Vágólapra másolva!
Az Újpest 1-0-ra nyert a Vasas otthonában a labdarúgó Soproni Liga 21. fordulójának záró mérkőzésén. A lila-fehérek 2001. márciusa óta nem szenvedtek vereséget az angyalföldiektől.

Soproni Liga, 21. forduló:
Vasas - Újpest FC 0-1 (0-0)
Illovszky-stadion, 3000 néző, v.: Fábián
Vasas: Németh G. - Balog Zs., Pandur (Tóth B., 68.), Unierzyski, Piller - Kincses, Pavicevic, Nikolic (Bielik, 90.), Németh N. - Lázok (Jovánczai, 78.), Sowunmi.
Újpest: Balajcza - Regedei, Juhár, Korcsmár (Böjte, 46.), Sadjo - Bozic, Habi - Foxi, Hajdú N., Tisza (Györök, 87.) - Kovács Z. (Dourandi, 90.).
gól: Tisza (67.)
sárga lap: Piller (22.), Nikolic (40.), illetve Tisza (82.)

Mindkét csapat szeretett volna bizonyítani szurkolóinak, ám főként a Vasas alakított ki nagyobb helyzeteket az első játékrészben. A vendégek legjobbja Balajcza Szabolcs volt, így 0-0-val fordultak a csapatok.

A második 45 percben egyre inkább átvette a játék irányítását az Újpest, majd Tisza Tibor szabadrúgásgóljával megszerezte a vezetést, amit meg is tartott, így versenyben maradt a bajnoki címért.

Mészöly Géza, a Vasas trénere a helyzetkihasználás miatt bosszankodott a lefújás után. "Sokkal több volt ebben a meccsben számunkra, a ziccereket azonban be kell rúgni. Jól kezdtük a meccset, mentálisan erősek voltunk, remekül játszottunk - leszámítva a helyzetek értékesítését. A második félidőben kényszerből kellett változtatnom, Pavicevic és Nikolic sem tudta végigjátszani a meccset. Hősiesen küzdöttünk, de sajnos nem sikerül gólt szereznünk. Az Újpest a második félidőben nagyon erős volt a pontrúgásoknál, és ezzel sikerült is megszereznie a győzelmet."

Kritikusan értékelte az Újpest játékát Urbányi István: a lila-fehérek vezetőedzője az ujpestfc.hu-nak elmondta, elsősorban az első félidőben látottakkal volt elégedetlen. Hozzátette: a második játékrészben már stabilabban játszott együttese, és szerinte megérdemelten nyert.

"Az első félidőt meglehetősen nehéz volt megélni és túlélni, a szó szoros értelmében. Ebben a játékrészben kevesen voltunk a pályán, de nemcsak egy-két játékos hiányzott, hanem a fegyelem, a tudatosság és a koncentráció is. Szükség volt Böjte Attila játékára, aki nyugalmat és rutint hozott a védekezésünkbe. A szünetben több játékost is cserélhettem volna - volt olyan játékosunk, aki finoman fogalmazva is félt, nem vállalta az ütközéseket, és volt, aki kamikaze-futballt mutatott be -, de öt-tízperces ultimátumot kaptak a játékosok, és átszerveztük a csapat szerkezetét. Ennek köszönhetően stabilabban is futballoztunk. Bár nagyon kiélezett meccs volt, mindenki a helyén játszhatott - ezért sem akartam megbontani több poszton a csapatot. A második félidőben már alakítottunk ki annyi helyzetet, hogy megérdemelten nyertük meg ezt a játékrészt, sőt több gólt is szerezhettünk volna. Azt azonban minden mezőnyjátékosnak tisztán kell látnia: Balajcza Szabolcs volt az, aki lehetővé tette, hogy egyáltalán legyen értelme kijönnünk a második félidőre az öltözőből."