Társoldalunk:

Vízilabda

2008.02.29. 13:07

Ha a vízilabda eredetét vizsgáljuk, csak örülhetünk annak, hogy az évszázadok, évtizedek alatt a folyamatos fejlődés jellemző a világra.

A 1860-as évekre Angliában az úszás népszerű rekreációvá nőtte ki magát, s megjelentek az újabbnál újabb fura ötletek, mit is lehet csinálni a vízben az úszáson kívül. Megjelent a vízifutball, a vízikézilabda és a vízirögbi, s kitalálták a vízilabdát is: hordón ülve egy bottal kellett eljuttatni a labdát a medence egyik végéből a másikba.

Miután vízbe merészkedtek végre a játékosok, szabályok híján durvaságba csapott át játék, így az 1877-es szabályok gyökeres változásokat hoztak. Egyrészt a futball-labda helyett a maihoz jobban hasonlító játékszer került a vízbe, másrészt a szabályok már kimondták, a labdát tilos a víz alá nyomni, s nem szabad "verekedni" a vízben (kivéve, ha a játékosnál éppen ott a labda)

A játék gyorsan teret hódított a kontinensen is: Magyarországon 1889-ben, Ausztriában és Németországban 1894-ben, Franciaországban 1895-ben, Belgiumban pedig 1900-ban játszották az első "mérkőzést".

A vízilabda (első csapatsportágként) az 1900-as olimpián debütált, érdekesség, hogy akkor még klubcsapatok versenyeztek, így az első az brit Osborne SC Manchester lett, amely a döntőben 7-2-re verte a belga S.&.W.P.C. Brüsszel csapatát. A harmadik helyen két francia gárda, a Libellule de Paris, illetve a Pupilles de Neptune de Lille 2 végzett.

Az olimpia éremtáblázatát hatalmas fölénnyel Magyarország vezeti, amely ugyan először csak 1932-ben, Komjádi Béla irányításával lett aranyérmes, de azóta összesen nyolcszor (1932, 1936, 1952, 1956, 1964, 1976, 2000, 2004) állhatott a dobogó tetejére, emellett három ezüst (1928, 1948, 1972) és három bronz (1960, 1968, 1980) is jutott.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK