Társoldalunk:

A Real Madrid sikere egyértelmű, de a spanyol bajnokság továbbra is az angol mögött kullog

2022.05.25. 08:48

A spanyol bajnokság számos érdekességet tartogatott nekünk annak ellenére is, hogy a színvonala továbbra sem mérhető a Premier League-hez. A Real Madrid igazából valódi ellenfél nélkül nyerte meg 35. alkalommal a La Ligát, jól kihasználva a - Messi-éra utáni első tavaszra valamelyest újjáépülő, pozitív jeleket mutató - Barcelona szezon eleji bukdácsolását, és a címvédő Atlético Madrid erőtlenségét. Fájó szívvel engedjük útjára az egyik kiesőt, miközben meghajolunk Unai Emery szenzációs BL-menetelése előtt.

Retro-buli Madridban

Sokan vádolhatják azzal a Real Madridnál Florentino Pérezt az elmúlt időszak edzőválasztásaival kapcsolatban, hogy a múltban ragadt. Más szempontból viszont már a második Zidane-éra is hozott szép sikereket, elég csak a 2020-as „nagy leállás" utáni nyáron megnyert bajnoki címre gondolni. Hát még a mostani szezon, amit Carlo Ancelotti vezérletével még akár három trófeával is zárhatnak.

Az olasz szakember biztos választásnak tűnt a mutatott játék mellett az eredményességben is visszaeső együttesnek. Tervben volt Antonio Conte és Massimiliano Allegri szerződtetése is egy évvel ezelőtt, de a sors úgy hozta, hogy a 2014-ben a Realt a hőn áhított tizedik BL-győzelméhez segítő Ancelottira esett a választás.

Carlo Ancelotti, Luka Modric és Karim Benzema - régi arcok a Real Madrid sikerének letéteményeseiForrás: AFP/Gabriel Bouys

A 63. születésnapja felé közeledő edzőlegendát sokan kétkedve fogadták, mondván nem volt véletlen, hogy legutóbb már „csak" Napoli és Everton szintű csapatokat irányított. Valaki viszont pont a szép emlékek miatt üdvözölte őt újra a madridi kispadon. Ráadásul egy öregedő alapcsapatot vett át Zidane-tól, akik azt megelőzően nagyon rosszul festettek, és nem csak azért, mert a 2009-10-es évad után zártak ismét trófea nélkül egy szezont.

Ráadásul Ancelottinak a védelem közepét is újjá kellett építenie, miután Sergio Ramos a PSG-hez, Raphael Varane a Manchester Unitedhoz távozott. Új játékosként David Alaba érkezett, akit szemben a Bayern Münchennel, itt elsősorban a védelem közepén használt Eder Militaóval párban. Ez a kettős a La Liga-idényt 16 kapott gól nélküli meccsel záró Thibaut Courtois-val igencsak hatékonynak minősült.

A másik komoly igazolás az akkor még alig 18 esztendős Eduardo Camavinga volt, aki a legtöbbször csereként kapott lehetőséget. A fiatal francia játékos a középpálya bármely pontján bevethető volt, ezt Ancelotti remekül használta ki, amikor nem működött a Casemiro, Kroos, Modric álomtrió. Erre jó példa a PSG elleni visszavágó második félideje, vagy éppen a Manchester City elleni elődöntő utolsó 15-10 perce.

A francia Eduardo Camavinga rendre lendületet vitt a Real támadójátékábaForrás: AFP/Javier Soriano

Courtois (30) – Carvajal (30), Militao (24), Alaba (29), Mendy (26) – Casemiro (30), Kroos (32), Modric (36) – Asensio (26)/Rodrygo (21), Benzema (34), Vinícius Jr. (21) - a legtöbbször ez a kezdőcsapat futott ki a pályára. Ennek az átlagéletkora attól függően, hogy Marco Asensio vagy Rodrygo volt-e fenn a szélen, 28,5 év vagy 28,9 év volt.

Ez bő egy évtizeddel ezelőtt már egy idős csapatnak számított volna. Azonban manapság az orvostudomány és az edzésmódszerek fejlődése, valamint a táplálkozásra, illetve alvásra fordított nagyobb tudatosság miatt ez már egyáltalán nem olyan egyértelmű! Itt nem lehet elmenni szó nélkül Antonio Pintus neve mellett, aki két év után visszatért a spanyol fővárosba, és erőnléti edzőként alkalmazott módszereinek kulcsszerepe volt a Real bajnoki címében és BL-döntőbe jutásában.

Ő volt az, aki Zidane első regnálása alatt is a csapat mellett volt, vagyis már a 2016-18 közötti triplázásban is kiemelkedő része volt az érintett felek elmondása alapján is. Másképpen napjainkban sem lehetett volna azt, hogy ez az alapcsapat, amit Ancelotti – sokak szerint – túlhasznált, fiizikailag egy-másfél hónap kivételével végig a topon volt.

Vinícius Junior fantasztikus szezonja is szerepet játszhatott abban, hogy Kylian Mbappé végül a Párizsban maradás mellett döntöttForrás: AFP/Javier Soriano

Eközben az olasz vezetőedző filozófiájához hű maradt, azaz nem feltétlenül a Pep Guardiolára vagy Jürgen Kloppra jellemző, minden szituációban jó előre megkomponált forgatókönyv szerint játszott. Felgyorsította a védekezésből támadásba való átmenetet Zidane második érájához képest, illetve hagyta szabadon játszani nem csak a középpályás triót, de Karim Benzemát is, akinek a teljesítményére már tél körül elfogytak a jelzők.

Szintén Ancelotti találmánya volt Vinícius Jr. 2.0, a fiatal brazil szélső hatalmasat lépett előre az olasz szakember irányítása alatt. Neki egyértelműen az volt a feladata, hogy a tavalyinál kevesebb labdaérintésből, egy-egy csellel és megindulással elmozogva megbontsa a védelmet, zavart keltve az ellenfelek játékosai között. Kb. kétszer annyit cselezett, mint a La Ligában második legtöbb csellel bíró futballista. Ennek 17 gól és 10 gólpassz lett a vége, ami összehasonlíthatatlanul jobb, mint amit Ancelotti előtt láttunk tőle.

A Real a Benzema-Vinícius páros remeklésének köszönhetően jól kezdte a szezont, és eltekintve az Espanyol, illetve a Sheriff Tiraspol (utóbbi a BL-ben) ellen elszenvedett kiábrándító vereségektől, szépen fokozatosan lépett el a beragadó Barcelonától és Atléticótól. Közvetlen üldözője sokáig a Sevilla volt, amely nagyon visszaesett a tavaszra: január 19. óta csupán öt bajnokit nyert meg, így a dobogóról is lemaradt.

Sokáig úgy nézett ki, hogy a Sevilla letaszíthatja a dobogóról a nagy hármas valamelyikétForrás: AFP/Lluis Gene

Pedig jó esély volt rá, hogy a 2011-12-es szezon után végre ne a Real, Barca, Atlético hármas zárjon a dobogón, amire nagy szüksége is lett volna a La Ligára. A Realnak a bajnoki diadalába még az olyan vereségek is belefértek, mint amilyen a Getafe elleni 1-0 volt idegenben, vagy a Barcelona elleni 0-4 hazai pályán. Utóbbi vereségnek a következő évadra lehet nagy jelentősége, ha a katalánok újjáépülése tovább folytatódik Xavi irányításával.

Mindenesetre a Real végül 13 pontos előnnyel húzta be története 35. bajnoki címét. Ez a különbség valós képet fest arról, hogy mennyire kiemelkedett az egész szezont vizsgálva. Azonban a katalánok december és április között reménykeltően szerepeltek, amihez Xavinak nagyon mély gödörből kellett kirángatnia együttesét.

Katalán fény az alagút végén

Miután Lionel Messi a Barcelona szurkolóinak nagy részének csalódást okozott azzal, hogy a Paris Saint-Germainbe igazolt, majdnem egy fél szezon kellett ahhoz, hogy a klub kijöjjön az argentin zseni távozása okozta depresszióból. A Barca az első 13 fordulóban csak négyszer hagyta el győztesen a pályát, közben 21 év után ismét kiesett a BL-csoportkörből.

Xavi Hernández irányításával a Barca visszatért a gyökereihezForrás: NurPhoto via AFP/Jose Breton/NurPhoto/Jose Breton

Ronald Koeman október 28-ig bírta a 2021 elején elnökváltáson áteső klub kispadján. A Barca elnöki székébe visszakerülő Joan Laporta legnagyobb kritikája az előző évekkel kapcsolatban az volt, hogy a katalánok nem a klub múltjának megfelelő játékosokat alkalmaznak, ezért ahhoz, hogy ismét sikeresek legyenek, vissza kell találniuk saját identitásukhoz.

Ehhez egy olyan vezetőedzőre volt szükségük, mint amilyen Xavi Hernández, aki a klub saját nevelésű futballistájaként 2015-ben 767 mérkőzéssel a lábában hagyta ott a csapatot. Katarba igazolása után edzősködni kezdett az arab államban, ahonnan egyenes út vezetett vissza neki Katalóniába. Ugyan a BL-ből már vele a kispadon estek ki, de az átszervezésnek, amiket elindított, a pályán és azon kívül is hamar nyoma lett.

A csapat ismét vonzóvá vált olyan klasszisoknak, mint amilyen a német és angol ligákban is a gólokat nagy mennyiségben termelő Pierre-Emerick Aubameyang vagy éppen a nem túl távoli jövőben akár aranylabdára is esélyes Ferran Torres számára. Legalább ennyire fontos volt Dani Alves reaktiválása, aki Xavival együtt érkezett novemberben, és vakmerő hátsó passzai ellenére mégis lendületet vitt együttese támadójátékába.

Ferran Torres kreaivitása és gólérzékenysége nagyon sokat jelenthet a Barcának az új szezonbanForrás: AFP/Jose Jordan

Az új igazolásokkal februárra összeállt a támadójáték, látványosabbnál látványosabb meccseket játszva, hétszer is három vagy több gólt berámolva feljöttek a második helyre. Ezt a pozíciót már a bajnokság utolsó szakaszában váratlanul elszenvedett három hazai vereség dacára is sikerült megtartaniuk, amivel megmentették a szezonjukat.

Az Európa-ligában hazai pályán estek ki, bár inkább volt semleges aznap este a Camp Nou a kb. 35-40 ezer Frankfurt-szurkolónak köszönhetően, akik megvették a Barca otthon maradó bérleteseinek a helyeit. A második számú európai kupa végül nagyban ennek a sikernek is köszönhetően lett a német csapaté. Igazából ez a sokkoló kiesés volt az, ami kizökkentette a szárnyaló csapatot, és térítette vissza egy kicsit a valóságba.

A rosszul sikerülő szezonhajrá ellenére a Barcelona még így is méltó ellenfele lehet a Real Madridnak a 2022-23-as szezonban, amennyiben nem ragad be. Vajon képes lesz-e hasonló megújulásra Diego Simeonéval az Atlético Madrid, amely címvédőként nem tudott átütő erőt felvonultatni?

A tavaly La Liga-győzelem után ez a szezon felejthetőre sikerült az Atlético Madrid számáraForrás: NurPhoto via AFP/Jose Breton/NurPhoto/Jose Breton

A mostani szezonban stabilan átütő erőt bemutatni kénytelen csapattal szemben az a kérdés is felmerülhet, hogy vajon Simeone-e az, akivel ez a megújulás végrehajtható? Mivel az Atléticót immáron tíz esztendeje irányító argentin vezetőedző intézménnyé vált a Wanda Metropolitanóban, ezért csak rajta múlik, mikor érzi úgy, hogy megfáradt a kapcsolata a klubbal. Lehet, hogy erre már nem kell sokat várni...

Emery-varázs, szívszorító kieső, zöld meglepetés

Az Atlético Madrid rajongóinak valószínű akkor szakadt meg a szíve az utolsó fordulókban, amikor Luis Suárez könnyek között elbúcsúzott tőlük. Számunkra volt egy másik nagyon szomorú pillanata is a bajnokság hajrájának, amikor biztossá vált a Levante kiesése.

Hogy miért is fáj ez nekünk annyira? Mert kevés őszintébb csapat volt náluk az európai topligában, amelyik minden egyes meccsen megpróbált gólokat szerezni. Még a bajnokság első 19 fordulójában is, amikor hihetetlen pechszéria közepette egyetlen győzelmet sem tudtak felmutatni, aminek természetesen nem lehetett más vége, mint a kiesés.

A Levanténak semmi nem jött össze a szezon első felébenForrás: NurPhoto via AFP/David Aliaga/NurPhoto/David Aliaga

Hiába nyertek meg nyolc meccset is a bajnokság tavaszi idényében, a 2015-16-os évad után ismét búcsúzni kényszerültek az élvonaltól. Akkor rögtön meg is nyerték a másodosztályt és visszajutottak a La Ligába, és most nagy szüksége lenne tőlük valami hasonló teljesítményre. Ezt azért merjük kijelenteni, mert annál az 51 gólnál, amit szereztek csak hat olyan csapat lőtt többet, amelyik egyaránt az európai kupában indulhat az ősszel.

A Levante meccsein átlagosan 3,32 gól született, amivel rendre az egyik legszórakoztatóbb meccset játszották az aktuális játéknapon. A bajnokság gólátlaga egyébként két év után ismét elérte a 2,5-öt, de még így is a legrosszabb volt a topligák körében. Ilyen szempontól sem kell nagy könnyeket hullajtanunk a Deportivo Alavés és a Granada kieséséért.

Nemzetközi szinten a BL-döntőbe jutó Real Madrid mellett a Villarreal szolgáltatta a legjobb teljesítményt, amely a Juventust és a Bayern Münchent is kiejtve a legjobb négy közé jutott Európában. Unai Emery remek taktikai húzásokkal bizonyította, hogy egy fantasztikus edző, aki képes nála jóval esélyesebb sztárcsapatokat is búcsúztatni.

Csapata már eleve az Európa-liga megnyerésével biztosította a helyét a Bajnokok Ligája csoportkörében, mely trófeát az elmúlt időszakban már egyre nehezebb volt elhódítani. A kettős terhelés miatt a spanyol bajnokságot erre a szezonra egy kicsit elengedték, de szerintünk ezt senki sem bánja az 50 ezres kisvárosban.

A holland Arnaut Danjuma a szezon egyik felfedezettjeként a Bayern kiejtéséből is kulcsszerepet vállaltForrás: AFP/Pierre-Philippe Marcou

A Villarreal 2006 után második alkalommal jutott be a négy közé a BL-ben. 16 éve Juan Román Riquelme zsenialitása vitte őket ilyen messzire, most pedig sokkal inkább Emery nagyszerű keretmenedzselése. Geronimo Rulli stabil kapusteljesítménye, a rendkívül stabil középpálya, a hatékonyan működő területvédekezés és a szezon egyik felfedezettje, Arnaut Danjuma remeklése miatt kerültek a Real, Liverpool, Man. City hármas társaságába.

Manuel Pellegrini már annak a 16 évvel ezelőtti Villarrealnak is egy sokkal másabb játékot szánt, mint jelenlegi csapatának, a Real Betisnek, amely sokáig harcban volt a Top 4-ért, és ezáltal a Bajnokok Ligája-részvételért is. Az egész szezonban a kötelezőket jól hozó andalúzok sorsát a 33. fordulóban hazai pályán elszenvedett Elche elleni vereség pecsételte meg ebből a szempontból.

Ugyanakkor négy nappal később a Spanyol Kupa megnyerésével vigasztalódhattak, amit a Valencia büntetőkkel történő felülmúlásával biztosítottak be. Míg a spanyol bajnokság egyik legjobb hangulatú stadionjának szurkolói rendre megtöltötték stadionjukat, addig Valenciában például az utolsó fordulóban kb. 50 ezer fanatikus tüntetett elnökük, Peter Lim ténykedése ellen a Mestalla előtt.

A Real Betis 1977 és 2005 után nyerte meg ismét a Spanyol KupátForrás: AFP/Cristina Quicler

Spanyolország harmadik és negyedik legnagyobb városában a futballt kedvelők nagyon eltérő hangulatban lehetnek. Valenciában a Levante kiesett, és a városi riválisnál is egy nihil uralkodik az ázsiai befektető ténykedése következtében. Sevilla piros oldala ismét a BL-indulás kiharcolásának örülhetett, a Betis-drukkereknek pedig a kupagyőzelem mellett egy szépen fejlődő csapat adhat reményt.

A Real Madrid pedig annak ellenére nyerheti meg a Bajnokok Ligáját, hogy sem a PSG, sem a Chelsea, sem a Manchester City elleni párharcban nem számított esélyesnek. Sőt, a Liverpool elleni fináléban is inkább az angolok tekinthetők a trófea várományosának.