Feltűnt egy üstökös az új MTK-stadionban

Budapest, 2016. október 13. Az új Hidegkuti Nándor Stadion avatómérkőzése 2016. október 13-án. Az MTK a portugál Sporting Lisboa ellen lépett pályára az első meccsen. MTI Fotó: Illyés Tibor
Vágólapra másolva!
Átadták az új Hidegkuti Nándor Stadiont. A szurkolók csak azt sajnálták, hogy a csütörtökre áttett kupameccse miatt a Sporting csak a C csapatával jött, de a hangulat nem volt rossz, láthattunk négy gólt, és a körülmények is biztosan javulnak majd. De ki volt az első meccs sztárja?

Új Hidegkuti Nándor Stadion – ez a felirat várta azokat a drukkereket, akik úgy döntöttek, megnézik élőben az aréna nyitóünnepségét. Közeledve az impozáns építmény felé elkapja az embert a futballhangulat, bár elég hamar nyilvánvalóvá válik, hogy kissé korai volt még ez az avató. Az aréna késznek nehezen mondható, hiszen körbesétálva a stadiont fekete nejlonnal belülről letakart, vastag szigszalaggal leragasztott ablakokra lettünk figyelmesek, a hézagoknál sok helyen ott figyel a purhab. A lényeg azonban, hogy szépen érkeznek a drukkerek, mindenki kíváncsi és lelkes, vajon milyen kívül-belül az új aréna?

Az új MTK-pálya a premier előtt Forrás: Origo

„Örülök, hogy új stadion épült, remélem, a nézők is ünnepelni fogják. A Sporting a kedvenc portugál csapatom, ezért is vagyok itt, bár nem lett volna rossz, ha az első csapatot láthatom” – mondja Georgi Attila játékosügynök, aki az MTK-focistákon kívül vélhetően árgus szemekkel figyeli majd a nagycsapatban elvétve lehetőséget kapó vendégjátékosokat is. A Sporting ugyanis a csütörtöki kupameccse miatt – az eredeti tervekkel ellentétben – nem tudta az első csapatát küldeni. De ne feledjük,

ugyanebben a klubban, igaz, nem az MTK, hanem a Manchester United ellen.

Jó lesz ez!

„Már 60 éve MTK-drukker vagyok, Vámosgyörkről, vonattal érkeztünk a fiammal – meséli a 60 körüli Tamás, majd kissé szomorúbb hangnemben folytatja. – Tetszik nagyon ez a stadion, csakhogy bosszankodom, hiszen az ificsapatát küldte el a Sporting. Igaz, nem csak a portugálok a hibásak ebben, biztosan lehetett volna találni egy jobb időpontot. A jegy hatezer forint volt, így kicsit becsapottnak érzem magam. Na nem mintha bárkit is ismernék a Sportingból, de tudom, hogy 2–0-ra legyőzték a BL-ben Nikolics csapatát, a Legiát. A lényeg, hogy szórakozni jöttünk, jó lesz ez!”

Feltűnt egy üstökös a stadion felett Forrás: MTI/Illyés Tibor

A szurkoló megemlíti még, hogy óriási élmény volt számára az 1964-es KEK-döntő, amelyen az MTK 3-3-ra végzett a Sportinggal. „A megismételt meccsen aztán úgy nyertek a portugálok Brüsszelben 1–0-ra, hogy szögletből szereztek gólt” – emlékezett vissza az akkori meccsre.

Továbbsétálva egy tökmagozó, középkorú férfit kérdezünk az ötezres befogadóképességű stadionról: „Bőven elég szerintem ez az MTK számára,

Amúgy ki tudja, talán jobban fog menni a csapatnak ilyen szép körülmények közt. Úgy tudom, újfajta füvön fognak játszani, és ha nem is emiatt, de 2–0-ra megnyerik a mai meccset. Ha a nagy Sporting jött volna, akkor maximum az x-ben bíztam volna.”

Aki látta Hidegkutit

Később feltűnik egy Göröcs Jánoshoz hihetetlenül hasonlító bácsi, és rögtön kiderül, élőben is látta játszani a stadion névadóját. „Hidegkutit kétszer-háromszor láttam, de aki a legnagyobb kedvencem volt, az Sándor Csikar. A legszebb emlékem róla, amikor az osztrákok ellen egy szabadrúgás után gólt fejelt. A bíró újrarúgatta, ő pedig – egy teljesen ugyanolyan beadás után – ugyanúgy befejelte” – jelenik meg egy mosoly a szája szegletében.

Ahogy belépünk az arénába, az első gondolatunk, hogy ez bizony egy szép stadion. Igen, tényleg fura, hogy csak az oldalvonal mellett van lelátó, és a kapu mögötti betonfal is extrém, de a pálya nagyon közel van a székekhez, remekül követhető a játék. A pornóval tesztelt eredményjelző is nagyon jól látható helyen van. Feldobja a látványt az MTK bajnoki címeit egyesével felsoroló óriásposzter-sorozat, és az optimista építők hagytak is még jó sok helyet a jövőbeli aranyérmeknek.

A meccsre sokan voltak kíváncsiak, a kezdő sípszóra telt ház lett, a VIP-páholyban pedig ismert arcok tűntek fel, többek között itt volt Medveczky Ilona (nagyestélyiben), Mocsai Lajos, Vári Attila, Gesztesi Károly, Schmitt Pál. A meccs előtt Deutsch Tamás MTK-elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is ünnepi beszédben méltatta az új stadiont.

Orbán Viktor (j) beszédét Deutsch Tamás, az MTK elnöke hallgatja Forrás: MTI/Illyés Tibor

„Az MTK a magyar sport kiemelkedő közössége, egy klub, amely magában foglalja a magyar sport nagyszerűségét és diadalait, megtestesíti fájdalmát és veszteségeit” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: az MTK nélkül elképzelhetetlen a magyar sport.

„Hiszünk benne, hogy ha van tó, lesz béka is. Ezért épülnek például stadionok és uszodák. Bizonyosak vagyunk abban, hogy az eredmények nem fognak elmaradni, és minden sportágban vissza fogunk kapaszkodni azokra a csúcsokra, amelyeken korábban már jártunk” – tette hozzá a miniszterelnök, akit a szurkolók egy kisebb csoportja kifütyült a beszéde közben.

A kék-fehérek a portugál Sporting Lisboa csapatával találkoztak az 1964-es KEK-döntőben, ekkor szerepelt először magyar csapat európai kupadöntőben, és ezért érkezett a portugál csapat az avatóra.

Jobban kezdett a Sporting

Aztán elkezdődött a meccs is, az elején a Sporting játszott fölényben, de lassan azért éledezett az MTK is. A portugál zöld-fehéreknél tűnt fel annak idején C. Ronaldo, és most van egy „utódja”, Ronaldo Tavares, aki jól játszott, és meg is szerezte a vezetést a vendégeknek: egy kontra végén lőtt a bal alsóba.

Ronaldo Tavares gólt lő, Vukmir nézi Forrás: MTI/Illyés Tibor

De nem hagyták magukat a kék-fehérek, Torghelle Sándor büntetőt harcolt ki, amit a közönségkedvenc, Kanta József vágott be:

Az 51. percben azonban ismét vezetéshez jutott a Sporting: Matheus Pereira buktatták, a sértett pedig a bal felsőbe tekert (1–2). Sokáig úgy tűnt, a győzelem a Sportingé lesz, ám az MTK-játékosok tudták, nem lenne szép vereséggel avatni az új stadiont. A 76. percben röviden szabadított fel a vendég védelem, Poór Patrik pedig résen volt, és közel 16 méterről szép gólt lőtt a kapu jobb oldalába. Ezek után az MTK-nak volt több sansza, akár meg is nyerhette volna a meccsen, ám végül maradt az iksz.

Köszöntjük szurkolóinkat! Forrás: MTI/Illyés Tibor

A szurkolók szemlátomást jól érezték magukat, és talán a döntetlen miatt sem voltak csalódottak. Ami pedig a purhabot és a meleg vizet illeti: az előbbi nyilván eltűnik, az utóbbi pedig megkerül hamarosan a stadionban.

Az MTK-stadion számokban

Itthon számos tekintetben első, de Európában is egyedülálló lett az Új Hidegkuti Nándor Stadion, írja közleményében a kivitelező. Magyarországon itt használnak elsőként teljes LED-világítást, hibrid gyepszőnyeget, a kispadok pedig nem a pálya mellett, hanem a nézőtér első sorában helyezkednek el.

Közel 350 nap alatt, határidőre felépült az Új Hidegkuti Nándor Stadion, az MTK Budapest létesítménye.

A teljes beruházás során összesen 86 munkagép, 4 toronydaru, 13 autódaru és mintegy 2500 fő dolgozott. Az 5014 férőhelyes komplexumhoz
1160 tonna betonacélt és 13 000 m3 betont használtak fel.

A tetőszerkezet 225 tonna acélszerkezetből készült. A 214 darab LED-lámpához és az épület vezetékezéséhez összesen 150 kilométernyi kábelt használtak fel.

A stadionhoz 535 kerékpártároló, 193 parkoló, sportolói, irodai, sajtó- és üzemeltetési területek, söröző, Memorial-rész és szurkolói shop is tartozik. Az innovatív technikai és tervezői megoldásoknak köszönhetően ez
a létesítmény kiemelkedik a hazai stadionok közül.

A hibrid gyepszőnyeg lényege, hogy a természetes gyepszőnyegbe 20 millió darab műanyag szálat is elhelyeznek. Európában – az MTK-stadion mellett – ma már a liverpooli Anfield Roadon, a manchesteri Old Trafford Stadionban vagy a milánói Giuseppe Meazzában van ilyen megoldású játéktér.

A világítás is különleges, hiszen Európában egyelőre csak három olyan stadion van, ahol
teljes LED-világítás biztosítja a játéktér fényét.
Európában – az MTK-stadion mellett – egyedül az Emirates Stadion rendelkezik ezzel a két innovatív megoldással. Mindezek mellett az épület déli tetején egy 50 kV maximális összteljesítményű napelemrendszert is kialakítottak.

Új megoldásokat elsőként alkalmazni soha nem egyszerű feladat, főleg akkor nem, ha ezt még egy speciális, szűk megvalósítási terület is nehezíti. Az építőiparban ezek olyan akadályokat jelenthetnek, amelyek miatt a nagy hazai cégek közül is csak kevesen tudják időre és az elvárt minőségben megvalósítani az ilyen feladatot.

A megrendelő és a kivitelező ZÁÉV-WHB-konzorcium egy csapatként együttműködve viszont sikerrel vette az akadályokat.