A fiatal labdarúgók szerepeltetése volt a Csányi Sándor nélküli MLSZ közgyűlés legfontosabb pontja

Az utánpótlás fejlesztése állt a középpontban a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Telkiben tartott pénteki közgyűlésén, amelyen Csányi Sándor elnök lázas betegsége miatt nem vett részt.

Az elnöki beszámolót Csányi távollétében Vági Márton főtitkár tartotta, aki jelezte, "a szokottnál is tényszerűbb és szárazabb" lesz, kritikát nem gyakorol, azt majd az elnök teszi meg, aki az európai szövetség 55 tagországának nyolcadik legrégebben regnáló vezetője.

A Teret a tehetségnek címet viselő előadásból legfontosabb változásként az derült ki, hogy

az élvonalban "erős pénzügyi ösztönzés lesz" arra vonatkozóan, hogy legalább egy U21-es labdarúgó pályán legyen.

A másodosztályban viszont kötelező lesz egy U20-as, az NB III-ban pedig egy U19-es futballista szerepeltetése. Erre azért van szükség, mert a Magyarországgal azonos méretű országokhoz - például Dánia, Szlovákia, Horvátország, Ausztria - képest kevés 21 éven aluli tehetség játszik az OTP Bank Ligába. A cél az lenne, hogy egy akadémiai csapat 21 tagjából legalább három eljusson az élvonalig.
Vági Márton ebben a témakörben tolmácsolta Csányi Sándor üzenetét, miszerint 12 év kiemelt kormányzati támogatás és az MLSZ szakmai segítsége után joggal elvárható, hogy 33 mérkőzésből 20-22 találkozón szerepeljen utánpótláskorú labdarúgó.

Résztvevők szavaznak, szemben Berzi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) alelnöke (b), Vági Márton, az MLSZ főtitkára (k) és Kecskés László, az MLSZ felügyelőbizottságának elnöke a szövetség évi rendes közgyűlésén Telkiben Forrás: MTI/Illyés Tibor

A főtitkár hangsúlyozta, az utánpótlásnak meg kell adni a rangját azzal, hogy a legjobb minőségű szakemberek kerüljenek oda, őket pedig meg kell becsülni. Az MLSZ szorosabb kapcsolattartásra törekszik a klubokban dolgozó edzőkkel, már csak azért is, mert - példaként említve - helytelennek tartja, ha egy U13-as csapatnál a győzelem a legfontosabb, s ezért túlzottan defenzív futballra nevelik a fiatalokat.

A sportvezető kiemelte, az utánpótlásban érzékelhető fejlődést mutat az a tény, hogy 2016 óta az elitkört mindig minden korosztály elérte mindkét nemnél, míg korábban ez nem volt törvényszerű. A Bozsik-programról elhangzott, hogy 3300 intézményből 31 ezer lány és 83 ezer fiú vesz részt benne.

"Rendben vagyunk pénzügyileg, rendkívül stabil a gazdálkodásunk. A kumulált eredmény 9 milliárd felett van, ha realizálódik a 2022-es terv, akkor ez az összeg 10 milliárd fölé nő" - jelentette ki Vági.

A TAO-jelentésből kiderült, hogy 1935-ből 1420 pályázatot fogadtak el, illetve ugyanúgy 45,7 milliárd volt a felhasználható keret, mint egy évvel korábban, ebből 15,1 milliárdot ingatlanfejlesztésre, 30,6 milliárdot működési támogatásra fordítottak. A tájékoztatóban elhangzott, 68 százalék az ellenőrzöttség és az esetek négy százalékában tártak fel szabálytalanságot, ennek eredményeként 29 sportszervezettel szemben tettek feljelentést költségvetési csalás gyanúja miatt, 14-et pedig egy-három évre kizártak a pályázatból.

Berzi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) alelnöke (b) beszél, mellette Vági Márton, az MLSZ főtitkára (k) és Kecskés László, az MLSZ felügyelőbizottságának elnöke Forrás: MTI/Illyés Tibor

Az infrastrukturális fejlesztések kapcsán Vági azt mondta, a telki edzőközpont megújult, amíg a koronavírus-járvány miatt zárva tartott, s ez folytatódik majd idén is. Hozzátette, 2010-től 1348 új pálya létesült, 2784-et pedig felújítottak. A Budapest-program idén befejeződik, így mostantól építés helyett a már tíz éve megépített pályák felújítása kezdődik.

"Csányi Sándor kifejezetten köszöni a kluboknak, hogy végig fegyelmezetten betartották a járványügyi intézkedéseket. Nekik köszönhető, hogy a magyar futball el tudta kerülni a pandémia súlyos következményeit" - mondta Vági, aki megjegyezte, 13 ezer tesztet végeztek, az oltottsági arány 85 százalékos a profik között, ennek nyomán az NB I-ben csupán egy, az NB II-ben pedig három meccs maradt el.

Vági kiemelte még, hogy a Ferencváros sorozatban háromszor csoportkörbe jutott a Bajnokok Ligájában vagy az Európa-ligában. Megemlítette a csak magyarokkal felálló Paks élvezetes, gólerős játékát, illetve jelezte, hogy az OTP Bank Liga gólátlaga európai szinten magasnak tekinthető, a jelenlegi szezonban 2,79. Az élvonal fejlődését mutatja, hogy a 2014-15-ös szezonban még csak 39, jelenleg pedig 55 külföldi válogatott labdarúgó játszik Magyarországon.

"A VAR pontossága 97,4 százalékos, a súlyos hibák száma 77 százalékkal csökkent, a meccsek 62 százalékán nem kellett beavatkozni. A döntési idő átlaga nemzetközi szinten jó, de törekszenek a 4,5 perces esetek csökkentésére" - mondta a videobíró használatáról Vági.

A válogatott előrelépését a tavalyi Eb-szereplés mellett abban látja az MLSZ, hogy a Nemzetek Ligájában sikerült az A divízióba jutni, ahol a kontinens 16 legjobbja szerepel. A szurkolók kapcsán viszont jelezte, szigorúbb beengedést kell kidolgozni, mert az UEFA és a FIFA is két-két zárt kapus meccset rendelt el, abból egyet-egyet felfüggesztve. Vági hangsúlyozta, az elnök nyitott a tárgyalásra a szurkolókkal.

"A tavalyi Európa-bajnokság négy budapesti mérkőzésén 235 ezren voltak, csak a magyar fővárosban volt telt ház, a közönség 58 százaléka magyar volt" - összegezte a rendezést a főtitkár, aki megjegyezte, 2023-ban az Európa-liga fináléját és a 16 csapatos U17-es Eb-t rendezik Magyarországon.

A 75-ből megjelent 54 küldött egyhangúlag elfogadta a tavalyi beszámolókat, az idei terveket és az alapszabály-módosításokat.