Társoldalunk:

Mexikó után leköpdöstek, megdobáltak minket a szurkolók

2021.09.27. 05:55

Folytatjuk az idei Európa-bajnokság előtt megkezdett sorozatunkat, amelyben a magyar futball egykoron ünnepelt sztárjai mesélnek magukról és a pályafutásukról. Ezúttal Kardos József avat be minket karrierje kulisszatitkaiba. Megtudhatjuk, hogy miért nem jött össze az álomszerződés a Rába ETO-val, milyen volt a 13 éves Újpest-tehetséget edzeni, akit ma már Curtis néven ismer a közvélemény, és persze, Mexikó sem maradhat ki. Kardos elárulja, miért nem mert 20 méter sprintet futni a szovjetek elleni mérkőzésen, és azt is: hazatérve hosszú ideig leköpdösték és megdobálták őket a szurkolók. Nagyinterjú.

Kissé meglepve hallottam, hogy a Csepel utánpótlásáért dolgozik. Miként került a vasgyári klubhoz?
Négy évvel ezelőtt az egyik vezető, Kálcsics Ferenc hívott, hogy nem lenne-e kedvem a csepeli tehetséges gyerekekkel foglalkozni? Elfogadtam az állást, úgyhogy feladtam a középiskolai testnevelői állásomat (ahol csak óraadó tanár voltam), valamint elköszöntem a BLSZ II. osztályban szereplő Szent Pál Akadémia együttesétől, ahol vezetőedzőként dolgoztam. 

Kardos József 1985-benForrás: MTI/Wéber Lajos

A Csepeli Utánpótlás-nevelő Egyesület nemrég egyesült a Csepel FC-vel, ebből reméljük, a mai, állandóan változó világunkban valami jó is kijöhet.

Egykori klubja, az Újpest nagyon gyengén szerepel a bajnokságban. Mi ennek az oka, és egykori Újpesti Dózsa-labdarúgóként mindezt hogyan viseli?
Azért sem értem a bukdácsolást, mert a játékosállományunk egyáltalán nem rossz. Tallo szerintem remek képességű támadó, nagyon tetszik a francia Yohan Croizet játéka, és a gólerős Giorgi Beridze is egy tehetséges srác.  Valamiért nem áll össze az egész, tipikusan az a helyzet, hogy egyetlen győzelem hiányzik, és akkor átszakad a gát.

Még mindig egyes szám első személyben beszél az Újpestről, ahogy szóba kerül, látszik, ahogy belelkesedik. Emlékszem, egy időben dolgozott a lilák utánpótlásában, de komolyabb szinten sohasem került szóba a neve?
Több mint 20 évvel ezelőtt valóban dolgoztam a Megyeri úton, először az U13-as csapatnak voltam az edzője, a kapuban a korábbi diósgyőri, jelenleg Mezőkövesden védő Antal Botond állt, a védelmet Dvorschák Gabi irányította, elöl pedig egy bizonyos Széki Attila ontotta a gólokat, akit ma már inkább Curtis nevű rapperként ismer a közvélemény.

Széki Attila, azaz Curtis. Őt is edzette Kardos JózsefForrás: Instagram/Curtis

Nem sokkal később az U17-es korosztály irányítását bízták rám, de az – nincs rá jobb kifejezés – egy töltelékcsapat volt. Dolgoztam Komáromban, Ózdon és Kiskunfélegyházán is felnőtt csapatnál, ám amikor kineveztek a Haladás vezetőedzőjének, megszakadt valami. Életem nagy lehetősége volt, de a magánéletem éppen akkor került válságba, elváltam, és nem tudtam a munkára koncentrálni. Ezután már nem került a nevem szóba első és másodosztályú csapatoknál, de nem is nagyon erőltettem a dolgot.

Miért nem?
Nagyon egyszerű a magyarázat, az edzőség komoly szinten cigányélet; ha viszed magaddal a családot, az a baj, ha nem viszed, az a baj.  Ez a szakma az olyan remetéknek való, mint Csank János. Akit nem zavar, ha egyik nap az ország egyik szegletében fekszik le, majd pár hónap múlva már 500 kilométerrel arrébb ébred fel, ha pedig elege van a világból, fogja magát, és elmegy vadászni. 

A magyar válogatott idei Eb-szereplését miként élte át? Mi volt az oka, hogy a csoportunk legesélytelenebb tagjaként is helyt tudtunk állni a világsztárok ellen?
Nagyon kellemes csalódás volt a csapat szereplése. Bevallom, a franciák ellen vereségre számítottam, egyedül a németek ellen bíztam a pontszerzésben, a portugálokat pedig évtizedek óta képtelenek vagyunk megverni. Öröm volt látni, ahogy a csapat és a szakmai stáb egymásra talált, jó volt a taktika, amit a fiúk nagy lelkesedéssel oldottak meg, hiszen a szívüket, lelküket kitették a pályára. S persze, döntő volt, hogy nagyon jó százalékkal értékesítettük a helyzeteinket.

A szeptemberi vb-selejtezőkön miért nem tudtunk helytállni?
Az angolok ellen nem győzni járunk a stadionokba, ez már a mi időnkben is így volt, nemcsak felnőtt-, hanem utánpótlásszinten is. Mint korábban, most is fizikálisan őröltek fel minket.  Az Albánia elleni selejtező nagyon nagy csalódás volt, elsősorban azért, mert végig az ellenfelünk irányította a játékot, sokkal többet volt náluk a labda, teljesen megérdemelten nyertek, ez a vereség rendkívül bántott engem.  Az Andorra elleni találkozót élőben néztem végig, s ezen a meccsen azért voltam csalódott, mert a gólzáporos győzelem helyett a végén azért kellett izgulni, nehogy kiegyenlítsen az ellenfél.

Mi a véleménye a FIFA-büntetésről és a Anglia elleni vb-selejtező egyéb körítéseiről? Már csak azért is érdekel a véleménye, mert itthon szövetségi ellenőrként is dolgozik.
Az az ember érzése, hogy az UEFA és a FIFA is kipécézte magának a magyar labdarúgást és a szövetséget. Más nemzet fele ennyiért sem kap ilyen példátlanul súlyos büntetést. Ezzel együtt most már jó lenne, ha a szurkolók is észbe kapnának, mert ez így nem mehet tovább.

A saját pályafutásával mennyire elégedett? Már bocsánat, de kívülállóként az az ember érzése, hogy sokkal többet ki lehetett volna hozni belőle.
Persze hogy maradt bennem hiányérzet. Az a személyes balszerencsém, hogy a karrierem egy része belelógott a szocializmusba, hiszen a nyolcvanas évek elején, közepén nem mindig ott játszhattunk, ahol szerettünk volna, hanem ahol az illetékes elvtársak engedélyezték. Nem tudom, más életét, pályafutását menyire határozta meg mindez, de az én karrieremre, az életem további alakulására döntő hatással volt ez a tény.

Emlékszem, óriási vihart kavart, amikor az Újpesti Dózsából a kor sikercsapatába, a Rába ETO-hoz szeretett volna szerződni.
Nagyon szerettem volna Verebes Józseffel együtt dolgozni! 1984-ben a konkrét tárgyalásig is eljutottam a klubbal, mindenben megegyeztünk, de a helyi hatalmasságok nem járultak hozzá, hogy az Év játékosaként ott futballozzam, ahol szívem szerint szerettem volna.

Verebes József volt szövetségi kapitány, labdarúgóedző, akivel Kardos József sosem tudott együtt dolgozniForrás: Eto.hu

Már le is költöztem Győrbe, de három hónap múlva már újra az Újpesti Dózsa játékosa voltam. Pedig az ETO egy nagyon zsíros szerződéssel várt, amit én persze hogy elfogadtam.

Ma már talán el lehet árulni, 1984-ben mi számított zsíros szerződésnek?
Nem titok: 1 millió forint készpénzt kaptam volna, plusz Révfalun (ez Győr egyik városrésze) egy berendezett családi házat, valamint a győriek akkori két sztárjátékosával, Hannich Petivel és Póczik Jóskával harmadrészben tulajdonosai lehettünk volna egy belvárosi, első emeleti, exkluzív üzlethelyiségnek. Csak viszonyításképpen: akkoriban 1800 forint volt az alapfizetésem, és 1600 forintos győzelmi prémiumért játszottunk Újpesten.

A válogatott-pályafutására miként emlékszik? Számos remek epizód jut az ember eszébe, például a Törökországban rúgott gólja, amely előtt mintegy 70 métert vezette a labdát, vagy éppen az Ausztria elleni vb-selejtező 1984-ből, amelyen látványos szabadrúgásgólt lőtt.
A törökök elleni gólomra sokan talán azért nem emlékeznek, mert egy barátságos találkozó volt. Ma már szinte elképzelhetetlen, de Isztambulban 6-0-ra nyertünk, és a második gólt szereztem.

Számomra azért is felejthetetlen, mert valóban 70 méteren keresztül vezettem a labdát, de szerencsém is volt. A törökök középhátvédje volt az utolsó akadály, nagy rössel jött is felém, én már összehúztam magam, nehogy kényes helyen találjon el a labda, de szegény fiú hatalmas lyukat rúgott. Ezután pedig már valóban nem volt nehéz dolgom a kapuig vágtatni, és kicselezni a kapust. Az Ausztria elleni selejtező nemcsak a gólom miatt marad emlékezetes, hanem azért is, mert a félidőben még az osztrákok vezettek, aztán Nagy Anti egyenlített, majd a gólpasszomból Esterházy Marci volt eredményes.

A harmadik magyar találat volt az enyém, ezek után még Détárit is kihagyhatatlan helyzetbe hoztam, de Döme sajnos elbotlott a 16-os vonalában.

Az ön pályafutásából is kihagyhatatlan fejezet Mexikó. E rovatban is sokan elmondták már a véleményüket az 1986-os világbajnokságon történt összeomlásról, de ön hogy látja, miért hullott szét Európa akkori legjobb együttese, a magyar válogatott?
Engem a meleg sosem zavart, már csak azért is hozzászoktam ehhez, mert abban az időben minden évben Közép- és Dél-Amerikában turnéztunk, és rendszeresen játszottunk 35 fokos hőségben. Viszont Mexikóban már a bemelegítésnél azt sem tudtam, hol vagyok.

Tóth Kálmán, Nagy Antal, Hannich Péter, Détári Lajos és Kardos József (b-j) játszanak egymás ellen 1986. május 31-én a Punto Verde pályán, a mexikói labdarúgó-világbajnokság alattForrás: MTI/Németh Ferenc

Garaba Imrével passzolgattunk, és mindketten azt mondogattuk, már ezt sem tudjuk végigcsinálni. Jéghegyeket láttunk magunk előtt, szegény Imrét (aki egyértelműen az egyik legkeményebb magyar futballista volt) az egyik szovjet gól előtt fellökték, és fizikálisan annyira maga alatt volt, hogy hosszú másodpercekig fel sem tudok kelni a gyepről. De én is borzasztóan éreztem magam. Amikor véletlenül 30 métert tudtam sprintelni, imádkoztam, hogy rövid időn belül ne kelljen egy újabb, 20 méteres lendületes futást megcsinálnom, mert azt éreztem, azon nyomban összeesem.

Többen is azt állítják, többek között a válogatott csapatkapitánya, Nagy Antal, hogy valakik valamit belekeverhettek az ételekbe, italokba.
Valóban sok mendemonda volt, de ezt azért sem tudom elképzelni, mert hermetikusan el voltunk zárva a külvilágtól, idegeneket nem is láttunk, és az objektumunkat fegyveres őrök védték. Én is beszéltem több orvossal, akik azt állítják, egyszerűen nem volt elég víz a szervezetünkben. Sajnos, azt kell mondjam, Mezey Gyuri bácsi kicsit túllőtt a célon, legalábbis ami a vébét megelőző felkészülést illeti.  Senki nem értette, miért kellett az ausztriai hegyekben készülnünk, és sajnos a szakmai stáb túl is edzett minket.

Kardos József, az Újpesti Dózsa csapatkapitánya a Magyar Népköztársaság Kupát tartja a kezében, az Újpesti Dózsa-Pécsi Munkás SC labdarúgó-mérkőzést követően a székesfehérvári stadionbanForrás: MTI/Németh Ferenc

Például hajat vágatni sem engedett ki Mezey, hanem Magyarországról rendelte az ausztriai edzőtáborba a saját fodrászát, aki sorban megnyírt minket. Mint a katonaságnál... Emlékszem, egyszer egy tábla csokit talált az asztalomon, és úgy el kezdett velem üvölteni, mintha éppen kokainfogyasztáson kapott volna. Mindennek tetejében, Mexikóban – egyedüli válogatottként – mindig délben edzettünk, míg az összes többi vetélytárs este tartotta a tréningjeit.

Mekkora törést okozott a pályafutásában Mexikó?
Mi is nehezen tettük túl magunkat a történteken, de hazatérve az verte ki leginkább a biztosítékot a szurkolóknál, hogy semmilyen magyarázatot nem kaptak erre a hatalmas kudarcra. Mezey elment külföldre, minket, hazatérve, ahol csak pályára léptünk, leköpdöstek, megdobáltak a szurkolók, és mindenhol azt kérdezték, miért adtuk el a meccset a szovjeteknek? Én már a hazatérésünk másnapján edzettem, nem azért, mert megőrültem, egyszerűen felejteni akartam.  Remek erőben is voltam, az Újpesttel az Intertotó Kupában szárnyaltunk, öt meccset nyertünk, tovább is jutottunk a csoportunkból. A mai napig, bárhová megyek élménybeszámolóra, vagy akárcsak egy baráti társaságban, az a fő téma, mi történt Mexikóban.

Izsó Ignác kapura tör Kardos József mellett a Vasas-Újpesti Dózsa NB I-es labdarúgó-mérkőzésenForrás: MTI/Petrovits László

S az a legborzasztóbb, hogy a mai napig nem ismerjük az igazságot. Félő, hogy már nem is tudjuk meg soha... Pedig Mexikó idején a legjobb korban voltam, ám 26 évesen nem mehettem külföldre, pedig hívott a német Köln is. Végül a görög Apollón Kalamariában játszhattam rövid ideig, de oda már nyomorékként, a pályafutásom vége felé mentem ki, de még így is benntartottuk a csapatot az első osztályban. 

Egyébként hogy van? Korábban arról is lehetett olvasni, hogy komoly szívműtéten esett át.
Semmi nincs rendben, ugyanúgy kínlódom a szívemmel, szedem a rengeteg gyógyszert, és kínlódom, ha jön a front. Ha viszont kimegyek a pályára, elfelejtem minden gondomat, hiszen felüdülés a 7-8-9 éves srácokkal foglalkozni.

Tudják, hogy a magyar futball egyik legendája az edzőjük?
Viccel? Már a gyerekek szülei sem láttak játszani. Én pedig nem reklámozom, hogy ki vagyok, és hogy egykoron világklasszisok ellen játszhattam remek meccseket.