Vágólapra másolva!
Nevelőegyesülete, a Budapesti Honvéd színeiben Puskás Ferenc mindössze két hivatalos európai kupamérkőzésen szerepelt, a Real Madriddal azonban rengeteg sikert ért el a BEK-ben: a két győzelem mellett két döntőben is mesterhármast szerzett, ami egyedülálló rekordnak számít.

Amikor a királyi gárda szerződtetette a magyar csatárt 1958 nyarán, a madridi egyesület deklaráltan Európa legjobb klubcsapata volt, hiszen három BEK-győzelem állt mögötte, és olyan világsztárokat tudott a soraiban, mint Alfredo di Stéfano, Raymond Kopa, Francisco Gento vagy Héctor Rial - Puskásnak ebbe a támadósorba kellett beilleszkednie, és ez eleinte nem is ment könnyen.

Noha 1958 novemberében a BEK második fordulójában mindkét mérkőzésen a kezdők között kapott helyet a török Besiktas ellen, Puskásnak egyik találkozón sem sikerült betalálnia (a spanyol együttes Madridban 2-0-ra nyert, Isztambulban 1-1-es döntetlen született), majd a következő körben a Wiener SC ellen kiállították.

Az új szerzemény a bajnokságban azonban egyre inkább játékba lendült, ontotta a gólokat, és bár a klub argentin mestere, Luis Antonio Carniglia nem zárta szívébe a magyar támadót, az Atlético Madrid elleni elődöntőben ismét a kezdők között szerepeltette. Az első mérkőzésen a Santiago Bernabéu stadionban Chuzo révén a vendégek szereztek vezetést negyedóra elteltével, de a hazaiak húsz perc alatt fordítottak, és a győztes találatot éppen Puskás érte el - aminek jutalma az lett, hogy a visszavágón ismét kimaradt a csapatból.

A második találkozót az Atlético nyerte meg 1-0-ra, a semleges helyszínen rendezett, harmadik, zaragozai összecsapáson Puskás lehetőséget kapott, és ha már játszott, akkor el is döntötte a továbbjutást, hiszen a Real az ő, tizenegyesből szerzett góljával nyert 2-1-re, és jutott be sorozatban negyedszer is a fináléba.

A döntőben a korszak másik sztárklubja, a francia Stade Reims volt az ellenfél, akárcsak a BEK történelmi első kiírásának fináléjában, és a királyi gárda 2-0-s győzelmet aratott - azonban Puskás nem lehetett ott társai között a pályán. A dél-amerikai szakvezető egy órával a találkozó kezdete előtt odament hozzá, és azt mondta: "Úgy látom, hogy nincs megfelelő erőnléti állapotban, ezért nem állítom be a csapatba".

Carniglia azonban a győzelem ellenére sem maradhatott a Real Madrid kispadján, az új edző a paraguayi Manuel Fleitas Solich lett, aki azonban csak hét hónapig dolgozhatott Madridban. 1960 májusában tehát ismét új szakember költözött az edzői öltözőbe Miguel Munoz személyében.