Társoldalunk:

Sporttörténelem: 35 éve írták alá a Magyar Nagydíj szerződését

2020.09.10. 07:44

A korabeli magyar közvélemény már nagyon várta, hogy eldőljön, Magyarországon Forma-1-es nagydíjat rendeznek. Hosszú évek előkészítő munkája után 1985. szeptember 10-én írták alá a szerződést, ami lehetővé tette a Hungaroring megépítését, ráirányította a világ figyelmét hazánkra, és nagy lökést adott az itthoni autós-motoros kultúrának.

Manapság, akit egy kicsit is érdekel az autók és motorok világa, illetve az ezekhez kapcsolódó versenysport, gondolkodás nélkül említi a Hungaroringet, és az is szinte alapvetésnek számít, hogy minden évben július-augusztus környékén Magyarországra látogat a világ legismertebb autóversenye, a Forma-1-es világbajnokság mezőnye.

Júliusban zajlott a 35. F1-es Magyar Nagydíj, Monaco és Monza után a eddig a Hungaroringen rendezték megszakítás nélkül a legtöbb versenytForrás: Motorsport Images/Mark Sutton

Abban, hogy ez napjainkban ennyire magától értetődő legyen elévülhetetlen jelentősége van 1985. szeptember 10-ének: Bernie Ecclestone, a Forma-1-es konstruktőrök szövetsége, a FOCA elnöke és Balogh Tibor, a Magyar Autóklub főtitkára ezen a napon írta alá Londonban a szerződést, ami az első öt évre garantálta a Forma-1-es Magyar Nagydíj megrendezését.

A hazai sajtó már a jeles napot megelőző Olasz Nagydíjon várta, hogy pont kerül az ügy végére, Balogh azonban a következő héten Londonba utazott, és még hazaérkezése után sem árulta el rögtön a hírt, azt a Belga Nagydíj helyszínén és Budapesten egyszerre hozták nyilvánosságra 1985. szeptember 13-án, így az Arcanum archívuma alapján a szombati lapok adtak hírt először arról, hogy 1986-ra meg kell építeni a Hungaroringet, ami fogadja majd a Forma-1 mezőnyét.

A sajtótájékoztatóról a korszak összes fontos országos és megyei lapja beszámolt: a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszabadság vagy éppen a Vas Népe is tájékoztatta az olvasóközönséget a tervekről, amelyek a szerződéskötés után már igen részletesen előrevetítették, hogy milyen is lesz Magyarországon a Forma-1 1986-tól.

A legfontosabb hír természetesen az volt, hogy 1986-tól öt éven át garantált a Magyar Nagydíj helye a versenynaptárban, és elhangzott, hogy az első három futam után nyílt lehetőség az újabb öt évre szóló szerződéshosszabbítás előkészítésére. Az (1936-os óta) első verseny pontos időpontját akkoriban még nem tudták, hiszen az 1986-os menetrend még nem állt össze, de a szervezők arra számítottak, hogy az osztrák verseny után jön hozzánk a mezőny, ez végül fordítva történt.

Az első Magyar Nagydíj rajtja 1986-banForrás: MTI/Manek Attila

Mire a szerződés megköttetett, már eldőlt, hogy a Hungaroring Budapest központjától 18 kilométerre, az M3-as autópálya mellett, Kerepestarcsa és Mogyoród térségében lesz egy kukoricaföld helyén, a hosszát 3895 méterre becsülték (az első változat végül 4014 méter lett), és bejelentették, hogy a szervezők 120 ezer nézőt vártak, a lelátók kapacitása eleinte 25 ezer fő volt.

A pálya építésére és a Magyar Nagydíj lebonyolítására gazdasági társaság (GT) alakult a Magyar Autóklub, az Aszfaltútépítő Vállalat, a Cooptourist, az IBUSZ és a Volán-TEFU részvételével, a társulás állami hitelt is kapott.

Ecclestone Belgiumban azt is megerősítette, hogy a szerződéskötés következményeként a keleti blokk többi országával beszüntették a tárgyalásokat, ez is erősítette a várakozást, hogy a verseny sok külföldi turistát is Magyarországra vonz.

Három évig zajlott az előkészítés

A Népsport 1985. szeptember 15-én megjelent száma részletesen foglalkozott a Magyar Nagydíj ügyével. A lap interjút közölt Balogh Tiborral, akit ekkor az autóklub elnökeként és a GT soros elnökeként is bemutattak. Balogh elmondta, a brazíliai nagykövetségünkön keresztül 1983 júliusában érkezett az első megkeresés a Forma-1-es futam lehetőségével kapcsolatban a Külügyminisztériumhoz, onnan az Országos Testnevelési és Sport Hivatalhoz (OTSH) és a Belkereskedelmi Minisztériumhoz került a téma, az autóklub az utóbbitól értesült a fejleményekről.

Siklós Csaba (b) közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, Balogh Tibor (k), a Magyar Autó Klub főtitkára és Göncz Árpád (j) köztársasági elnök az 1991-es Magyar NagydíjonForrás: MTI/Honéczy Barnabás

Balogh emlékeztetett, már 1983-ban is voltak nyilatkozatok a nagydíjrendezéssel kapcsolatban, első körben a Városliget merült fel lehetséges helyszínként, de a GT elnöke ezeket „elhamarkodottnak” nevezte, még akkor is, ha már az első megkeresés után megvalósíthatónak tartották a nagydíjat. A Városliget helyett később az 1936-os nagydíj helyszíne, a Népliget is képbe került, közben Bernie Ecclestone kétszer is Budapestre látogatott, de a nehézkes ügyintézés és a forráshiány miatt 1984 végéig nem történt érdemi előrelépés. Ekkor mondták ki, hogy állami előleg vagy hitel kell a nagydíj megszervezéséhez. Az áttörést végül az hozta meg, hogy a Közlekedési Minisztérium felkarolta az ügyet, és számos hatósági engedélyeztetést lehetővé tett, illetve előterjesztést készített a kormányszervek részére, amelyek végül úgy döntöttek, üzleti vállalkozásként lehet pályázni a nagydíj megrendezésére.

Bernie Ecclestone az első Magyar NagydíjonForrás: Fortepan/Urbán Tamás

Az anyagiak természetesen már a kezdetektől kulcsfontosságú kérdésnek bizonyultak. Balogh elmondta, a GT tízéves futamidővel hitelt vett fel az Állami Fejlesztési Banktól, ezt „kedvező, de rizikós” helyzetként értékelte, mert a finanszírozás révén megvalósulhatott a terv, de nyomás alá helyezte a GT-t, hiszen megadott idő alatt ki kellett termelni a fedezetet és a kamatokat.

Ráadásul, az is világos volt, hogy a mezőny – ahogy manapság is – csak komoly kötelezettségek vállalása esetén érkezik meg. Balogh korabeli elbeszélése alapján látható, hogy a nagydíjrendezés üzleti modellje 35 év alatt nem sokat változott. Ecclestone akkori szervezete, a mai FOM jogelődje, a FOCA a pálya körüli teljes reklámbevételt kérte, ezen kívül 1-2000 tiszteletjegyet, a televíziós közvetítés jogdíja is őket illette meg, a Magyar Televíziónak pedig vállalnia kellett a közvetítést. Balogh rámutatott, a másik oldalon a jegybevétel és a kerítésen belüli értékesítés áll, a jegyárakat akkoriban 3-600 forint közé lőtte be, külföldiek számára pedig 40-50 dollárra, utóbbi ma körülbelül 118 dollárnak felel meg, vagyis nagyjából 35 ezer forintnak.

Ilyen volt az első Magyar Nagydíj - GalériaForrás: Getty Images/Paul-Henri Cahier/Paul-Henri Cahier

A Magyar Nagydíjat már a kezdetektől a turizmus és az országimázs egyik zászlóshajójának szánták. Balogh kiemelte, hogy a közvetítések előtt vagy után tízperces reklámfilmet sugároznak Magyarországról, és szót ejtett az idegenforgalomból származó közvetett bevételekről is, amelyek nem a GT-nél jelentkeznek, hanem különböző ágazatokban, amelyek szolgáltatásait a vendégek igénybe veszik.

Az manapság közismert, hogy a Magyar Nagydíj volt az első, amit az egykori keleti blokk területén rendeztek meg, Ecclestone később sem titkolta, hogy túl akart lépni Nyugat-Európán, és Balogh is megemlítette, hogy a Hungaroring az akkor még szocialista országok érdeklődését is felteltette, így a vasfüggöny mögött élő 350 millió néző számára is közvetíteni kezdték a versenyeket.

Napjainkban úgy neveznénk, hogy a projektvezető Baloghot a szerződés aláírása után elsősorban az aggasztotta, hogy vajon kemény tél lesz-e, és tarthatónak bizonyul-e az építkezés ütemterve, illetve megemlítette, hogy 1986 augusztusának második felére nagyszabású, nemzetközi orvoskongresszust szerveztek Budapestre, és attól tartott, hogy a két esemény ütközése esetén nem lesz elég szállodai szoba a fővárosban. Az első Magyar Nagydíjat végül 1986. augusztus 10-én tartották meg.

Magyarországon példátlan feladat volt a Hungaroring megépítéseForrás: Gulácsi Ferenc archívuma

A lap kitért arra, hogy a Hungaroring Papp István főtervező irányítása alatt épült, az október 1-jén megjelent Autó-Motorban pedig a pályát megálmodó Gulácsi Ferenc neve is felbukkant. A cikk szerint Gulácsi „eddig mintegy 15 elképzelés mindegyikében közreműködött, és most a megvalósuláshoz legközelebb álló pálya tervezője lett.” A vele készült interjúban már csak a népligeti terv elvetése és egy esetleges helyszín merült fel a Velencei-tó mellett, Szilasliget úgy került képbe, hogy szintén közel esik egy autópályához, az M3-ashoz.

Európa Nagydíj a Városligetben?

Balogh Tibor a bejelentés alkalmából felvázolta a Magyar Nagydíj előkészítésének rövid kronológiáját, de érdekes végig követni a folyamatot a korabeli sajtómegjelenések révén is. Az Arcanum archívumában a legkorábbi cikk, amelyben az „Ecclestone” név megjelenik a FOCA és a Forma-1 szervezésének kontextusában (tehát nem pusztán a Brabham-csapat akkori tulajdonosaként) a Képes Újság 1981. december 5-én kiadott számában található.

A Népsportban 1982. június 27-én cikk jelent meg „Forma-1 Moszkvában (?)” címmel, ebben nyugat-európai lapértesülésekre hivatkozva számolnak be az akkor még szovjet fővárosba tervezett nagydíjról, és szintén a Népsportban, de már 1983. szeptember 24-én merült fel, hogy a Forma-1 Budapestre jöhet. A lapban interjú jelent meg az akkor még Bernard Ecclestone-ként bemutatott üzletemberrel, aki a Fórum-szállóból már éppen a repülőtérre készült, miután 24 órát a fővárosban töltött, ez alatt több megbeszélésen, lehetséges helyszínbejáráson és munkavacsorán is részt vett.

Rohonyi Tamás ajánlotta Magyarországot Ecclestone-nakForrás: AFP/Miguel Schincariol

Ecclestone elmondta, Rohonyi Tamástól eredt a látogatásának kezdeményezése, a meghívást pedig Buda István államtitkártól kapta, Budapesten tárgyalt az OTSH elnökével és az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével, Kállay Oszkárral is. A brit üzletember a Városligetet és a Népligetet is megnézte, mindkét helyszínt „kis ráfordítással” alkalmasnak tartotta a versenyrendezésre (bár az utóbbi szerinte túl gyors lett volna), a budapesti szállodaviszonyokat pedig „kifogástalannak” nevezte. Ha most viszonylag rövid időn belül kölcsönösen megfelelő megállapodásra sikerül jutnunk, akikor akár már 1984 őszén!” – felelte arra a kérdésre, hogy mikor lehet az első Magyar Nagydíj.

Ecclestone látogatásával részletes cikkben foglalkozott Dávid Sándor is a Képes Sport 1983. december 6-án megjelent számában. Az akkor még esetleges városligeti versenyrendezés körülményeinek és feltételeinek tárgyalása mellett rövid interjú is olvasható a hasábokon, ebben a brit üzletember kijelentette: „A világbajnokságot célunk valóban a világ minden tájára elvinni, így a szocialista országok valamelyikébe is. Nekem személy szerint nagyon tetszik Budapest, s ezért olyan ajánlatot tettem a verseny idehozatalára, amilyen előnyöset egyáltalán csak tehettem annak veszélye nélkül, hogy társaim a bolondok házába csukhassanak.”

Nem sokkal karácsony előtt, 1983. december 22-én az MTI nyomán a Zalai Hírlap arról írt, hogy az „autósport szerelmesei csalódottan vették tudomásul azt a szombaton napvilágot látott hírt, mely szerint 1984-ben nem lesz Budapesten Forma-1-es autógyorsasági világbajnoki futam, mivel az október 7-én megrendezendő Európa Nagydíj házigazdája az NSZK-beli Nürburgring lesz.”

Kevesen emlékeznek rá, de a Városligetben és környékén rendeztek autóversenyt, a képen az 1963-as futam láthatóForrás: Fortepan / Bauer Sándor

A hírügynökség idézte Ernst Huppertet, a zeltwegi pálya (a mai Red Bull Ring) igazgatóját is, ő megerősítette az értesülést, de elmondta, a FISA (a mai FIA elődje) nem az Európa Nagydíj rendezőjeként számolt Budapesttel, hanem a Nürburgring előtti verseny házigazdájaként.

A következő fontos lépés 1984 januárjában történt, ekkor a Magyar Autóklub delegációja Londonba utazott, hogy Ecclestone-nal tárgyaljanak, erről a Magyar Nemzet számolt be 1984. március 23-án. „Az lett a tárgyalás eredménye, hogy Budapest megrendezheti az 1985. szeptember 22-i Forma 1-es futamot. B. Ecclestone elfogadta az új színhelyként javasolt Népligetet és átadta a kereskedelmi szerződés tervezetét, mondván, hogy mielőbb várja a választ.”

Március 28-án az Ország-Világ lapjain Hámori Tamás, az OTSH nemzetközi osztályának helyettes vezetője erről további részleteket osztott meg.

Rajt 1969-ben a Népligetben - a volánnál Niki Lauda, akit természetesen Ecclestone is jól ismertForrás: Urbán Tamás/Fortepan

„Közöltem Ecclestone úrral, hogy időhiány és a problémacsokor miatt Budapest 1984-ben nem vállalhatja el a futam megrendezését. Javasoltam a Népligetet, amelyet Ecclestone korábban szintén megtekintett, de talonba tett. Londonban végül is elfogadta ezt az új helyszínt. Eleve hangsúlyoztam, hogy mi nem nemet mondani jöttünk Londonba, hanem időt kérni. Szeretnénk versenyt rendezni, de az is természetes, hogy idő kell lehetőségeink felméréséhez. A Népligetben állandó pályát építenénk, amelyen más versenyt, például gyorsasági motorversenyt, vagy Béke-Barátság autófutamot is rendezhetnénk. Különben is, ha megkapnánk a versenyrendezési jogot, az azt jelentené, hogy öt éven keresztül minden esztendőben lenne Forma-1 Budapesten. Konkrét szerződéstervezettel jöttem haza, jelenleg ezen dolgozunk. S most időnk is van, elég ősszel bejelenteni, mi a szándékunk és tervünk. Rendszeres időközönként operatív megbeszélést tartunk és sajnos, szinte mindig újabb gondok merülnek fel. Eltökélt szándékunk, hogy vállaljuk a verseny megrendezését, természetesen, ésszerű feltételek mellett. Ezért is kértük telexen Ecclestone további türelmét.”

Marketing az első Magyar NagydíjonForrás: Getty Images/Paul-Henri Cahier/Paul-Henri Cahier

Ecclestone 1985 januárjában jött ismét Budapestre, a Magyar Nemzet „villámlátogatásként” írta le az „autósport királyaként tisztelt és rettegett egyeduralkodója” érkezését. A brit üzletember elmondta, „a vártnál jóval lassabb ütemben” haladtak az egyeztetések, de az üzletpolitikai elképzelések mellett fontosnak tartotta azt is, hogy nagyon tetszett neki a főváros. Amikor arról kérdezték, hogy miért érné meg Magyarországnak a rendezés, a turizmus és a manapság országimázsnak nevezett szempontok mellett megemlítette az üzleti kapcsolatépítést is.

„A Forma-1 segítségével Magyarország újabb szálon kapcsolódhat a nemzetközi gazdasági életbe, hiszen a hirdetések révén a világ vezető iparvállalatai lehetnek a budapesti rendezők üzleti partnerei. A házigazdáknak nem csupán a tényleges bevétel jelentene előnyt, hanem az üzletemberek ittléte, a kereskedelmi kapcsolatok megélénkülése. Úgy hiszem, a Forma-1 hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország szélesítse üzleti kapcsolatait.”

Úgy érezte, sokkal bizakodóbb hangulatban térhetett vissza Londonba az 1983-as és 1984-es tárgyalásaihoz képest, leszögezte, hogy ha nem hinne a verseny megrendezésének lehetőségében, akkor nem jött volna el harmadszor is Budapestre. Ecclestone az Autó-Motornak kijelentette, amennyiben lenne verseny, „akkor az a Magyarország Nagydíja nevet kapná.” Hozzátette:Ami engem illet, én most ma délelőtt, itt azonnal aláírnám a szerződést, és akkor 1986-ban megrendeznénk a versenyt.”

A Magyar Nagydíj szerződésének előkészítése 1985 augusztusában fordult a célegyenesbe, ekkor a Magyar Hírlap tudósítása szerint a Közlekedési Minisztériumban sajtótájékoztatót tartott Horváth Árpád, a gépjármű-közlekedési osztály vezetője, és bejelentette, hogy a pálya végül a jelenlegi helyén, Kerepestarcsa és Mogyoród között épülne meg. „A mintegy négy kilométer hosszú pálya több célú, vagyis nemcsak a Forma-1-es, hanem gokart-, kerékpár, és egyéb autóversenyek lebonyolítására is alkalmas. Ezzel a magyar autósok régi vágya teljesülne, és kedvezően hatna a sportág hazai fejlődésére is.”

Az évek során a Magyar Nagydíj a szezon állandó helyszíne lett és világsztárokat is hazánkba csábított, a képen Placido Domingo adja át a díjakat - GalériaForrás: Getty Images/2012 Getty Images/Drew Gibson

Horváth beszélt a GT megalakításáról is, és elmondta, Balogh elutazik az Olasz Nagydíj helyszínére, ahol a várakozás szerint legkésőbb szeptember 8-ig eldőlt volna, hogy lesz-e Magyar Nagydíj vagy sem. Az Esti Hírlap szeptember 10-én viszont azzal a szalagcímmel közölt cikket, hogy „Monzában semmit sem írtak alá”, ezt Balogh is megerősítette, de emlékeztetett, hogy nem jelentették be az 1986-os versenynaptárt sem. Közben a Magyar Hírlap úgy értesült, hogy a csehszlovákiai Brno is ringbe száll a versenyért, de Balogh szerint nem ez volt az oka a késlekedésnek, és szeptember 15-ei határidőt jelölt meg.

„Londonban tehát egy-két napon belül kell aláírni a szerződést, amely elindítaná a magyar Forma-1 ügyét a mogyoródi cél felé.” És a Forma-1 végül célba ért.