Társoldalunk:

Megint megbukott az egykori szövetségi kapitány, Pintér Attila

2022.05.23. 05:58

Miközben Diósgyőrben a feljutás elmaradása váltott ki indulatokat, addig az egykor vidéki fellegvárnak számító Békéscsabán két patinás csapat szomorú hangulatú kiesési rangadóján jártunk. Az Előre és a III. Kerület is végigszenvedte a szezont, a vezetőség mindkét csapat élén edzőváltással próbálta megragadni az utolsó szalmaszálat, de az utolsó forduló előtt biztossá vált, hogy csak akkor maradhat bent mindkét csapat, ha minden körülmény a kezükre játszik.

A vidéki kisvárosok, falvak váratlanul megerősödött csapatainak az utóbbi évtizedben tapasztalt előretörésével párhuzamosan a magyar futball egyik legjobban elkoptatott közhelye lett az NB I-ből hiányzó vidéki fellegvárak kifejezés. Mert miközben a Gyirmót, a Puskás Akadémia, a Balmazújváros, a Kisvárda, a Mezőkövesd, vagy éppen, hogy a főváros se maradjon ki, a Budafok vitézkedett az élvonalban, addig Nyíregyházán, Szombathelyen, Pécsen, Szegeden, Győrben vagy éppen Békéscsabán ették a kefét, és a másod-, harmadosztály keserű kenyerét az egykor szebb napokat látott klubok.

A Kórház utcai stadion kevésbé látványos lelátója valóban nem NB I-es színvonalúFotó: Koncz Márton - Origo

Félreértés ne essék! A fentebb sorolt csapatok ugyancsak megjárták az alacsonyabb osztályokat és saját jogukon harcolták ki az élvonalbeli tagságot, azaz nem érdemelnek bántást. Különösen úgy nem, hogy az NB I idei kiírásában közülük kettő – Várda és Puskás – is a dobogón zárt, de láttuk már remekelni a Kövesdet is az élvonalban. Lehet utánuk csinálni.

Szóval Békéscsaba-Kerület

Jól hangzó párosítás. Volt egykor. Mondjuk, az 1999-2000-es idényben, amikor a két csapat legutóbb csapott össze egymással az NB I-ben. Viszont, amíg az igazán nagy csapatnak csak az 1920-as 30-as években számító Kerület a dicső korszaka lecsengése után ritka vendég volt a legjobbak között, addig az Előre első, 1974-es feljutása után meghatározó csapata lett az NB I-nek, ha évtizedenként egyszer ki is esett, rögtön visszajutott, az 1994-es bronzéremre pedig méltán lehet büszke a klub. Amely válogatott játékosok sokaságát adta a magyar focinak Bánfi Jánostól Csehi Tiboron, Laczkó Zsolton, Mracskó Mihályon át, Pásztor Józsefig és Váczi Zoltánig. Akiket nem említettünk, azoktól elnézést kérünk!

A 2000-es évek aztán talpon maradásért vívott folyamatos harcból állt: a 2005-ös élvonalbeli búcsú után például olyan rossz helyzetben volt a klub, hogy nem kapott licencet az NB II-re, csak az NB III Alföld csoportjában indulhatott, ahonnan rögtön eggyel feljebb léphetett. Az Előre tartósan bent ragadt a másodosztályban, és 2005 óta egyetlen egyszer, a 2015-16-os szezonban szerepelt az élvonalban, de a 33 meccsen szerzett 27 pontjával utolsóként esett ki a 12 csapatos NB I-ből.

A fehér mezes fővárosiak és a lilában játszó csabaiak drukkerei is sok nehéz évet átéltek márFotó: Koncz Márton - Origo

Eközben a Kerületnek nem voltak ilyen gondjai. Pontosabban nem ilyen gondjai voltak. Az ezredfordulós élvonalbeli búcsú után két idényen át felnőttcsapatot sem tudott indítani a klub, amelyik 2003-ban a BLASZ I-ben tért vissza a bajnoki rendszerbe. Azóta az NB III és a budapesti első osztály között liftezik, több időt töltve előbbiben, az idei szezont azonban a másodosztályban kezdhette meg a csapat, amelyik úgy érkezett a Viharsarokba, hogy a következőt is ott fogja indítani.

Ijesztő előjelek

Mindkét csapat borzasztóan kezdte az idényt, az első tíz fordulóban egy-egy győzelmet tudtak bezsebelni, azaz korán kiderült, hogy újabb keserves szezon elé néznek mindkét csapat drukkerei. A csabaiak hét meccses őszi veretlenségi sorozata – jól hangzik, de öt döntetlen mellett csak kétszer sikerült győzni – éppen Óbudán szakadt meg, ahol a Kerület 4-3-ra legyőzte az akkor még a korábbi sikeredző, Schindler Szabolcs által irányított lila-fehéreket.

Miután mindkét egyik csapat sem tudott megnyugtatóan – sőt sehogy sem – eltávolodni a kieső zónától, mindkét klub vezetése edzőt cserélt április közepén, hat nap eltéréssel: Óbudán Kemenes Szabolcsot a korábbi szövetségi kapitány, az évtizedes NB I-es rutinnal bíró Pintér Attila váltotta, míg Csabán egy „belsős" emberben, Brlázs István Gáborban látták a reményt.

Pintér Attila nem ígért csodát, amikor áprilisban átvette a csapatotFotó: Koncz Márton - Origo

A Kerület azóta a Pécset és a Nyíregyházát ugyan megverte (3-0 és 2-0), de kikapott a feljutó Kecskemét (1-2) mellett a kieső helyen álló, Szolnoktól (0-1), és egy szörnyű nagy, 0-7-es pofonba nézett bele a Győr ellen. Az Előre Brlázs mester irányításával négy meccsen egy győzelmet és három vereséget könyvelhetett el, de, ha bent marad a csapat, senki nem fogja ezt felhánytorgatni, gondolhattuk a napsütéses vasárnap délutánban a Kórház utcai stadion felé autózva.

Mit mondott a matek?
Az utolsó forduló előtt még öt csapat eshetett ki, és még a 20., utolsó helyen álló Budaörs is bent maradhatott. A Csákvár 40, a Csaba 39, a Szolnok 38, a Kerület és a Budaörs pedig 37-37 ponttal várta a vasárnapot. Tiszta sor volt, hogy a Csákvár és az Előre egy győzelemmel biztosan megmenekül, de még a döntetlen is jó lehetett, különösen előbbinek. A többieken csak a győzelem, és előbbi két csapat veresége segíthetett.

Már nem futballváros

Régen elmúltak azok az idők, amikor egy-egy meccs napon ezrek vonultak a megannyi szép emléket őrző, az elmúlt években felújított, és igencsak leapadt befogadóképességű Kórház utcai stadion felé. A létesítmény ma már kevesebb mint 2500 nézőt tud befogadni, de sajnálatos módon nem kell attól tartani, hogy tömegek szorulnak a kapukon kívülre. A klub közlése szerint ugyanis csapat szezonbeli 21 hazai meccsén (bajnok és Magyar Kupa együtt) szerény 794 fő volt az átlagnézőszám. Amiben volt egy Újpest elleni MK-negyeddöntő, vagy éppen egy Vasas, vagy DVTK elleni bajnoki meccs is. Bár, mint egy helybelitől megtudtam, utóbbi két meccs biztos, hogy felfelé húzta az átlagot.

A vergődő csapat keveseket érdekel, szívesebben járnak az emberek az NB I-be feljutó női kézilabdacsapat meccseire, nem is beszélve az ötszörös bajnok, nemzetközi kupaszereplő sikercsapatról, a BRSE női röplabdacsapatáról.

Jó másfél órával a kezdés előtt a stadion környékén csak elvétve láttunk lila-fehérbe öltözött drukkereket, pedig a klub ingyenes belépéssel igyekezett minél többeket kicsábítani a stadionba, hogy hangjukkal segítsenek kiharcolni a csapatnak a bennmaradást. Pintér Attila, a TVE edzője még rövidnadrágban és pólóban sütkérezett a klubház előtt, nem úgy tűnt, mintha aggódna a meccs miatt.

A kezdő sípszóra megtelt a kétezer fős főlelálátóFotó: Koncz Márton - Origo

A gondtalanul csevegő biztonsági őröktől pedig azt is megtudhattuk, hogy Mezőkovácsházán minden további nélkül elmaradhat egy meccs, ha ütközik egy fontos lagzival. Szép lassan azért gyülekeztek a drukkerek, ahogy illik, előbb egy kör a büfé előtt, majd irány a lelátó. Ahol a helyi utánpótlás lilába öltözött ifjú reménységei, és veterán bérletesek – akár a közeli Tótkomlósról is – foglaltak helyet. A vezetőséggel felemás viszonyban lévő ultrák is megjelentek, az egyik sarokban ütve fel táborukat. Az első „hajrá Előre" rigmus 45 perccel a kezdő sípszó előtt harsant fel egy érces torokból, amit Lukács Raymond Barna éltetése, és a hazaiak után két perccel a pályára lépő óbudai csapatnak szánt, ugyancsak magányos „fúúúj" követett.

Végül csak megtelt a felújított hosszanti fedett lelátó, sőt a vendészektorban is összegyűltek 40-50-en, miközben a kezdés előtt a „Hajrá Csaba!" című induló fűtötte a hangulatot. A hivatalosan 2230 néző már annyi, amennyit egy megyeszékhely csapata megérdemel.

90 perc háború

Ha nem láttuk volna a tabellát alig hinnénk el, hogy egy Barczi Dáviddal, Egerszegi Tamással, Birtalan Botonddal, Kulcsár Dáviddal, a kispadon második mellett Remili Mohameddel és Rajczi Péterrel felálló csapat az utolsó előtti helyről várja a másodosztály záró fordulóját.

Azért még meg tud mozdulni a város az ElőréértFotó: Koncz Márton - Origo

A két szurkolótábornak köszönhetően egész jó hangulat kerekedett, így az 5. percben már mindkét oldalon komoly felhördülés fogadta, amikor Barczi Dávid lövését a gólvonal elől vágta ki egy hazai védő. Közben a Budaörs a 7. percben vezetést szerzett Siófokon, így a Kerület visszacsúszott az utolsó helyre. A fővárosiak helyzete csak tovább romlott a 18. percben, amikor egy erőszakos labdaszerzés után Máris Dominik rázta le a védőket, és lőtt 15 méterről a jobb alsó sarokba. Veszélyesebben és úgy tűnt, nagyobb akarással játszott a Csaba, a kispad előtt már elegáns öltönyben álló Pintér Attila hiába próbálta tüzelni a csapatát. A korábbi kapitányt egyébként rendre megtalálták a lelátóról a hazai drukkerek, de a kurjongatások bőven az elviselhető szinten maradtak.

A 35. percben óriási mázlival egyenlített a Kerület: Barczi Dávidnak egy jobbról, az alapvonal közeléből kapura küldött gyengécske lövését a hazai kapus, Winter Dániel, ki tudja, hogy a saját kapujába kotort... A TVE ezzel együtt is utolsó volt, míg a Csaba továbbra is bennmaradó, de már korántsem volt olyan kényelmes helyzet, mint percekkel korábban. A szünetben mégis a hazaiaknak csúszhatott jobban a sör: a 42. percben Lukács Raymond fejesével ismét megszerezték a vezetést.

A csabai játékosok a lefújás után együtt ünnepelhettek a szurkolókkalFotó: Koncz Márton - Origo

Az év meccse közben más fontos találkozók is zajlottak: volt, aki a Premier League bajnoki versenyfutását követte, más piros-fekete AC Milan-mezben a Serie A aranycsatáján izgult. Szünetben egy lelkes drukker előbb zenét kért tőlünk a lefújás utánra (Lady Gaga Pokerface című számát – nem tudtunk segíteni), majd az egyik kameramann figyelmét próbálta magára irányítani, hátha tud a tévében Budapestre üzenni.

A második félidő 20. percében egy érvénytelen gól váltott ki felhördülést a hazai táborban, majd a második csabai gólt szerző Lukács lecserélését viselte rendkívül nehezen egy drukker, percekig szidva a hazai edző, Brlázs István Gábor felmenőit. Szerencsére valakinek eszébe jutott, hogy a „Hajrá Csaba!" sokkal hasznosabb lehet a hazai csapatnak – és valljuk meg, jobban is szólt kétezer torokból.

A Kerület nem tudott újítani a hajrára, így a meccs nagy részében jobban játszó hazai csapat megőrizte NB II-es tagságát, ami a hányatott szezon után érthető örömöt váltott ki a hazai drukkerekből és játékosokból. Ráadásul az eredmények alakulásának köszönhetően a lila-fehérek a tisztes középmezőnynek tűnő 15. helyen zárták a bajnokságot. A vendégek persze érthetően csalódottak voltak, Pintér Attila is keserűen gratulált csabai kollégájának mielőtt az öltözőbe kísérte volna az immár NB III-as csapatát.

Az óbudaiaknak ismét az NB III maradt, és a feladat, hogy kiharcolják a feljutástFotó: Koncz Márton - Origo

„A meccs előtt is azt mondtam, hogy az a csapat fog nyerni, amelyik jobban akarja majd a győzelmet, és szerintem jól látszott, hogy mi voltunk ez a csapat. Érthető volt az öröm a lefújás után, egyrészt mert sokak jövője múlt a bennmaradáson, másrészt pedig egy ilyen nagy múltú klub, mint az Előre nem engedheti meg magának, hogy NB III-as legyen. Büszke vagyok a csapatra, hogy így harcolt, és persze köszönjük a közönségnek a támogatást. Ilyen szurkolótábor előtt nem kaphattunki" – mondta a lefújás után a hazaiak csupa mosoly edzője, Brlázs István Gábor az Origo kérdésére.

Pintér Attila nem volt ennyire mosolygós, de gratulált a hazai csapat győzelméhez, majd így folytatta:

„Nem akarom a Békéscsaba érdemeit kisebbíteni, mert megérdemelten nyertek, de valljuk be komoly helyzetek nélkül szereztek két gólt. Ami persze a mi kritikánk is másfelől. Ugyanakkor, ahogy azt már korábban is elmondtam, addig nem tud nyerni egy csapat, ameddig nem rúgja be a helyzeteit. Mi pedig nem rúgtuk be. Hogy jobb lett-e a csapat mióta átvettem? Ezt nyilván nem én tudom megmondani, mert hiába mondom, hogy szerintem igen, az nem hiteles. De az tény, hogy a stabilan jó csapatnak tartott Nyíregyházát és Pécset is megvertük, és minden meccsen, még a Győr elleni 0-7-esen is megvoltak a helyzeteink, vezethettünk volna az első félidőben. Amikor átvettem a csapatot, nem volt olyan állapotban, hogy hozza az ilyen meccseket. Megmondtam, hogy ilyen rövid idő alatt nem lehet csodát tenni. Sajnos, valóban nem jártunk sikerrel."

Eredmény, NB II, 38. (utolsó) forduló:
Békéscsabai 1912 Előre - III. Kerületi TVE 2-1 (2-1)
gól: Máris D. 17., Lukács R. 42., ill. Barczi D. 35.

A labdarúgó NB II végeredményeForrás: MLSZ
Előző
  • 1
  • 2
Következő