Síakrobatika

Vágólapra másolva!
Már James Bond is hajmeresztő lesiklások árán menekült el gonosz ellenségei elől, azt viszont kevesen gondolták volna, hogy ezt a veszélyes sportot egyszer profi szinten űzik majd, ráadásul a hatalmas ugrások között egy-két szaltót és csavart is bemutatnak a versenyzők.
Vágólapra másolva!

A síakrobatika az 1960-as évek Amerikájának a terméke. Ebben az időben a szociális változások és a szabadságérzet kiteljesedése révén egyre őrültebb, extrémebb sportágak alakultak ki. Erre az időszakra tehető a görkorcsolya-, a snowboard- és a síakrobatika-láz térnyerése. Utóbbi nem más, mint az alpesi sí és az akrobatika veszélyes elegye, amely napjaink téli sportágai között egyre komolyabb szerepet vív ki magának.

Az első ilyen jellegű versenyt 1966-ban, Attitash városban rendezték, de a Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) csupán 1979-ben karolta fel és alkotta meg szigorú reguláit, az ugrás- és a pontozási technikát. Az első Világkupa-sorozatra 1980-ig, az első világbajnokságra 1986-ig kellett várni.

Az olimpiákon 1992-ben mutatkozott be, akkor nagymogulban a férfiaknál a francia Edgar Grospiron, a hölgyeknél az amerikai Donna Weinbrecht győzött. Két évvel később már az ugrás is szerephez jutott. Nyolc éve Naganóban a négy arany közül hármat az amerikaiak nyertek meg Jonny Moseley (férfi nagymogul), Nikki Stone (női ugrás) és Eric Bergoust (férfi ugrás) révén. Az egyetlen "befurakodó" a japán Tae Satoya volt.

2002-re átalakult az élmezőny, amerikaiaknak mindössze három ezüstérem jutott. Női ugrásban az ausztrál Alisa Camplin, nagymogulban a norvég Kari Traa győzött, a férfiaknál a cseh Ales Valenta (ugrás), illetve a finn Janne Lähtela (nagymogul) végzett az élen.