Társoldalunk:

Kirúgva és kirabolva is irány az olimpiatörténelem

2008.04.06. 15:55

112 esztendeje, 1896. április 6-án, Görögország nemzeti ünnepén György király nyitotta meg az első újkori olimpiát. Az athéni játékokon 13 ország 245 sportolója vett részt, az első olimpiai bajnok amerikai hármasugró James Connolly lett.

Az első újkori olimpián, Athénben, 1896. április 6-15. közt 11 európai ország (Nagy-Britannia, Bulgária, Dánia, Svájc, az Osztrák-Magyar Monarchia, Görögország, Németország, Olaszország, Svédország és Franciaország) sportolóin kívül részt vett az Egyesült Államok, Ausztrália, Chile és Egyiptom is, 245 férfi versenyző küzdött a kilenc sportág (atlétika, birkózás, sportlövészet, súlyemelés, kerékpár, torna, tenisz, úszás és vívás) 43 aranyérméért.

A modern olimpiák első bajnoka az amerikai James Connolly lett.

James Brendan Bennet Connolly 1868. október 28-án született Dél-Bostonban egy 12 gyermekes ír család gyermekeként. Édesapja, John Connolly halászként dolgozott, a kis James pedig az utcakölykök életét járta. Ez sok mozgással járt, így rengeteget futott, ugrált, labdázott. Fiatalon a Notre Dame Academy tanulója volt, majd járt a Mather and Lawrence gimnáziumba. Eleinte egy bostoni biztosító társaság ügyvezetője volt, majd katona lett a Georgia állambeli Savannah városában.

Itt ismerkedett meg a versenysporttal, futballozott, illetve kerékpáros kapitánya lett a CLA Cycling Clubnak, de alapított atlétikai egyesületet, s szervezett számos sporteseményt.

Kicsit későn került be a bostoni Harvard egyetemre, s 1896-ban, az első újkori olimpia megszervezésének hírére engedélyt kért az iskola rektorától

William Bingham azonban kinevette, majd közölte vele, elsőévesként, gyenge tanulóként nem engedhet neki ilyen luxust. "Iratkozzon ki, jövőre jelentkezzen ismét, esetleg újra nekirugaszkodhat a tanulmányoknak" - javasolta.

Connolly sem késett a válasszal: ""Nem iratkozom ki, nem jelentkezem ismét. Inkább elhagyom a Harvardot azonnal. Jó napot!"

Az amerikai atlétaválogatott március 20-án indult hajóval New Yorkból, a sportolók a fedélzetet és a lépcsőket használva igyekeztek mindennap rendszeresen edzeni. Nápolyban azonban Conollyt kisebb balszerencse érte, kirabolták, így csak nagy nehézség árán tudta folytatni útját.

A vonattal Athénba érkező amerikaiak ráadásul a megnyitó napja előtt, estek be a görö0g fővárosba, másnap. Április 6-án nemcsak a megnyitóra került sor, de a hármasugrásra is.

A végső győztes Connolly lett, akinek a görög György herceg gratulált elsőként a 44 láb, 12 hüvelykes (13,71 m) győztes ugráshoz. A második a francia Alexandre Tuffére lett, a negyedik helyen a magyar Szokolyi Alajos végzett 11,16 méterrel - érdekesség, hogy mindössze egyetlen kísérletet tett.

James Connolly lett tehát a modernkor első olimpiai bajnoka, ám ő még nem aranyat, hanem ezüstöt, s egy babérkoszorút kapott. Athénban még egy-egy második és harmadik helyezést is elért magas-, illetve távolugrásban, az 1900-as párizsi játékokon pedig címvédőként lett második hármasugrásban. Érdekesség, hogy Connolly még két olimpián vett részt, ám akkor már újságíróként - az 1908. évi londoni olimpiáról például ő tudósította a Collier's magazint.

1957. január 20-án hunyt el.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK