Társoldalunk:

Konferenciát tartottak a magyar zsidó sporttörténelemről

2019.03.25. 08:56

Különleges fejezetek a magyarországi zsidó sport történelméből címmel rendezett konferenciát a Maccabi Európa Játékok szervezőbizottsága a Testnevelési Egyetemmel és a Magyar Olimpiai és Sportmúzeummal közösen.

Stella Syrkin, az Európai Maccabi Szövetség ügyvezető igazgatója a Maccabi-mozgalom történetét mutatta be. Mint mondta, az első zsidó sportklub 1895-ben alakult, Isztambulban. Ott élő német zsidók alapították, miután nem csatlakozhattak más egyesülethez. Ezután sorra alakultak a különböző egyesületek, és a Maccabi hamarosan nem csak sport, hanem ifjúsági és kulturális mozgalommá is vált. 1921-ben Karlovy Varyban meg is alakult a Maccabi Világszövetség, majd 8 évvel később Prágában megrendezték az első Maccabi Európa Játékokat, három évvel később Tel Avivban az első Világjátékokat. Mára pedig a Maccabiah a világ harmadik legnagyobb multisport eseményévé vált, az olimpia és az Universiade után.

Jusztin Ádám, a Maccabi VAC elnöke, a Játékok szervezőbizottságának társelnöke a magyar Maccabi-mozgalom, a Maccabi VAC sportegyesület történelméről beszélt, amely 1906-ban alakult, első magyarországi cionista multisport egyesületként. A Maccabi VAC is több volt sportegyesületnél, hiszen kulturális programokat is szervezett.

A legeredményesebb időszaka az 1920-as, 30-as években volt, de a zsidótörvények hamarosan ellehetetlenítették a működését, majd 1941-ben be is tiltották. Az egyesület sok tagja, vezetője a Holocaust áldozata lett. A háború után a kommunista diktatúra sem engedte a Maccabi VAC újjáalapítását. Ahogy Jusztin Ádám fogalmazott, az áttörés végül 1989-ben következett be.

Deutsch Tamás, az MTK elnöke, a Játékok Védnöki testületének elnöke a 131 éves MTK történetét mutatta be, amelyet annak idején két okból alapítottak: egyrészt azért, mert a mindennapokban lassan haladt az emancipáció, másrészt azért, mert a többi egyesület elég konzervatív volt, és a tornán és atlétikán kívül nem nagyon volt más sportra lehetőség.

Az MTK volt az első egyesület, amelyben sportolhattak nők, vagy amelyben külföldi edzők és külföldi sportolók voltak. A vészkorszak az MTK-t is érintette, sok sportolója, vezetője, szurkolója áldozatául esett, 1942-ben be is tiltották. 1945-ben újjáalakult, de a kommunista diktatúra a színei elhagyására és többszöri névváltoztatásra kényszerítette. Az identitását csak a 70-es, 80-as években kezdte újraéleszteni a klub, amely Deutsch Tamás szavaival mindig világi sportegyesület volt, de ezer szállal kötődik a budapesti zsidó közösséghez.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Kő András újságíró, valamint Szegedi Péter és Dénes Tamás sporttörténészek a labdarúgás történetét idézték fel, külön kiemelve a két csapat szerepét: azokét a játékosokét és edzőkét, akik komoly sikereket értek el, például a nemzetközi karriert befutó Guttmann Béláét.

Szabó Lajos, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum igazgatója arról beszélt, hogy miért fontos a kisebbségeknél a sport: identitást tud képezni. Ezután bemutatta a legsikeresebb zsidó származású sportembereket, az első olimpiai bajnok Hajós Alfrédtól és az első világbajnok Kronberger Lilitől vívó-, birkózó és vízilabda-bajnokokig.

Szikora Katalin, a Testnevelési Egyetem nyugalmazott docense pedig zsidó származású sportdiplomaták (Kemény Ferenc és Mező Ferenc), sportvezetők (Fischer Mór, Donáth Leó, Brüll Alfréd) és mecénások (Goldberger Leó, Aschner Lipót, Weiss Manfréd) élettörténetét mutatta be.

A konferencia különprogramjaként bemutatták a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum „Akikért a harang szólt..." című kiállítását is.