1968 - Grenoble

Grenoble-ban az egyes versenyhelyszínek távolsága mind a versenyzőknek, mind a nézőknek gondot okozott, pedig az olimpia költségvetése 240 millió dollárra rúgott. A játékot - amelyen a téli olimpiák történetében először dopping- és szexvizsgálatot (női verseny részvevőinek nő voltát eldöntő biológiai tesztet) is végeztek - Charles de Gaulle nyitotta meg.

A nehézségek ellenére Franciaország jó olimpiát rendezett. Pedig a hatalmas költségek ellenére képtelen volt a szervezőbizottság Grenoble-ban mindent megoldani (olyannyira, hogy a központban mindössze a korcsolyaviadalt tudták megrendezni), így más helyekre költöztették a viadalokat (a szurkolóknak rengeteget kellett utazniuk), összesen például hét olimpiai falu működött a környező településeken.

A botrány szele megérintette a kezdetekkor a játékokat, a NOB csak rendkívüli ülésen járult hozzá, hogy a versenyzők cégjelzéses síléceket használjanak, a Koreai NDK pedig a helyszínen lépett vissza, miután megtudta és sérelmezte, hogy a hivatalos kiírásban Észak-Koreaként szerepel.

A játékokat a franciák nemes egyszerűséggel "Killympics"-re keresztelték, hiszen Jean-Claude Killy mind a három alpesi számot megnyerte, megismételve Tony Sailer 1956-os bravúrját. Műlesiklásban ugyan Karl Schranz megelőzte, de két kapu kihagyásáért az osztrákot kizárták. A hölgyeknél a kanadai Nancy Greene volt a legjobb, óriásműlesiklásban arany-, műlesiklásban ezüstérmet nyert.

1968. február 4-18., Grenoble
37 ország, 1158 induló (947 férfi, 211 nő)
8 sportág, 35 versenyszám

az éremtáblázat végeredménye:
1. Norvégia (6 arany, 6 ezüst, 2 bronz)
2. Szovjetunió (5 arany, 5 ezüst, 3 bronz)
3. Franciaország (4 arany, 3 ezüst, 2 bronz)

az olimpia legeredményesebb sportolói:
Jean-Claude Killy (francia, alpesisí) 3 arany
Toini Gustafsson (svéd, északisí) 2 arany, 1 ezüst
Olle Ellefsaeter (norvég, északisí)
Harald Grönningen (norvég, északisí)
Eugenio Monti (olasz, bob)
Luciano de Paolis (olasz, bob) 2-2 arany

Nagy meglepetést okozott Jirí Raska is, aki középsáncon nyert (megelőzve az osztrák Reinhold Bachlert és Baldur Preimlt), megszerezve ezzel Csehszlovákia első téli aranyérmét.

Almássy Zsuzsa hatodik lett a műkorcsolyázásban (győzött az amerikai Peggy Fleming), s az igazi sztár az orosz házaspár, Ludmilla Bjelouszova és Aleszander Protapopov volt, aki megvédte elsőségét. Gyorskorcsolyában holland fölény dominált: Cornelis Verkerk (1500 m), Carolina Geijssen (1000 m) és Johanna Schut (3000 m) is első lett.

A bobpályán az olasz csapatok domináltak, Eugenio Monti 40 évesen nyert két aranyérmet. Szánkózásban az olasz Erica Lechner, az osztrák Manfred Schmid és a német Klaus-Michael Bonsack páros diadalmaskodott. A sportág mégis egy kizárás miatt kapott nagy hírverést: a női viadalon a célba érkezés után kizárták az NDK sportolóit. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a győztes Ortrun Enderlein, a második Anne-Marie Müller és a negyedik helyen végző Angela Knösel is felmelegítette szánkója korcsolyáját, amely ezáltal gyorsabban csúszott a jégen.

A jégkorongtorna keresztbe játszásainál Anatolij Taraszov tanítványai jöttek ki jól. A szovjet együttes annak ellenére első lett, hogy kikapott az ezüstérmes csehektől, akiknek nem kellett volna mást tenniük, mint legyőzni utolsó mérkőzésükön a svédeket. 2-2 lett a vége - persze, az a szovjet válogatott, amely 5-0-ra lealázza Kanadát, meg is érdemli az elsőséget.

Ami a magyarokat illeti: a tíztagú csapatból Almássy Zsuzsa szerzett pontot a hatodik helyével, de dicséretet érdemlően szerepelt a síugrásban nagysáncon 19. pozícióban záró Gellér László, illetve a férfi műkorcsolyában szintén 19. Ébert Jenő.

Pincési László