Bacsfán kezdte az új szezont a Ferencváros

A szlovákiai Bacsfán, a helyi csapat ellen 8-1-re megnyert mérkőzéssel kezdte meg felkészülését a következő idényre a Ferencváros labdarúgócsapata. Ha szakmailag ez nem is a csúcs, ráhangolásnak - már ha a játékosok is így gondolják - mindenképpen megfelelő nyitány.

Mit is kell tudni Bacsfáról? Maradva a bevezetőben felvázolt megkülönböztetésnél: egyrészt azt, hogy a csallóközi falucska roppant lelkes csapata éppen most került fel a szlovák negyedosztályba, másrészt pedig azt, hogy Pinte Attila, a Fradi egyik kedvence a környék szülöttje. Ugyan nem éppen e falué, ahogy az a magyarországi hírverésben napvilágot látott, de hát Bacsfa Somorjával együtt megteszi szülőföldnek.

Ha egészen őszinték akarunk lenni: nehezen eldönthető, hogy a helybéliek inkább Pintére vagy a Fradira voltak kíváncsiak tegnap délután. Talán a következőképpen üthető helyére e kettősség: Pintét tisztelik (és talán kicsit irigylik) azért, hogy a Ferencvárosban is karriert csinált, a Fradit pedig imádják. A magyar futball rideg valóságához szokott embernek meghökkentő élmény, hogy a 350 lelket számláló falu futballpályáján 3 ezren gyűltek össze a magyar bajnokcsapat fogadására. Nem elírás a fenti két számadat: a Fradi látogatása jószerivel az egész dunaszerdahelyi járást megmozgatta. A környéken mindenki tudott az eseményről, várták a napot, az órát, amikor jönnek a magyarok. Igen, így mondják, s ilyen alkalmakkor szembesül az ember azzal, hogy sajnos vannak "ilyen" és vannak "olyan" magyarok.

S hát azt is megtanulhattuk a magyar (futball)valóságban: a várakozás mindig szebb. Az alkalomhoz illően a szlovák mellett a magyar lobogót is fújta a szél, a kezdés előtt két-három órával az egybegyűltek arról beszéltek, micsoda nagy esemény ez a falu életében, s természetesen minduntalan szóba került Pinte, akiről jó érzéssel mondták a helyiek, hogy amikor már-már kezdte elragadni a pozsonyi forgatag, akkor megkapta a lehetőséget, hogy új, igazi színekben tündököljön Budapesten. Domonkos Károly polgármester szerényen Németh Jenőnek, a csapat és egyben a Magyarországon szereplő szlovákiai labdarúgók menedzserének engedte át a dicsőséget a szervezésben, aki elismerte: a szerencse is a kezére játszott, hiszen a Fradi Bécsbe tart, s hát arra Bacsfa igazán nem nagy kitérő.

Úti cél és kitérő közötti különbséget az FTC buszának megérkezése is mutatta. Állítólag mindig így volt szokás, mégis furcsának tűnt, hogy a várakozó tömeg elől a Fradi-játékosok többsége - tisztelet a kivételnek - egyből az öltözőbe sietett. Az időjárás ezért kiadós záporral büntetett - ami alatt vérmérséklete szerint ki-ki a falu ősi nevét, Szent Antalt, illetve az újpesti "szenteket" emlegette -, de végül megkönyörült, mert a kezdésre újra kisütött a nap.

Bacsfán, még ha a figyelmeztetést nem is feledik, az égiek azért szeretik a Fradit.

Novák Miklós

(SZTÁR Sport)