Csak egy újabb hazugság, vagy ő fogja megmenteni Cristiano Ronaldo csapatát?

fbl Horizontal
Manchester United's Portuguese striker Cristiano Ronaldo reacts during the English Premier League football match between Everton and Manchester United at Goodison Park in Liverpool, north west England on April 9, 2022. (Photo by Anthony Devlin / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE. No use with unauthorized audio, video, data, fixture lists, club/league logos or 'live' services. Online in-match use limited to 120 images. An additional 40 images may be used in extra time. No video emulation. Social media in-match use limited to 120 images. An additional 40 images may be used in extra time. No use in betting publications, games or single club/league/player publications. /
Vágólapra másolva!
A keddi sajtóhírek szerint a Manchester United mindenben megállapodott Erik ten Haggal, így a ma még a holland Ajaxot irányító 52 éves szakember veheti át nyártól a szebb napokat is látott sztárcsapatot. Nagy kérdés, hogy lassan egy évtizednyi várakozás és megannyi melléfogás után sikerült-e valóban megtalálni a megfelelő embert az elmúlt évek egyik legingatagabb topligás kispadjára? 

2013 tavasza két dologról marad emlékezetes minden MU-szurkoló számára: ekkor vonult vissza a csapatot példátlan sikersorozathoz segítő edzőlegenda, Sir Alex Ferguson, és ugyanekkor nyerte utolsó bajnoki címét az angol rekordbajnok. Az azóta eltelt - az ideivel együtt - kilenc szezonban három trófeát nyert a MU: az FA- és a Ligakupa mellett egy Európa-liga került a vitrinbe, ami az előző két évtized után bizony igencsak szerény teljesítmény.

Kiderült ugyanis, hogy a skót menedzsert még annál nehezebb pótolni, mint azt a legtöbben gondolták.

Ferguson 27 évig irányította a csapatot, és nem csupán a játékoskeretet, a csapat stílusát, de az egész klubot a saját arculatára formálta.

Formálisan neki is voltak főnökei, a valóságban azonban senki nem állt fölötte a hierarchiában legyen szó átigazolásokról, tengerentúli túrákról, de talán még a marketingszerződésekbe is beleszólt.

Sir Alex Ferguson (jobbra) és a róla elnevezett manchesteri lelátórész az Old Trafford stadionban Forrás: AFP/Glyn Kirk

Sir Alex ott volt mindenhol, ő maga volt a Manchester United, márpedig egy ilyen embert valóban szinte lehetetlen pótolni.

Kudarc kudarc után

Első utódját pedig ő maga választotta ki az eddig az Evertont nagyszerűen irányító honfitárs, a tehetséges, fiatal (2013-ban 50 éves, ami nem kor az edzői, menedzseri szakmában) skót David Moyes személyében. Moyes egy szezont kapott a MU kispadján, ez idő alatt kiderült, hogy, ami elég egy PL-középcsapatnál, az kevés egy bajnoki címekhez és európai kupasikerekhez szokott óriásklubnál. A szezon utolsó négy fordulóját tisztességgel lehozó Ryan Giggsszel nem volt opció a hosszabbítás, egyrészt

talán nem akarták, hogy a közkedvelt klublegenda megégesse magát első edző munkájával,

másrészt sokkal nagyobban gondolkodtak a klubvezetők. Így kapott lehetőséget Louis van Gaal, aki látszólag valóban kompatibilisnek tűnt a MU-val: megannyi siker az Ajax, a Barcelona, a Bayern vagy éppen a holland válogatott kispadján. Van Gaal egóval is rendben volt, ami szintén alapkövetelmény a magát a világ legnagyobbjának tartó klubnál. Ehhez képest két szezonjából az FA-kupa-győzelem mellett alighanem mindenki erre a jelenetre emlékszik legélesebben:

Sztárcsapat mellé sztáredző? A válasz egyértelmű: José Mourinho. Csakhogy a Chelsea-nél töltött első sikerkorszaka (három idény, hat trófea), majd Interrel elért 2010-es történelmi triplázás (bajnokság, Olasz Kupa, BL) után már ő is inkább lefelé ment, de legalábbis nem a legjobb időszakában ült le a MU padjára.

José Mourinho megpróbálta, de ő sem járt sikerrel Forrás: AFP/Nikolay Doychinov

A klub korábbi csatára, az 1999-es barcelonai BL-finálét eldöntő Ole Gunnar Solskjaer óriási remények közepette érkezett az Old Traffordra. A norvég Molde élén nyert két bajnoki címe, és a népszerűsége olyan kreditet adtak neki, mint keveseknek, de az első szezonban csak hatodik lett a csapat a PL-ben, és a következő két szezonban sem nyert trófeát, de legalább dobogóra állhatott a bajnokságban és bejutott az EL-döntőbe (ahol kikapott a Villarealtól).

Ahogy fogyott körülötte a bizalom és a lelkesedés, úgy csappant meg a norvég önbizalma,

akinek végül egy Watford elleni gyalázatos hazai 1-4 után köszönték meg az áldozatos munkát 2021 novembrerében.

Utódjául a német "futballprofesszort", a RedBull birodalom csapatait (Salzburg, Leipzig stb.) felvirágoztató Ralf Rangnickot nevezték ki, akivel azonban jottányit sem javult a csapat szereplése. Pedig Rangnickot már csakugyan mindenki Messiásként várta, ódákat zengtek róla, miközben köztudott volt, hogy akármekkora elméleti géniusz is, edzőként egy Német Kupán (2011-ben a Schalkéval) kívül nem nyert semmi számottevőt. Önbizalma viszont a helyén volt: a csapatot már néhány edzés után kedvenc 4-2-2-2-es formációjában külde pályára, simán lecserélte, vagy akár pályára sem küldte Cristiano Ronaldót, Anthony Martialnak pedig megmondta, hogy nézzen másik csapat után. Az eredmények azonban ezúttla sem jöttek, és a nagy felhajtás is kezdett alábbhagyni.

Lehet, hogy még Ralf Rangnickra is nagy a manchesteri kabát... Forrás: AFP/Paul Ellis

A klub hivatalos oldalain kezdetben csak "Ralf"-ként emlegetett németből hamarosan Rangnick lett, a csapat "visszatalált" a hagyományosabb felállásokhoz, miközben olyan hírek szivárogtak az öltözőből, miszerint Rangnick nem tart jó edzéseket, a játékosok leépülnek, az öltözőben pedig egyre rosszabb hangulat.

A MU idén sem fog trófeát nyerni, már az is óriási bravúr lesz, ha elcsípi a 4. helyet, de könnyen lehet, hogy csak EL lesz belőle,

legrosszabb esetben pedig álomutazás egy kiscsapanak az Old Traffordra a Konferencialiga selejtezőjének rájátszásában.

Egyetlen jó hír azonban mégis van a drukkerek számára: Rangnick marad a klubnál. Igen, igen, csak éppen, ahogy az eredetileg is tervben volt, a német feláll a kispadról, és átül a MU-nál mindeddig nem létező, és angol focitól is idegen sportigazgatói székbe. Azaz az új edző már nem a hagyományos értelemben vett, az átigazolásoktól kezdve az edzésvezetésig mindent intéző menedzser lesz, hanem "csak" egy edző. Őt pedig Rangnick választja ki, aki Salzburgban és Lipcsében már fényesen bizonyította, hogy, ha edzőnek nem is topkategóriás, klubot építeni nagyon tud. Hiába a RedBull mérhetetlen mennyiségű pénze, a német szakértelme és szembe nélkül egyik csapat sem tartana ma ott, ahol tart.

Megfelelő ember a kényes feladatra?

A kissé hosszú felvezetés után végre megérkeztünk jelen cikkünk főszereplőjéhez, aki jó eséllyel már Ralf Rangnick "találmánya". A német nem egy másik sztárcsapat sztáredzőjének elcsábításában gondolkozott, hanem egy kevésbé felkapott, de már a nemzetközi szinten is bizonyító, és, ami a legfontosabb, ambíciózus szakembert keresett, akit meg is talált a szerény, de mégis határozott holland, Erik ten Hag személyében.

Ten Hag a 1989 és 2002 közötti játékospályafutása során nem tette ki a lábát Hollandiából, karrierje nagy részét (három etapban összesn kilenc évet) a Twentében húzott le, amelyikkel 2001-ben Holland Kupa-győzelmet ünnepelhetett.

2002-es visszavonulása után a Twenténél maradt, és előbb Fred Ruttentől, majd az angol válogatottat is irányító Steve McClarentől tanulta a szakma alapjait. 2012-ben kezdte meg tényleges edzői karrierjét, és

17 év várakozás után első nekifutásra feljuttatta a Go Ahead Eaglest a holland élvonalba.

2013 és 2015 között, azaz a Guardiola-érában a Bayern München második csapatát irányította, és, amit csak lehetett ellesett a katalán sztáredzőtől.

Nem csak a frizurájuk hasonló:

Ezzel a tudással és tapasztalattal, na, meg a holland fociiskolában tanultakkal tért vissza hazájába, ahol ötödik, majd Európa-liga-szereplést érő negyedik helyre kormányozta az FC Utrechtet, amelyik legutóbb 1991-ben járt ilyen magasságban az Erediviseben. Ezek után nem csoda, hogy

2016-ban megkapta a legjobb holland edzőnek járó Rinus Michels-díjat, 2017-ben pedig ő lett a legnagyobb holland klub, az Ajax edzője.

A holland csapattal nyert két-két bajnoki cím és kupa, illetve a 2019-es BL-elődöntő azonban még korántsem jelenti azt, hogy ugyanezt képes lesz megismételni olyan nyomás alatt is, amilyen a MU kispadján vár rá. Ez ugyanis egész más közeg lesz, mint Amszterdam, nem is beszélve a családi fészekről a német határ közelében lévő csendes kisvárosról, Oldenzaalról, ahol második bajnoki címe után néhány lelkes helyi fiatal tűzijátékokkal fogadta, majd pár közös fotó után útjára engedte.

Ten Hagot gyerekkorától fogva csak a foci érdekelte, és már egészen apró korától sem érte be annyival, hogy futkározzon a labda után. Mintha már kisiskolásként benne lakozott volna a későbbi edző.

"Kicsi volt, éppen ezért nagyszájú. Mindig mindent jobban tudott, főleg, ha fociról volt szó. Néha már rá kellett szólnia az edzőnek, hogy állítsa le magát" - idézte fel egy gyekkori barátja, akinek szavait megerősített Ten Hag egykori csapattársa a Twente utánpótlásából.

Szerencséje volt, hogy két bátyja, Michel és Rico nem volt olyan tehetséges, mint ő, és gyorsan a családi vállalkozás felé fordultak, ami így Erik nélkül is szépen működött. A Ten Hag név jól cseng Enschedében, a város egyik legmagasabb épületét díszíti a régió egyik vezető ingatlanos és befektetési cégét irányító família neve. A jó körülmények azonban nem jelentettek könnyű pénzt: a családfő ragaszkodott hozzá, hogy mindenki dolgozzon meg a pénzéért, például azért, amiből megvette az új bicajt, amivel edzésre járt.

Hiába volt azonban egészen tehetséges focista, az őt jól ismerők szerint mindig is edzőnek készült.

mondta róla gyerekkori csapattársa.

Az elkötelezettség, a magas munkamorál és legfőképp a szerénység biztos, hogy népszerűvé fogja tenni a United szurkolói között, akik többsége - sztárcsapat ide vagy oda - azért még mindig egyszerű észak-nyugati melós. A játékosok számára azonban lehet, hogy furcsa lesz, hogy Ten Hag hallatlanul precíz, amihez muszáj lesz alkalmazkodniuk.

"Egy nappal a kinevezésem után kezdődött a felkészülés. Erik megjelent egy dossziéval, amiben napra, órára, percre le volt bontva a következő hat hét programja a bemelegítésektől, az ivószünetekn át az egyéni munkáig. Sem addig, sem később nem láttam hasonlót" - emlékezett vissza Steve McClaren.

Steve McLaren edzést vezet a Twente játékosainak Forrás: AFP/Gerard Julien

Az alapos felkészülés, ami az edzésen viselt egyforma zoknikra is kiterjedt, meghozta az eredményét, a Twente ugyanis bajnok lett 2010-ben. Hogy ez milyen nagy szó? Nagyon nagy! Az AZ Alkmaar két bajnoki címe mellett ugyanis ez egyetlen alkalom 1965 óta, hogy nem az Ajax, PSV, Feyenoord trió valamilyke ünnepelhetett a szezon végén. És ebben a sikerben elévülhetetlen érdemei voltak Ten Hagnak.

"Elképesztően részletes tervekkel készült a meccsekre. Azt hittem, értek a focihoz, de, amikor vele dolgoztam, rájöttem, hogy igazából semmit nem tudok a fociról - vallotta be McClaren, és még tovább is van, hogy egy kicsit balzsamozzuk a MU-szurkolók lelkét. - Olyan dolgokat vett észre, amiket senki más, magamat is beleértve. Fel kellett üljek a lelátóra, hogy átlássam a helyzetet, ő viszont az oldalvonal mellől is látta, hogy mi van, és mindig minden kérdésre tudta a választ. És, ahogy belenyúlt a meccsekbe...

Ahogy SAF, úgy ő sem bíz semmit a véletlenre, a Real Madrid elleni emlékezetes 4-1-es idegenbeli siker után már hazafelé a repülőn a Fortuna Sittar elleni hétvégi meccsre készült - amit 4-0-ra meg is nyertek. Ten Hag ma már kiválóan beszél angolul, és a Bayernnél azt is megtanulta, hogy működik egy topklub. A második csapatnál nem volt rajta semmilyen nyomás, és ő mindent magába szívott, amit csak lehetett.

"Minden részlet nagyító alá kerül.

mesélt a Bayernnél töltött időről a holland.

Ebben pedig bőve lesz része Manchesterben, hiszen az angol sajtó, különösen a bulvárlapok hírhedten kegyetlenek tudnak lenni a legjobb szándékú emberekkel is. Márpedig Ten Hag rendes fickónak tűnik, egykori játékosai szerint soha nem emeli fel a hangját és nem veszíti el a fejét, illetve mindig kiáll a csapata mellett.

Erik ten Hagnak meg kell szoknia a PL-lel járó nyomást Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Sven Hoppe

Ten Hag ráadásul már dolgozott az edző-sportigazgató felállásban, hiszen az Ajax is így működik, nem mellesleg egy korábbi MU-legendával, Edwin van der Sarral a klubvezetésben.

Ami viszont egészen más lesz az a klub nevével együtt járó brutális médianyomás, és persze szakmailag, hogy egy, a hollandnál sokkal-sokkal keményebb bajnokság vár rá, ahol a tabella alján lévő csapatok is képesek keserves perceket okozni a nagyoknak.

És arra is készülnie kell, hogy az Old Traffordon igazi sztárokkal, köztük feltehetően Cristiano Ronaldóval, kell elfogadtatnia magát és módszereit. A régiekkel, akik közül legjobban talán korábbi amszterdami játékosa, Donnie van de Beek várhatja, valamint az újakkal, mert biztos, hogy lesznek változások a keretben. Az Athletic szerint a lejáró szerződésű Paul Pogba, Jesse Lingard, Juan Mata és Edinson Cavani négyes egyikének sem biztos a maradása, míg Martial szinte biztosan, Eric Bailly, Phil Jones és Nemanja Matic fetlehetően távozik.

Amivel felszabadul havi kb. 1 millió font fizetés, ami már komoly mozgástér az átigazolási piacon.

Igaz, a legnagyobb sztárokat így is nehéz lesz az Old Traffordra csábítani, ha a klub nem indulhat a BL-ben. Az minden esetre már biztosnak tűnik, hogy a Benfica uruguayi támadóját, Darwin Nunezt kinézte magának a MU.

Erik ten Hag tehát már meghozta a nagy döntést, nyártól rajta a világ szeme, hogy sikerül-e visszavezetnie a Unitedet a legjobbak közé, vagy az ő neve is felkerül arra a listára, amelyre 2013 óta minden elődjéét fel kellett, hogy írjuk.