákon, csillagok a kispadoknál és csillagok a díszpáholyokban. Ez jellemzi a világ labdarúgásának csúcsát már évtizedek óta. Illetve egy ideje már vannak csillagok a mezeken is. Elismerve egy-egy különleges teljesítményt. A Bayern München szombaton egy hatalmas mérföldkőhöz érkezett: megszerezte az ötödik csillagot a címere fölé. Európában a harmadik csapat, mely öt csillaggal díszített mezben lép pályára a jövőben. Ki az első kettő, és hogyan szerezte meg a német rekordbajnok is ezt a díszt? Egyebek mellett erről is szó lesz a továbbiakban, illetve arról a Németországra nem jellemző vitáról is, mely a mezre varrható csillagok mennyiségéről dúlt 16 évvel ezelőtt.

A címer fölé rakott csillag ötlete Olaszországból származik. Az '50-es évek végén, amikor a Juventus megszerezte 10. bajnoki címét, akkor kapta ezt „jutalmul" a szövetségtől. A válogatottakat nézve először a brazilok mezén tűntek fel csillagok, az 1974-es vb-n. Kicsit később az olaszok is követték a példájukat. Majd egyre jobban elterjedt ez a klubcsapatok között is. Persze nem minden bajnokságban. A nagyok közül Angliában és Spanyolországban pl. nincs. A többségnél 10 bajnoki címenként jár egy. Ezt a gyakorlatot követi Olaszországhoz, Franciaországhoz, Hollandiához hasonlóan Magyarország is. Továbbá Skócia és Észak-Írország. Ez utóbbi kettőt azért kell külön kiemelni, mert szombat délutánig Európában csak ezekben a bajnokságokban volt csapat, mely öt csillagot viselt a mezén hivatalosan. A Glasgow Rangers és a Linfield FC is 54-szer volt bajnok hazájában, ezért jár nekik. 

A Glasgow Rangers mezén öt csillag feszülForrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Marvin Ibo Gungor

A Celtic szintén 50-nél többször ért a csúcsra, de a klub szimpatizánsai két éve megszavazták, hogy továbbra is csak az az egy arany csillag maradjon a címer fölött, ami eddig is volt. És amely az 1967-es BEK-győzelemre emlékeztet mindenkit.

Az említett tízes szabály logikus, ám vannak ettől eltérőek is Európában. Emiatt fog a következő évtől öt csillagos mezben pályára lépni a zsinórban kilencedszer aranyérmes Bayern München. Mert Németországban másképpen számolnak. Ráadásul a németekre kicsit sem jellemző logikátlan és feszültséget gerjesztő módon.

Túlzás lenne azt állítani, hogy a német labdarúgás legmeghatározóbb kérdései közé tartozott valaha is ez a csillag-probléma, de a súlyánál nagyobb szerepet kapott. Akkorát, hogy évezredünk első éveiben komoly vita alakult ki a szövetség és a liga között a kérdésben. Erre persze a világ legtöbb részén azt mondhatják a futballban ténykedők (és a rajongók), hogy irigylik a németek, ha ez a legnagyobb problémájuk a labdarúgásukban.

2004 tavaszán döntött úgy a DFL, hogy attól kezdve a legeredményesebb német csapatok mezén lévő címert is díszítse csillag. Ám csak a Bundesligában elnyert címeket vette figyelembe. Már akkor is toronymagasan a Bayern vezetett a Bundesliga-aranyak tekintetében, 17-nél tartott. A második legeredményesebb Borussia Mönchengladbach ötnél. Ezért egy furcsa szabályt fogadtak el a Liga illetékesei. Az első csillagot három Bundesliga-cím után adták, a másodikat az ötödiket követően, a harmadikat a tízedik után, és azt mondták, hogy a huszadik után jár a negyedik. Már akkor is látszódott, hogy az elkövetkező évtizedekben nem sok csapat éri majd el a tízet, ezért igazából csak a müncheni gárdára vonatkoztak a szabályozások.

A Bayern München újabb bajnoki címét ünnepliForrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Peter Kneffel

Viszont közölték, hogy négy csillagnál több nem lehet. Nehéz megfejteni, hogy ezt milyen logika szerint határozták meg így. Ami biztos, hogy 2004-ben ez azt jelentette, hogy a Bayern címere fölé három csillag került, a Gladbach mezére kettő, és egyet-egyet kapott a Hamburg, a Dortmund és a Bremen. Másnak nem járt. A DFL szerint, amely a Bundesliga szervezete. Csakhogy a fölötte álló szerv, a DFB (a Német Labdarúgó-szövetség) egy évvel később másképpen döntött. Olyan határozatot hozott, mely szerint minden csapat jogosult egy csillagra, amely akárcsak egyszer is nyert német bajnoki címet 1963 előtt. Sőt a volt NDK aranyérmesei is. A DFL visszautasította ezt a döntést, végül a két szervezet illetékessége alapján felosztotta egymás között a terepet. A DFL rendelkezik ez ügyben (is) az első két osztályban játszó csapatok felett, a lejjebb szereplőknél viszont a DFB dönt.

Az éjjeli edényben kavart vihar után akkora káosz keletkezett ezen a téren, amekkora talán soha nem volt a német futballban. Vicces, hogy a minden téren irigylésre méltó módon működő német focinak ilyen problémával kellett szembenéznie.

A DFL alá tartozó csapatok helyzete viszonylag egyértelmű. Az öt említett csapat után 2007-ben a Stuttgart is megszerezte harmadik aranyát az 1963-as körmérkőzéses pontvadászat bevezetését követően, úgyhogy ő lett a hatodik „csillagos csapat" az elitben. Egy évvel később a Bayern elérte a húsz győzelmet, így neki már négy dukált. 2012-ben a második Jürgen Kloppal elért Dortmund aranyérem pedig az ötödik volt a sárga-feketéknek a Bundesliga-érában, úgyhogy az ő címerük is megváltozott. Jelenleg a két Borussia visel két-két csillagot. A Hamburg, a Bremen és a Stuttgart egyet-egyet. A DFL égisze alá tartozó két osztályban.

Ám a DFB felségterületén mókás a helyzet.
A legfurcsább azoké, akik egy másik ország (a Német Demokratikus Köztársaság) bajnokságában szerezték meg a csillag hordásának lehetőségét. A 41 szezont megélő keletnémet Oberligában 12 csapat nyert bajnoki címet, közülük több már nem létezik. A még ma is focizók közül a Bundesliga3-ban játszó első keletnémet aranyérmes, a Zwickau és az utolsó, a Hansa Rostock büszkén viseli is a csillagot. Ugyanezt teszi, ugyanebben az osztályban a Magdeburg is, ellenben a nyolcszoros keleti bajnok, a Dynamo Dresden tagadja a múltját. Az Erzgebirge Aue viszont nem viselhet, mert a volt NDK-bajnokok közül ő az egyetlen jelenleg, mely az első két osztályban van. Ha a Rostock is feljut a Bundesliga2-be, akkor az ő címere fölül is lekerül a megkülönböztető jel. Ahogy a kilencszeres német bajnok Nürnberg sem viselhet csillagot a másodosztályban, mert csak egyszer ért a csúcsra a Bundesligában, a többi elsősége 1963 előttről származik. Ugyanígy nincs csillag a címere felett a hétszeres bajnok Schalkénak. A keletnémet Stasi egykori csapatának jogutódja (mely soha nem ért el semmit az egységes Németországban) a Berliner FC Dynamo viszont büszkén viseli a csillagot a negyedosztályban.

Nehéz logikát találni ebben a gondolatmenetben.

És ha már logikátlan dolgok kerültek szóba ebben az ügyben, akkor feltétlenül ebbe a sorba kínálkozik az a 2004-es döntés, hogy négynél több csillaga nem lehet egy csapatnak. Ezt vajon hogyan találták ki az akkori illetékesek? Hely van, akár az egész Bayern-címert körbe lehetne rakni csillagokkal. Komoly viták után végül a DFL beadta a derekát és engedélyezte a rekordbajnoknak az ötödik csillagot, így a következő szezonban már ennyi díszíti a mezét.

Robert Lewandowski mezén ott a négy csillag. Hamarosan mellé raknak még egyetForrás: AFP/Christof Stache

Ugyanis szombaton megszerezte a 30. bajnoki címét a Bundesligában. Ezzel kettővel több van neki ebben a pontvadászatban, mint az összes többinek együttvéve. Csillagból pedig már hárommal, mint az ezen a téren őt követő két Borussianak.