Vágólapra másolva!
1992. május 17-én története első, és eddigi egyetlen nemzetközi kupagyőzelmét érte el a Veszprém férfikézilabda-csapata. A VÁÉV Bramac SE együttese a hazai tízgólos (24-14) után idegenben is nyert (27-20) a Milbertshofen ellen, ezzel elnyerte a Kupagyőztesek Európa Kupája trófeáját. Idézzük fel a döntőt képekben, videóval!

1977-ben Veszprémi Építők néven alakult meg a férfikézilabda-szakosztály a bakonyi városban, már az első évben megnyerte a megyei bajnokságot, a szurkolók ekkor ötlötték ki a kézenfekvő "Építők, Építők!" rigmust, amelyet a mai napig hallani a csapat találkozóin. A szurkolótábor szakértő volt, hiszen Veszprémben a női vonal révén már akadt bajnokcsapat: a Bakony Vegyész TC 1970-ben a vidéki együttesek közül elsőként nyert aranyérmet.

Az együttes kispadjára a fehérvári Szondi SE-től érkező Kiss Szilárd ült le, irányításával sikerült évről évre eggyel feljebb lépni, s 1981-ben már nemcsak az NB I-ben találta magát, de mindjárt ezüstérmet is nyert a Budapesti Honvéd akkor világverő alakulata mögött.

A Honvéd 1982-es BEK-sikere miatt a Veszprém is indulhatott a legrangosabb kupában, s bár az első fordulóban a török Bankasin nem okozott gondot, a következő körben a szovjet CSZKA Moszkva könnyedén lépett tovább (19-31, 25-30).

A sikertörténet innentől lendületet vett: 1984-ben a klub megnyerte első (akkor még MNK-nak nevezett) kupáját, egy évvel később magyar bajnok lett, 1986-ben megvédte címét. A klub neve 1987-ben változott, az egyre ismertebbé váló Bramac Kft ugyanis látott fantáziát a csapatban. Ahogy Csabai Béla, a cég igazgatója fogalmazott: "A Bramacot tíz magyar emberből hét ismerte, amikor a cég idetelepült. Ezt az ismertséget csak fokozta, amikor 1987-ben névadó szponzorai is lettünk a klubnak."

http://www.youtube.com/v/1tnDzSp1Y-I

A nemzetközi elismertséget azonban orosz segítséggel érte el a 90-es évek elején. Donát Tamás "25 év aranyban" című könyvében részletesen foglakozott a témával.

"A nagy nyári csendben egyszer csak kiszivárgott, hogy a VÁÉV Bramac SE-nek szovjet (orosz) edzője lesz, s BEK-győztes kézilabdázókat hoz magával. Kényes időszak volt ez akkor politikai szempontból, az ellenzéki kerekasztal képviselői éppen arról is tárgyaltak, hogy a több mint harminc évig hazánkban állomásozó szovjet hadsereg távozzon az országból, amit a magyar nép teljes mellszélességgel támogatott. A Felszabadulás úti fabarakkban pedig ott lapult Melnyik, Zubjuk és Zsitnyikov szerződéstervezete.

Melnyik, és a szovjet játékosok érkezése váratlan húzásnak bizonyult, s a veszprémi szurkolók is nehezen emelték be ezt a döntést. A korábban katonaként hazánkban szolgáló, Molnár néven a Fradiban kézilabdázó, majd a szovjet hadsereg alezredese megkezdte áldásos magyarországi tevékenységét.

Forrás: MTI

Zsitnyikov a véedelem tengelyében, kapuban a fiatal Perger

Melnyik rendkívül szuggesztív egyéniség, aki képtelen volt alkalmazkodni a magyar viszonyokhoz, s rengeteg bosszúságot okozott agresszív viselkedésével. A kiváló szakember jót akart, csak rosszul, s a játékosok állandóan megalázva érezték magukat. Melnyik megrögzött munkamániás volt, de a körülményekre nem figyelt.

A csapat azonban a KEK-ben nagyszerűen menetelt... A legjobb nyolc között Augsburgban a német Milbertshofen várta a veszprémieket, akik ötgólos (20:15) előnyükkel bizakodtak a továbbjutásban. A megérkezés után furcsa dolgok történtek. Melnyik azonnal a német vezetők asztalához ült, és hosszas beszélgetésbe kezdtek.

Másnap a pályán minden egyértelművé vált. Melnyik összevissza keverte a Bramac összeállítását, a holland játékvezetői páros pedig szinte át sem engedte a veszprémieket a másik térfélre. A végén nyolc góllal (23:15) nyert a Milbertshofen. A Bramac kiesett...

A CSZKA Moszkva-modell összedőlt. Valerij Melnyik, ahogy az várható volt a szállodai beszélgetés után, természetesen a Milbertshofen edzője lett, s vitte magával a vodkaivó bajnok átlövő Szazankovot és a 210 cm-es beállós Szavkót. Így megkaptuk az augsburgi kérdésre, hogy miről tárgyalt nyilvánosan az étteremben vacsora közben a magyar csapat orosz edzője. A szerződtetéséről."