Pingpongra is lehet komolyzenei darabot írni

Andy Akiho zeneszerző először 2015-ben állította színpadra Ricochet című komolyzenei darabját, melynek egyedülálló része két asztaliteniszező fellépése - igen, a saját szakmájukban.

A három évvel ezelőtti sanghaji ősbemutató után ezúttal New Yorkban, az amerikai metropolisz filharmonikus zenekara adta elő a nyugodt szívvel rendhagyónak nevezhető darabot, méghozzá a kínai hold újév kezdetére időzítve. A hegedűre és ütős hangszerekre írt művet egyrészt a New York-i filharmonikusok, másrészről pedig Michael Landers és Ariel Hsing, amerikai bajnok asztaliteniszezők.

A kísérletező kedvű zeneszerző maga ugyan nem tud pingpongozni, azaz nem a játék iránti szenvedélye miatt írta bele a sportágat a darabjába, hanem kétségetelen zeneisége miatt, illetve azért, hogy ezzel tisztelegjen Kína, az asztalitenisz nagyhatalom előtt.

A darab egy kis játék is az idővel és a történelemmel, az 1970-es években az ún. pingpong diplomácia révén kezdődött meg az enyhülés és a közeledés Kína és az Egyesült Államok között, amikor előbb asztaliteniszezők léptek fel egyik, illetve másik országban, majd 1972-ben maga Richard Nixon elnök az USA elnöke is ellátogatott Pekingbe (Forrest Gump nélkül).